2014. április 29., kedd

Születésnapi...

zsúrokon, partikon, meg mindenféle baráti összejöveteleken divatos manapság a muffin :o)

Nem csoda, elvégre pikk-pakk elkészíthető, és tényleg csak a fantázia* szabhat határt.
És ha már népszerű, és divatos, miért ne ihlette volna meg a nagy amerikai textil designereket?
Mert bizony, hogy alkottak ebben a témában ;o)

Idesüssetek, micsoda textilt szermányoltam:





És úúgy tetszik, hogy ezúttal nem a kávébarna, hanem a tejcsoki barna textilbőrt használtam :o)
Biztos, hogy a sötétebb barnával is nagyon jól mutatna, de ezzel, ezzel valami csúcs :o)

A táska hátulján cipzáros zseb:












* na jó, időnként a kamrában fellelhető alapanyagok léte, vagy nemléte is :o)




Butikba járni...

... ki ne szeretne?

Hátőőő... mondjuk például én... kiver a frász már egy szimpla bevásárlástól is, nemhogy butikba járjak... de ugyebár ez az én egyéni agylövésem :o) Imádom, hogy egyre több és több dolgot tudok a neten intézni, rendelni.

Neeem, nem vagyok antiszociális* csak utálom az egész procedúrát, egy csomó idő (és pénz**.. naná) elmegy a kapitális*** méretű üzletek bejárásával... meg egyébként is... :o)

De, hogy miért beszélek írok ennyit a butikról?
Naná, hogy a táskák kapcsán :o)

Fantasztatikus textil Nellitől, egészen pontosan innen ;o)

Annyira összepasszol ez a Michael Miller textil a meghatározhatatlan színű textilbőrömmel, hogy az valami csuda...
Hogy miért meghatározhatatlan... nos, ha olyan a hangulatom, türkizzöldnek mondom, ha meg másmilyen a hangulatom, türkizkéknek. Persze valójában talán egyik sem ;o)

A táska?
Jaa, igen a táska :o)

Medium Bag, 3 cm széles lecsatolható és állítható hosszúságú pánttal, 3 cm széles fülekkel:

Külön boldogság, hogy a cipzár hajszálnyi különbséget mutat csak a textilbőr színéhez képest, ahogy ez a táska hátoldalán lévő cipzáros zsebnél is látszik:









* bár néha dehogynem :o) :o)
** őőőő... az mondjuk a netes rendeléseim következtében is viharos gyorsasággal bír párologni :o)
*** oké-oké, a butik nem kifejezetten kapitális méret... de ott meg pont, hogy a nyomasztó "kicsisége" az, ami taszít... hiába, nem vagyok egyszerű eset... :o)


Még...

... élek ;o)

A tavaszi szünet kissé belassított és egyéb dolgok is zajlanak a háttérben, ami miatt most csak három táskát tudok mutatni Nektek.

Újra designer textil és textilbőr, de ezúttal (is?) igazi vidám, mondhatni "nőcis" darabok születtek.

Mutatom:









A pántja lecsatolható, és ami újdonság, hogy végre valahára megérkezett a külföldről rendelt fém bazbilinga is, méghozzá az a méret, amihez már 3 cm széles táskapántot tudok készíteni. Iszonyatosan hosszú időbe telt, mire ideért... soha eddig még nem tartott... szinte napra pontosan a megrendeléshez képest 1(!) hónapot kellett várnom :o(

Újdonság, hogy a rövidebb füleket - amivel a táskát a válladra "dobhatod" - nem 2,5 cm szélesre, hanem szintén 3 cm szélesre készítettem :o)

A táska hátoldalán ugyanúgy, ahogy megszokhattátok, cipzáros zseb van, ahogy a belső részben is.
Belül ezen túlmenően van egy osztott zseb is ;o)

Mérete impozáns, pakolós kategória... elvégre Medium Bag :o)

Igen-igen, van végre újra termékcímkém is, hála és köszönet érte Eszter barátnőmnek :o)


Szerintem ez az árnyalatú bézs textilbőr... hát, hogy is mondjam... valami elképesztően jó :o)
A balerina cipős textil Nelliéktől rendelődött, méghozzá innen :o) :o) :o)





Szabad préda ;o)

Maradjanak vonalban, hamarosan folytatjuk :o) :o) :o)








2014. április 16., szerda

Mai este zárásaként...

... szeretném mutatni ezt a táskát.

Szerintem nagyon szép a szürke és a rózsaszín együtt, ráadásul emellett teljesen egyedi.
Sosem fog mégegyszer ugyanez, ugyanígy elkészülni ;o)
Annál is inkább, mert incifinci darab maradt ebből a Fabrikáéktól rendelt textilből :o)

Úúúújajjjnagyontetszik.

Olyan különlegesek ezek a virágok... szabályosak, akárcsak a mandalák... és a színeik együtt harmóniát sugároznak... tetszik, minek tagadjam :o)



Táskamániásoknak kötelező...

... ez a darab :o)

Szerintem ütős lett ;o)

A textil külföldi "portyázásom" khmm.... hátőőőő.... eredménye :o) :o) (jutalma?)
Persze nem félreértendő... nem jártam külföldön. Minek, ha a bejárati ajtóig elhozza a postás, akármilyen messziről rendelem is :o) :o)


Szinte dönteni sem tudok...

... mármint, hgoy melyikkel folytassam :o)

Legyen mondjuk aaaaaaaaa...... kávébarna zöldséges :o) :o)
Neeem, nem zöldségek vannak a textilen, még véletlenül sem ;o)
Ezt is Fabrikáéktól rendeltem még régebben...

Nézzétek csak:

Gombos...

... és olyan bohó :o)

Nagyon szeretem ezt a textilt, anno Nelliéktől rendeltem :o)

Utolsó táska készült belőle ezúttal, talán még egy incifinci Mini Bag kihozható a maradékból... talán...

Nézzétek csak:





Vidám színekben pompáznak a gombok, a táska alapszíne ugyanakkor nem hivalkodó :o)
Nekem tetszik ;o)


Pitypang szálló ejtőernyője...

... vagy kaporvirág?

Én nem tudom eldönteni.
Egyik nap emigyen, másik nap máshogyan gondolom :o)

Na, de, hogy ne eresszem bő lére... rendeltem saját szakállamra külföldről designer textilt, köztük ezt a szépséget is:

Lecsatolható pánt tekintetében ugyanaz a helyzet, mint amit ebben a posztban írtam a karabínerről(?) vagy delfinkapocsról vagy mi az ördög öreganyja a becsületes neve annak a fém bazbilingának...



Szitakötőn túl...

... van a tarsolyban egyéb is ;o)

Emlékeztek még arra, amikor elkezdtem a táskakészítést bemutatni?
Akkor is ezt a textilt használtam ;o)
Kell-me Évitől vásároltam hozzá a textilt és bizony alaposan bevásároltam, hisz' jócskán maradt még, úgyhogy hozzápróbáltam többféle színű textilbőrhöz. Úgy vélem, ezzel az okker árnyalattal jól mutat:





Ahogy azt bizonyára észrevettétek... a pántja lecsatolható... lenne, ha lenne... mármint van, úgy értem a textilbőrből készült, állítható hosszúságú pánt készen van, csak a delfinkapocs* nem érkezett még meg a messzi távolból**, így a készrevarrás várat magára...

* így hívják egyáltalán?
** így jár az ember lánya, ha külföldről szerzi be a fém táskaalkatrészeket...

Hol is kezdjem?

Nyivákolni, nyeffegni nem kenyerem, mondjuk úgy, hogy lassan egy hete igyekszem kikecmeregni abból a nyavajából, amibe - máig nem jöttem rá mi módon - beletottyantam :o)

Köhögés felszakadozósra váltott, de zsebkendő még mindig ijesztő mennyiségben fogy... viszont legalább az orrom nem néz ki úgy, mint egy pirosseggűfenekű pávián "output" elnevezésű (pirosabbik) vége :o)

Dolgoztam, fotóztam, már amikor a nap sütött, akkurátusan áttöltöttem a fotókat a laptopra, szerkesztettem, logóztam, kész vagyok. Hoztam mutatni is "néhányat" ;o)

Készültek pillangós (hátőőő... szerintem ez inkább szitakötő, de ugyan nem vitatkozom :o) textilből, két színben:


Másik színben:

(igen, valóban nagyobb a zseb a megszokottnál... benéztem a nagy mókeculás közepette a centiket elmértem kicsinyt és így alakult, de azt hiszem a zseb sosem lehet elég nagy, így nem is lehet ez probléma ;o)



2014. április 9., szerda

Előre szólok...

... kicsit mufurc (is) leszek...

Az úgy történt, hogy volt egy hatalmas adag a mandalás textilből.
Jöttek a megrendelések, szépen sorban teljesítettem is mindet, de közben folyamatosan volt bennem egy olyan furcsa, tudjátok.. hiányérzet... hogy valami nem gömbölyű... valami nem klappol...

Aztán az én okostelefonomon (bibííí, van már nekem olyan is, a Zuram lepett meg vele Jézuska-bőrbe bújva), szóval a nagyon okoson már "vájberezem" is :)
Igaz, ami igaz, pár hónappal ezelőtt, mikor valaki ezt a szót emlegette nekem, igyekeztem őrülten okosan pillogatni, nehogy kiderüljön, fogalmam sincs miről beszél...
Sejtettem, hogy valami "szájbertérbeli" hettyenfüttyről lehet szó, amivel sok hasznos dolgot lehet csinálni ingyen, de, hogy eszik-e avagy isszák... nos arról fogalmam sem volt.

Aztán meglett a Zokos és azóta úgy belejöttem ebbe a dologba, mint kiskutya az ugatásba.
Simán netezek mobilon, simán szerkesztek fotókat, simán "vájberezem" meg egy csomó mindent csinálok vele, aminek a létezéséről... úgy értem a mobilon való létezéséről még csak nem is tudtam.
Hiába na, kis lépés volt bizonyára az emberiségnek, de marha nagy nekem :o)

Viszont, ha már.. szeretek mindent magam megtanulni, a magam tempójában, a magam csetlésével és botlásával... így volt ez a varrásnál is. Jajj, és akkor innen folytathatnám is a most mutatandó táska történetével, de fantasztatikusan idevágna... de nem. A lényeg, hogy kerestem egy beszélgetést a "vájberes" üzenetváltások között, a képernyőn görgettem lefelé, és akkor a szemembe villant egy korábbi párbeszéd utolsó néhány szava: "mindenképpen kell a mandalás táska" Baaaangggg :o)
És beugrott és leesett és az agyam összetekeredett járatain szélsebesen átrobogott, hogy egy lassan már törzsvásárlónak számító, elképesztően aranyos és kedves megrendelővel leegyeztettük...
Pfff... és akkor kanyarodjunk csak vissza oda, hogy: "szeretek mindent magam megtanulni, a magam tempójában, a magam csetlésével és botlásával.. így volt ez a varrásnál is"

Így biza'
És ennél a táskánál is...
Ugyanis olyan bőszen varrtam a megrendeléseket a mandalás textilből, hogy a fent említett táskához, ami cseppet sem mellékesen Medium Bag méretű (naná, persze, hát mi más) kellett volna, hogy legyen. Ühümmm... csakhogy nem volt elegendő textil ahhoz, hogy a táska elő és hátlapját kiszabjam. Egyet egészben sikerült, gondoltam oké, ez lesz az eleje, a hátulját meg kialakítom két összevarrt darabból. Huppsz... ez a mandala minta nem engedi ám, hogy csak úgy tessék-lássék módon taknyoljon az ember valamit... Vááááá... oké, pánikra semmi ok, megoldás mindig van, csak meg kell találni :o)

Agyaltam egy darabig, és úgy döntöttem, hogy a két textil találkozásához, ahol még véletlenül sem passzoltak a mandalák vonalai, színei, méretei (naná, durva nagy adag mázli kellett volna hozzá), szóval a két textil találkozásához beillesztek egy textilbőr csíkot. És itt jött a vezérhangya... és jött és jött és trappolt és dübörgött... simán csak összevarrni? Nehogymár! Az egyrészt túl egyszerű, másrészt a két függőleges vonal tökéletes alkalmat nyit, hogy cipzáros zsebet tegyek oda... Bonyolult vagyok? Lehet, viszont mutatom máris a képet ;o)

És amiért a mufurcság... tudom, mert láttam, hogy készítenek rajtam kívül mások is ilyen függőleges cipzáros táskákat... de előre írom, hogy nem szeretném, ha idejönnének hányni a hozzászólások közé. Egyrészt azért, mert a táska kialakítását nem másoltam, hanem a kényszer szülte, másrészt pedig a kialakítás mikéntjére magam jöttem rá az első lépéstől az utolsóig. Harmadrészt pedig azért, mert megedzett az elmúlt majd' három év annyira, hogy az irigy és rosszindulatú embereket elkerülöm, sőt, elhajtom magam mellől... Köszi!


A táska pedig ez lenne:





Jajj, azt elfelejtettem mondani, hogy mikor elkészült a két zseb, akkor jöttem rá, hogy ez elég gyagyásan festene a táska hátlapján.. így aztán végül ez lett az eleje, a(z eredetileg elejének szánt) hátuljára pedig felkerült a vízszintesen elhelyezett cipzáros zseb:




A fotókon a táskák azért nem vízszintesen állnak, mert mostanában az erkélyen kell szinte hasalnom, hogy fotókat tudjak készíteni napfénynél, annyira alig süt be a nap a nappaliba :o) :o)
Így aztán, mivel egyensúlyozom, hogy a flasztert fel ne nyaljam fotózás közben (fejnehéz lennék?), bizony előfordul, hogy a telefont nem pontosan vízszintesen tartom :o)




Slussz poén: a megrendelő, eredetileg egyik családtagjának szerette volna :o) Végül megtartotta :o) Na, ez ám az elismerés ;o)

P.s.: újra sikerült rendelnem a textilből, úgyhogy indulhat a móka, bárki szeretne ebből táskát ;o)
 



Párizs...

... ahogy egy kedves megrendelő szerette volna látni :o)

Midi Bag fazonban, törtfehér textilbőrrel, az Eiffel toronnyal a "közepén" :o)