Oldalak

2013. május 31., péntek

Ma nincs kép...

... ma szám van...

35 de csak Nektek ;o)
Mindenki másnak 25 ;o)
Mert, mikor a szám 30 lett, elhatároztam, hogy mostantól csakis visszafelé... egészen 18-ig... majd akkor mehet a számláló újra előre :o)

Köszönöm a sok köszöntést privátban, telefonon és facebook-on is!
(akinek meg nem jutottam eszébe, bár erőst illett volna, az meg nyúljon gyorsan hamu után :o)))

Gigimnek ma van a névnapja... Angéla... olyan sokan mondták már, mióta megszületett, hogy manapság ritkán adják ezt a nevet a kislányoknak, pedig olyan szép...

Nos, Andris születésekor (illetve jóval azelőtt naná :o) eldöntöttem, hogy a fiam neve az lesz, mint az Édesapjáé... nem volt apelláta, nem volt ellentmondásra lehetőség.. tudtam, hogy csakis András lehet... mert szép ez a név, mert szeretem az Édesapja nevét... és mert így döntöttem és pont :o)
Andrásom (Férjem) örült a döntésnek, esze ágában sem volt ellentmondani (hiába is tette volna ugyebár :o))) Így aztán Férjem lett a családban "az" András, fiam meg "az" Andris (becézni Dris-nek szoktuk).

A szülőszobán, illetve a szülőszoba előtti "hivatalos" helyiségben a szülésznőm kérte a választott nevet.... mondtuk, hogy András (tudtuk, hogy fiú ugyebár :o) ... és akkor megkérdezte, hogy és ha mégis lány lesz? Nos, akkor is András :o)))

No, és akkor mikor Angéla megfogant a legnagyobb titokban (mert meglepetés baba volt, a terveinkre mintegy fittyet hányva :o) szóval úgy gondoltam fair, ha a döntés most András kezébe kerül...

Abban az egyben biztos voltam, hogy Andrásnak sem "bejövős" a Samantha-Jessica-Pokémon-meg tudja az Isten miféle divat nevek sokasága... így aztán nyugodt voltam :o)

Kaptunk kölcsön egy kimondottan kislány nevekkel telezsúfolt utónévkönyvet, ezt mazsoláztuk egy estén át...

A haditerv az volt, hogy mindketten felírjuk egy cetlire, hogy mely nevek jöhetnek szóba.
Meglepő, ha azt írom, hogy mindketten, kivétel nélkül ugyanazokat a neveket írtuk a cédulánkra?
És az vajon meglepő, hogy mindkettőnk céduláján kizárólag (és távolról sem tudatosan) A betűvel kezdődő nevek szerepeltek? Ugye nem... :o)

Aztán eljött a másnap reggel, és az esti kellemes és összekacsintós mosolygások után, arra kértem Adrást, hogy vigye magával a "dolgozóba" a céduláját, s mire hazajön, válasszon ki egyet...

Angéla.

Ez volt a döntése :o)
A legjobb döntés volt :o)
Mert én is erre szavaztam... volna, ha ebben az esetben lett volna szavazati jogom... de a fair play ugye fair play, az adott szó meg kötelez :o)

(zárójelben: András a legeslegelején megpendítette, hogy márpedig szerinte a legszebb női név a világon a Szilvia /azért ez milyen kedves Tőle, nem?/... és mi lenne, ha... nos elég csúnyán néztem... így eltántorodott... hittem én... miközben Ő fondorkodott rendesen :o)

Aztán elérkezett a szülés napja...
És mivel Andris császárral jött a világra, Gigi esetében már tudtuk, hogy császár lesz a vajúdás vége..
Név leadva, szokásos körök letudva, fájások bitang erősek, irány az előkészítő, aztán a műtő...

Mire felébredtem, várt rám egy kisleány.. akinek a neve... Angéla Szilvia :o)
Mert az én Férjem nem tudott szabadulni a "világ legszebb nevétől" :o)
S míg én a műtét után az őrzőben durmoltam, Ő bediktálta a neve(ke)t :o)

Hát valahogy így... van egy nap az életünkben, ami Gigiről és rólam szól.. a mai az :o)

Szép nap volt, bizony az :o)

Köszönöm Neked, Édesanyám, és Neked Kislányom :o)




2013. május 30., csütörtök

No, hát így..

bizony, így van ez...

Elballagott a kislányom az óvodából...
Meg levizsgázott a kisfiam az uszodában...
Meg az aikido vizsgát is letette Andris...

Mindez képekben:

Óvodai ballagás 2013. május 29. 16 óra 30 perc :o) :o) :o)






És, hogy ne legyek logikus, időben visszafelé haladva mutatom akkor a kaposvári második osztályosok, köztük Andris úszás vizsgájáról az egyik internetes hírportál beszámolóját is:

2013. május 29. 8 óra 30 perc :o) :o) :o)

Bemelegítésként játék... no persze... minekután meg kellett várni a városi főpotentátokat, meg a sajtót, meg a médiát, s az időt el kellett valahogy ütni... a gyerekek mindenesetre nagyon örültek, majd' szétrúgták az uszoda oldalát :o)
(ebben a medencében kezdtek év elején úszást tanulni a kis töpörtyűk :o) a vizsga persze már a versenymedencében zajlott.. nanáhogy ,o)

 
Játék, szertelenség, ez jellemezte a "bemelegítést" (zárójelben jegyzem meg: hála Istennek...)
 
 
Magáról a vizsgáról, s az egész reprezentatív körítésről itt a videó:
Andris a legeslegelején fehér úszósapkában csobban a vízbe, aztán 1 perc 22 másodpercnél nyilatkozik egy nagyon határozottat, majd a legvégén megmondja a tutit :o)
 
 
 
No és kérem szépen, itt meg megörökítődött az interjú :o) :o)
Édes kisfiam... olyan határozott, ügyes és talpraesett... no, ezt biztos nem tőlem örökölte :o)

 
Kata lányom meg futott az iskolával, de erről nincs képem... Ő már nagylány, nem kér díszkíséretet az efféle progjamjaihoz :o)))
 
Aztán 2013. május 11-én Andris sikeres aikido vizsgát tett, megvan a 9. kyu fokozat, jövőre meghódítja a 8. kyu fokozatot, és megkapja a sárga övet :o) (igen, itt visszafelé számolnak, míg egy bizonyos szint után már a DAN fokozatok következnek, de erről majd akkoriban ;o)
 





Ezen kívül szülői értekezlet Gigi leendő iskolájában, meg minden egyéb tennivaló, ami az év végi felpörgetett napokban, hetekben szokásos... szóval nem unatkozunk :o)

Reggel "beállt" a derekam, de úgy, hogy ülni még csak-csak, állni már nehezen, menni meg még nehezebben tudok... gyakorlatilag Aleve tablettán élek...

És kora este kiégett az izzó a varrógépem lámpájában... csak szólok...
(naná, hogy a legnagyobb hajrában, amikor a leginkább kéne hajtanom, amikor a megrendelések feltorlódtak... amikor mindenki várja azt, amit :o))

Nem baj, nem aggódom, mert attól semmi sem lesz jobb... ugye?

No, hát így éldegélünk manapság ;o)

Legyen szép estétek!

Szilva


 

2013. május 27., hétfő

Utolsónak..

.. szántam ezt a meghökkentő összeállítású táskát...
Meghökkentő, de - vessetek a mókusok elé - nekem tetszik ;o)

Valahogy nem az a "tizenkettő-egy-tucat" táska... aki ezt viselni fogja, egészen bizonyosan kitűnik a tömegből... :o)

Az alsó része étcsokoládé színű kord, a felső része élénk (talán pink?) rózsaszín pamutvászon hófehér nagy virágokkal.

 

 

 

 
 Díszítésként szalag, és a mottó: Made With Love... ja, és majd' elfelejtettem: egy kis virág is... ;o)
 
 Biztonságosan, zippzárral záródik :o)
 
 Bélése a külső részhez felhasznált pamutvászonnal megegyező, osztott zsebbel, kulcsartóval ;o)
 
 
 

A kedvencem...

... no nem azért, mert olyan hűs :o))))

Egyszerűen nagyszerűnek találom... kacérkodom a gondolattal, hogy megtartom... még nincs fenn meskán, van időm gondolkodni ;o)

Mini Bag.
Naná.
Mi más ;o)

 
Csokoládébarna textilbőr, ekrü korddal, s vidám szalaggal.
Egyszerűen.
 



 
 Belsejében nagyon nyári, nagyon vidám virággokkal díszített pamuvászon bélés, osztott zsebbel, kulcstartóval. Mondom én, hogy nagyszerű ;o) Lehet, hogy mire végére érek ennek a posztnak, rájövök, hogy nem adom :o))))
 
 
 
 

Megrendelés 2.

Nem fűzök hozzá egyéb kommentárt...
(de, annyit, hogy lesz hozzá notesz is ;o)

 

 

 

 

 
 

Megrendelés volt...

... bizony, hogy az :o)

(Hejj, a betyárját... most nézem, hogy ez a kép olyan, mintha fekete-fehér lenne.. pedig nem az...)
A táska ekrü és capuccino színű kordból készült, ez a kép némileg színhelyesebb:
 
Hoppsz, még egy... pedig még csak át sem állítottam a fotóapparátot fekete-fehér felvételre... hiába no, az elmúlt napokban meglehetősen keveset sütött a nap, talán a kép hangulata visszaidézi a szomorkás hangulatú időjárást.... 
Zippzáros :o) egy színhelyes képen :o)

A belseje osztott zsebbel, kulcstartóval, ahogy kell ;o)


Aki rendelte, nos Ő beleszeretett egy általam, ugyanebből a színből varrt Mini Bag-be, s kis híján lerimánkodta a tulajdonosáról :o))
De, mivel tulajdonosa - elmondása szerint - ölni is képes lenne a saját táskájáért, kiegyeztek abban, hogy továbbítja a kérést felém azzal, hogy nem lehet pontosan ugyanolyan :o)
Nem lett... csak hasonló... :o)
Átadás-átvételről egyenlőre nem tudok semmit, talán kapok majd híreket ;o)



 










Elmaradás 2.

:o)
De akkor már tudjátok, hogy valójában nem is az elmaradás miatt nem jelentkeztem, hanem azért, mert nem mutathattam... :o)

Na jó, ahhoz képest, hogy pénteki napon már a boldogságos tulajdonosánál volt a pink is és ez is itt, amit mindjárt mutatok (csak még előbb túltengek itt karakterszámot illetően)...
Mentségemre legyen, hogy családoztam a hétvégén... de úgy "Istenigazából"... együtt voltunk sokat, sokfelé... volt gyereknapi előzetes, volt nagy sportágválasztó, volt kaposvári Festők Városa Hangulatfesztivál, szóval volt együttlét :o) Meg kikapcsolódás, meg pihenés... bár ami azt illeti, egyik sétánk alkalmával annyira elkapott a szédülés, hogy le kellett ülnöm az egyik üzlet portálja elé, mert azt hittem rángatják a talpam alatt a talajt, s menten a betonon hasalok el... nem tudom mi lelt, nem tudom mitől szédültem* ... elmúlt estére...

Visszakanyarodva:

Az ünnepelt kívánsága eme táska vonatkozásában úgy szólt: türkiz kaporvirágos külső, világoskék alapon fehér pöttyös belső, fekete kord alsórész... igyekeztem...

 

 

 

 




* lehet, hogy elvonási tüneteim voltak a varrást illetően ;o)

Elmaradás 1.

Azaz nem is annyira elmaradás... ámdeviszontellenben ajándék volt, ezért nem volt szabad mutatni azokat a táskákat, amiket most viszont jóól megmutatok :o)

Mini Bag, mert a megajándékozott valami ellenállhatatlan vonzódást érez a kicsi táskák iránt ;o)
Bár, mióta "sorozatban" gyártom ezeket a kisméretű női táskákat, be kell valljam, egyre többször esem gondolkodóba, hogy elég volna egy ekkora nekem is... legalább a Férjem nem mondhatná, hogy "nézd meg a zsákodban, nincs-e ott" :o) így "csúfoskodik" a táskáimmal :o)
(zárójelben, de tényleg zárójelben: igaza van ám, tényleg mindig óriási méretű táskákkal jártam, járok...)

No, szóval a meglepetés táskák egyike, pink vonalon ;o) :
(a kívánság úgy szólt: kaporvirágos anyag, rózsaszín, pink, Mini Bag)

 

 

 

 

 


A megajándékozott "célszemély" első kézből informált, hogy nagyon örült neki, nagyon tetszik a táska, ahogy a másik is... mert kettőt kapott :o)

Mindjárt mutatom azt is ;o)


2013. május 16., csütörtök

Gyertek...

Lányok ligetre :o)

Meg játszani a Facebook-ra :o)

Egy csodálatos A/6-os méretű noteszt lehet nyerni.
A notesz borítóját magam terveztem és varrtam, a kivitelezés pedig Eszter keze munkáját dícséri ;o)

Drukkolok, hogy sokan legyünk, és drukkolok Mindőtöknek, hogy nyerjetek ;o)

Ezt a táskát meg tegnap elfelejtettem feltölteni a meska boltba...


 Úgyhogy most polcra tettem ;o)



2013. május 15., szerda

Do you feel...

the sunshine?

Mert én ezt a táskát nézve bizony érzem a napsütést :o)

Igazán vidámra sikeredett ;o)

Ezt a pamutvásznat most használtam második alkalommal, de ezúttal nem textilbőrrel, hanem a megszokott utat járva, korddal párosítottam.

Mindkét textília merevített a már szokásosnak mondható módon, és újra a kis titkos (ami ugye egyáltalán nem titkos :o) biléta is rajt van, ami "leszögezi" "szeretettel készítve" :o)

Vidám, nyárias, szalagos, napsütéses, mini és ezen túlmenően nagyon szerethető :o)