Elmaradás 2.

:o)
De akkor már tudjátok, hogy valójában nem is az elmaradás miatt nem jelentkeztem, hanem azért, mert nem mutathattam... :o)

Na jó, ahhoz képest, hogy pénteki napon már a boldogságos tulajdonosánál volt a pink is és ez is itt, amit mindjárt mutatok (csak még előbb túltengek itt karakterszámot illetően)...
Mentségemre legyen, hogy családoztam a hétvégén... de úgy "Istenigazából"... együtt voltunk sokat, sokfelé... volt gyereknapi előzetes, volt nagy sportágválasztó, volt kaposvári Festők Városa Hangulatfesztivál, szóval volt együttlét :o) Meg kikapcsolódás, meg pihenés... bár ami azt illeti, egyik sétánk alkalmával annyira elkapott a szédülés, hogy le kellett ülnöm az egyik üzlet portálja elé, mert azt hittem rángatják a talpam alatt a talajt, s menten a betonon hasalok el... nem tudom mi lelt, nem tudom mitől szédültem* ... elmúlt estére...

Visszakanyarodva:

Az ünnepelt kívánsága eme táska vonatkozásában úgy szólt: türkiz kaporvirágos külső, világoskék alapon fehér pöttyös belső, fekete kord alsórész... igyekeztem...

 

 

 

 

* lehet, hogy elvonási tüneteim voltak a varrást illetően ;o)

Itt a ...

második :o)

Ez a pamutvászon a pécsi Nyissz-Textől van, régóta várta, hogy testet öltsön valami módon...
Annyira szépnek találtam, és találom, hogy egész egyszerűen úgy véltem, hogy "bűn" lenne a táska belsejében, "bélés sorsra" kárhoztatni ;o)

A táska elejét megbolondítottam kicsit, naná, hogy szalaggal ;o)
És van egy apró - és új - titok is, lejjebb mutatom ;o)

 

 Nincs kitömve és kitámasztva... itt bizony látszik, hogy ez megáll a saját lábán :o)))
Ahogy mindig, most is: pamutvászonra táskamerevítőt vasaltam, plusz a centi vastag felvasalható vlies-t :o)

 Alsó része, ebből a csodálatosan szép árnyalatú, bézs textilbőrből készült :o)

 

 Zippzáros táska ;o)

Osztott zseb, kulcstartó karabíner :o)

 

És a titok... az egész, ahogy varrok, ahogy a táskákat készítem, ebben a kicsiny bilétában van megfogalmazva... és most már nyoma is van ;o)

 

Made With Love :o)  Always... :o)



 

 

 

Flowers...

are my favourite :o)

Még mindig, és azt hiszem örökké...
Már gyerekként is imádtam a virágokat, aztán ahogy öregszem telik az idő, úgy egyre jobban és jobban...
Képes vagyok a száraz(nak látszó) növényt is locsolgatni, folyvást bízva abban, hogy egyszer újra életre kel... ahogy az már megtörtént egyszer velem :o)

No, a lényeg itt van: