2012. november 26., hétfő

Mennyire...

... idegesítő tud lenni, mikor a kulcs az zárban marad, persze belülről...
... nagylány fülében fülhallgató, ordító zenével, kigúvadt szemmel facebook-ot bűvöl...
... mobiltelefont nem hallja
... kaputelefont nem hallja
... kopogást naná, hogy nem hallja
... csengő meg rég kikötve....

Nos? Mit tesz ilyenkor az ember lánya? Naná, hogy felrobban kétségbeesetten követeli a Férjét, hogy azonnal, de üstöllést vegye elő a céges laptopot, hogy aztán az autó csomagtartóján belépve a facebook-ra üzenjen gyermekének, hogy ugyan vegye már ki azt a nyomorult kulcsot a zárból...

És hopp... gyerek nincs bejelentkezve a facebook-ra... már...
Pfff.....

Mivel nem szándékoztunk Férjjel, és két kiskorúval a hideg zegernyében vacogni, autóba vágtuk magunkat, és elgurultunk a gyermek-tüdőgyógyászhoz... mert Andris megint napok óta nincs jól, de ma veszettül elkezdett köhögni... van előzménye, járunk már a dokihoz egy ideje, de most pont - ha lehet ilyen gusztustalanul fogalmazni - a legjobbkor (a privát rendelési idő napján) kezdett el Andris veszettül köhögni...

Diagnózis: Asthma br. na bumm... és milyen az anyai megérzés? Hát ilyen... nem vagyok vészmadár, nem vagyok a negatív hullámok kiindulási pontja, de ezt szajkóztam már mióta... hogy ez nem egy egyszerű légcsőhurut, nem egy egyszerű megfázás, blablabla... és ugye, hogy az anyai megérzés... ugyehogyugye?

De pozitívan nézünk előre, egyrészt, mert végre megvan, hogy mi a baj, hogy mi annak az átkozott, újra és újra visszatérő száraz, folytó köhögésnek az okozója, ami minden kezdő (a köhögés indulásának napján) napon hányásig kínozza a Fiamat...

Kaptunk kétféle pipát, egyet állandó, azaz napi (kétszeri) használatra, egyet pedig a fokozott igénybevételek kezdetekor (testnevelés óra, egyéb sport-tevékenység, lévén, a ded sport-tagozatos osztályba jár) opcionálisan...

Szóval most egyik szemem sír, a másik nevet... ugye értitek?

Szilva

P.s.: nagylányom valamivel később, úgy sötétedés tájékán hívott vissza minket... gondolom feltűnt Neki, hogy miért nem értünk még haza, s gondolta ránk csörög... és ott figyelt a telefonján kb. hatmillió nagyon mérges nem fogadott hívás :o)))))) De megoldódott, szóval bejutottunk végre :o)

Elkészültem...

... Vele is :o)
Tudjátok, Ő a kis netbook táskának a Naaagy és Okos testvére ;o)

Ezt is kibéleltem vatelinnel...
Lehet, hogy a kord táskamerevítővel megerősített táskák tartásához szoktam hozzá... (?)
Nem tudom, de a pettyes anyagba bevasaltam a táskamerevítőt, és olyan "plöttyedt" benyomást keltett...

Nem voltam elégedett, márpedig az nálam nagyon-nagyon nem jó... tudjátok rólam, hogy maximalista vagyok mindig azt szeretném, ha a megrendelő elégedett lenne, és teljes lelkinyugalommal pakolhatná tele, anélkül, hogy az alja megroggyanna...

Remélem ily módon sikerül elégedetté tennem a Művésznőt*  :o)




 Béna kép, elnézést... azért tettem fel ezt is, hogy lássátok, a táska "fazonja" ilyen... izééé... kissé szögletes :o)
 ... és ilyen, ha széthúzom :o) ezt meg azért, hogy lássátok az összes zsebet ;o)

* tényleg Művésznő, így nagybetűvel... gyönyörűen fest, legalábbis nekem nagyon bejön :o)

Újragondolva...

.... újravarrva*, ezúttal a bele szánt netbook pontos méreteinek ismeretében :o)

Kicsit más, mégis nagyon ugyanolyan, mint az eredeti ;o)
A belevaló netbook mérete 26 cm x 18 cm x 3 cm
És ezúttal, hogy előre tudtam, hogy mi célból készül... szóval ezúttal kibéleltem vatelinnel, hogy valamelyest óvja, védje a benne lakozó, tárolódó baszomszaramiratatérozt :o) /bocs, ezt nem hagyhattam ki, Apósom szava volt.../




És közben érkezett a megrendelés a nagytestvérre is :o)
Ő még béleletlenül, befejezetlenül, amiért nem győzök elnézést kérni... sűrű volt a hétvége, na... névnap, utazás, hozzá pluszban mindkét nap főzés sz*rásig unalomig... szóval talán ma... a végére érek :o)
 
 
* igen, újravarrva, mert az első zipp-kínlódás okán, (miután kis híján eret vágtam magamon) kicsit lenyírtam a félkész táskából oly módon, ahogy nem kellett volna, emiatt aztán a netbook nem fért bele... így azt gondoltam és gondolom, hogy úgy korrekt, ha újravarrom ez egészet - kicsit hülyén fogalmazva - ajándékba.. de szerintem értitek mire gondolok... szóval nem a nagyvonalúságról van szó, hanem a tisztességes hozzáállásról...
És mivel a Hölgy egy - így ismeretlenül is meggyőződéssel állítom, hogy - imádnivaló és bohó, és elképesztően rugalmas Megrendelő, aki nem mellesleg igazi művész is, szóval ráadásként rendelt egy Nagy-Testvért is, ugyanazon stílusban... remélem ez annak tudható be, hogy nem őriz rossz emlékeket, és nincs benne keserűség azért, mert elrontottam a méretet... 

2012. november 21., szerda

Hogy korrekt...

... legyek, leírom a mai történéseket:

Felhívtak... igen, Ők  Mondjuk rejtett számról. Kétszer. Én meg mindkétszer kinyomtam. Ne hívjon senki rejtett számról, ha kérhetem. Én sem teszem. Soha. Senkivel...

Szóval a második "kinyomatódás" után, hívószám-kijelzéssel újra felhívtak, naná, hogy rögtön felvettem... bár nem is sejtettem, hogy Ők hívnak...

Hosszas magyarázkodás után közölte a Hölgy, hogy nincs olyan színű (fűzöld) kord, amit én rendeltem, ezért írta az almazöldet, ami higgyem el, tényleg ennyibe kerül. Elhiszem én... de nem nagyon érdekel...
Kérdezi, küldheti-e ezt és fizetetem-e a különbözetet.
Frászkarikát küldje, találjunk más megoldást...

Hát, hogy izé, meg akkor hogyan utalják vissza, és hogyan számlázzanak oda-vissza...
Lehet, hogy bundzserák voltam, de közbeszóltam, hogy ugye nem baj, ha nem gondolom ezt a kérdéskört a magam problémájának...

Abban maradtunk, hogy a meglévőket, a megrendelt áron küldi, a különbözetet meg visszautalja.
Rendben.
De, hogy én most mennyire el vagyok kettyenve a fűzöld kord miatt, azt el sem tudjátok képzelni... hihetetlen, hogy végre találtam valahol, és mégsem lehet az enyém...

Pusz Mindenkinek!

Szilva

Itt...

... a vége, fuss el véle :o) Legalábbis mára... :o)

 A bélése nem ennyire "húde-sárga" sokkal inkább finom bézs /drapp... de aki olvas engem, tudja, hogy a vaku vs. Szilva háborúban csatában egyenlőre Szilva áll vesztésre :o)

 
 

Mondtam...

... ugyehogyugye?



Én még...

... mindig nem unom :o)
Remélem Ti sem ;o)

Méretük azonos a tegnapiakkal (naná, pláne, hogy azonos sablon szabásminta alapján készítem :o)



 
 

2012. november 20., kedd

Viszonyítás kérdése...

... az egész...

Múlt héten rendeltem neten textilt, mert a kisvárosban, ahol lakom, annyira silány a választék kordból, hogy sírhatnékom van, ha rágondolok...

Még pénteken elutaltam a textilek árát, a jelzett postaköltséggel együtt, fenntartva, hogy amennyiben esetlegesen több lenne a posta, azonnal utalom a különbözetet...

Ma (kedden!) 12.47-kor kaptam az alábbi e-mailt (amit egyébként most olvastam az imént):

/bocsánat Mindenkitől, hogy ezt így és itt és most... de felpukkanok, ha nem írhatom ki magamból... és szándékosan levettem az aláírást, nem akarok hitelrontásért bíróságra járkálni... így név nélkül, beazonosíthatatlanul talán nincs rajtam támadási felület.../


Kedves Szilvia,
Megérkezett az utalás, egyetlen problémám lett csak, hogy az almazöld kordból nincsen csak 1980.- forintért,már nincs ez az olcsó !!! Még 290.- forint utalás kellene nekem , és akkor már küldöm is a csomagot !! Természetesen ha így megfelelő,
Üdvözlettel,
 
 
Sorban végig az egészen:
  • pénteken utaltam az esti órákban, ami azt jelenti, hogy az érvényben levő - 4 órás - szabályok értelmében hétfőn meg kellett, hogy kapják az összeget
  • amikor megrendeltem, az eredeti ár szerepelt a webshopban, azt gondolom, nem az én saram, hogy a honlap nincs kellő gyakorisággal frissítve
  • fűzöld kordot rendeltem (több más textil mellett), és nem almazöldet, ami azért szerintem nem mindegy
  • egyébként meg: milyen kereskedői magatartás ez...
  • lesülne a bőr a képemről, ha webshop üzemeltetőként ilyen üzenetet el mernék küldeni bármely vevőmnek
  • és bár nem vagyok a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban járatos, de úgy gondolom, hogy ez tipikusan az az eset, amikor nem is kérhetne magasabb összeget még akkor sem, ha a kutya a kovászba sz*rik...
Ufffff.... és egyébként meg csak halkan jegyzem meg, hogy a rohadt életbe  azért mindennek van határa... nna, és egyébként is... äđĐ{Łł$ß÷€đä#&
 
.... és ez utóbbi kedvedre behelyettesíthető szép, cizelláltan megfogalmazott, mélyenszántó gondolatokkal, avagy ocsmány káromkodással... opcionálisan választható :o) 
 
Uuuuuhhhhh, máris jobb a lelkem :o)
 
Puszi Mindenkinek, és köszönöm, hogy meghallgattatok ;o)
 
Szilva
 

Ilyet is...

... gyártottam... pedig van megrendelés, de néha muszáj szünetet tartanom... muszáj csak úgy üzemmódban varrnom... a magyarázatát nem leltem még...
... gondolom a tudatalattim tisztában van vele, hogy gyógyulnom kell...

Mérete:

18,5 cm x 14,5 cm

 




 
 
 

És ha...

... már belejöttem, nem hagytam abba :o)

Méret: 18,5 cm x 14,5 cm



 
 

Próba...

... aztán ismerkedés, végül barátkozás... újra...
A textilbőrrel :o)

Ily módon:



 
Mérete: 18,5 cm x 14,5 cm
 


Ezt...

... varrtam az újrahasznosítandó anyagból... az események pedig zajlanak...



 Napsárga belsőt kapott, mert csak ;o)  /nem szeretem a ködöt, az esőt, a hideget.../
 
 

A fiúk bizonyára jártak itt, de én jól nem voltam itthon... talán, ha nem így teszek, a varrógépem is magukkal vitték volna... tudom, nem jó megoldás a homokba dugni a fejem, de akkor... nem jutott jobb az eszembe...

2012. november 15., csütörtök

Három fehér...

rózsa a gyermekeimtől...
Három - az esküvői csokromban lévő rózsához nagyon-nagyon hasonlító - rózsa a Férjemtől :o)

Köszönöm Nektek :o)

 
Pfff.... nyomi blogger, megint elfordította... pedig le-ki-csi-nyí-tet-tem :o)
 


2012. november 14., szerda

Nahogyaszongya...

... itt vagyok ám, csak nem volt mit mutatnom, mert amit csináltam titokban csináltam, hát, hogy úgy mondjam... karitatív céllal :o)

Másik...

Minden évben tart az Óvoda (és az Iskola is) jótékonysági bált, amire a belépő - a mi anyagi lehetőségeinkhez képest - meglehetősen borsos... ami érthető, az Óvoda (és az Iskola) fejlesztése a cél mind infrastrukturális, mind képzési szempontból... a báli bevétel összegéből...

Korrekt módon, aki nem tud, vagy nem akar menni, lehetőség van az alapítvány(ok) támogatására, mégpedig oly módon, hogy a bálon tartott tombolára felajánlást tesz...

A mi drága dadusnénink, adott egy ötletet, ami egészen kézenfekvő, csoda, hogy nem vertem eddig bele az orrom... mármint a lehetőségbe... és úgy egyáltalán, elég blama, hogy pont nekem, pont ez, eddig nem is jutott eszembe...

Szóval varrtam... mi mást is tehettem volna...

Ezeket:




 



 
Remélem, akinek a tombolaszelvényét kihúzzák, mikor az én varrmányaim (felajánlásaim) kerülnek sorra, elégedett és boldog lesz :o)
Legbelül eljátszottam a gondolattal, hogy milyen csoda dolog lenne, ha valami módon (akár itt a blogon, akár facebook-on, kapnék Tőle, Tőlük visszajelzést...)
 
 

2012. november 11., vasárnap

Nos...

... befejeztem...






 
A bélés alján még visszavan, hogy összevarrjam, de már nem bírtam várni... tőlem szokatlan módon türelmetlenné váltam, és be szerettem volna mutatni :o)
 
A/4-es méretű füzetek, könyvek kényelmesen beleférnek, és ami momentán a legfontosabb: vízhatlan...
 
Szerintetek mehet a meskára, vagy tartsam meg sajátnak, mert úgysem kellene senkinek...
Tényleg érdekel az - őszinte - véleményetek :o)
 
Szilva
 
 

2012. november 9., péntek

Fog...

... az van az én gyémántszemű és ezerfogú kislányom szájában...
Na de ennyi... és ííígy:


Konkrétan meg sem mozdulnak a tejfogai, mégis kibújt az első csipkés maradandó...
... úgyhogy irány a fogorvos...

És mutatom a Mucogány szemét is ;o)