Oldalak

2015. április 10., péntek

Szeretettel Beátának

Várt rá türelmesen és remélem elégedett is vele.
Rég megbeszéltük a részleteket, a hangjegyek mibenléte és üteme volt kérdés.

Nos, mázli, hogy a fél kilenc éves Gigim emelt zenetagozatos (vagy miképp is írják, hogy ultramagas óraszámban tanulják az éneket és a zenét :o) szóval tényleg szerencse, mert így ki tudott segíteni engem, aki, ha az általános iskolai készségtárgyakból most vizsgázna... hahh... gyurmából, hurkapálcából is megbuknék, nemhogy zenéből :o)

Már arra sem emlékszem, hoyg a ti és a tá között, kottába "rajzolva" hogyan jelezzük a különbséget.
Oké-oké, megyek elásom magam... de azért előtte elmondom, hogy soha nem éreztem semmiféle affinitást a zene iránt. Hallgatni bármit, bármikor, de a dolog elméleti része (azon kívül, hogy lá-lá-sálláláá)... nos az nekem bukta :o)

A lényeg, hogy a csillagok állása végre a megfelelő volt, így elkészülhetett Beáta táskája:


És nem is meséltem... hát, hogy Beáta az utolsó egyeztetések közben írta nekem, hogy "a violinkulcs fejtetőn"... hát basszuskulcs*... "ja, mellé a basszuskulcs" Gondolhatjátok, hogy pislogtam, mint a hal a szatyorban... és itt, ekkor épp pechem volt, mert Gigi nem volt a közelben, mobilon nem tudom elérni ** ójajjszűzmáriaszentjózsef... háhá, Google a barátunk ugyebár... beprüttyögtem, mire látom ám, hogy miért is volt ez a kérés :o)

Nézzétek csak*** egy szív formát ábrázol so-so :o)
* hét bizony, hogy basszuskulcs... normál állapotában is kihívás számomra lerajzolni, nemhogy fejtetőre állítva... :o)
** nincs neki :o)
*** mert naná, hogy megoldottam.. nem kis kihívás volt szabad kézzel lerajzolni ilyen mütyür méretben, aztán kivagdosni, aztán kézzel(!) felapplikálni, de megvan :o)

2015. április 8., szerda

Kurta*-furcsa...

... a történet...

Türkiz kalapos táska, azonnal gazdára talált, erre talán emlékeztek sokan.
Talán arra is, hogy érkezett sok megkeresés és megrendelés is a reprodukciót kérve.
Könnyelműen mondtam ki, hoyg persze-persze... aztán mikor kézbe vettem a textilbőrt... rá kellett jöjjek, hogy egy táska is csak nehézkesen jönne ki belőle...

És akkor FanniFlóra, akinek nemrég készítettem el a táskáját, megkeresett.
Egyenlőre hagyjuk, hogy mi okból kifolyólag... nemsokára azt is elárulom ;o)
A lényeg, hogy szó szót követett, mígnem kibukott belőlem, hogy gondban vagyok, mert egyenlőre esélytelennek látszik azt a cirka 200 km-nyi távot áthidalni, ami köztem és a textilbőr nagykereskedés közt húzódik...

És... és... milyen megrendelőim vannak nekem... milyen pozitív, csupaszív, segítőkész emberekkel hoz össze a sorsom... :o)

FanniFlóra - szerintem kicsit félve - megkérdezte, hogy tud-e esetleg segíteni...
Hát tudott... és ma már nálam van a textilbőr beszerzésének eredménye, amiért itt is, ezúton is el kell mondjam: ölellek és hálás szívvel köszönöm Neked.

Hogy miért írtam le mindezt?
Nos azért, mert érdekes kacskaringót vetett az élet, a néhány napja még utolsó helyen várakozó megrendelés elé. És ez a kacskaringó - paradox módon - lerövidítette a várakozási időt.

Történt ugyanis, hogy mandalás táska volt Ildi kérése, Medium Bag kivitelben, fülekkel, hosszú - lecsatolható - pánttal. És, mert a textilbőrökre várnom kellett, nem ülhettem ölbe tett kézzel, így a tavaszi szünet első két napján - kétszer fél nap alatt - szabtam, merevítettem és varrtam a táskát.

Így lesznek utolsókból az elsők ;o)

Ildi már látta és bizony már szereti is :o)

Nézzétek csak:


* oké-oké... ez a történet inkább érdekes és szeretnivaló, de semmiképp sem kurta... legalábbis az én interpretációmban... abban ugyanis esélytelen bárminek is kurtának, rövidnek lennie... főleg, ha beszédről van szó :o) :o) :o)



2015. április 7., kedd

JB again...

... avagy Joel Dewberry újratöltve :o)

Mert, ha már készült belőle Midi Bag, kellett hát készülnie ultranagy pakolósnak is :o)

Íme:

És szeretném megragadni az alkalmat, hogy elbüszküljek a ténnyel: fél 9 éves Gigi lányom szerkesztette és logózta a képeket. Elsőtől az utolsóig. Nem, nem kényszerítettem rá, Ő akarta :o) Az informatikával való ismerkedést meg szerintem nem lehet elég korán kezdeni ;o)


2015. április 6., hétfő

Van még valaki...

Kingán és rajtam kívül, aki rajong Joel Dewberry designer által tervezett meseszép textilekért?

No, hát, ha ilyen nagyon szeretjük mindannyian, akkor mindjárt megmutatom Nektek, hogy mit csináltam legutóbb... :o)

Előtte néhány szót az előzményekről ;o)

Már rendeltem korábban Joel Dewberry textileket, nem is bírtam sokáig, hogy ne készüljön belőlük táska...

Két verzióban készítettem el, először piros textilbőrrel, amire a fentebb emlegetett Kinga üstöllést lecsapott :o) Másodszor az okker színű textilbőrt használtam és ez sem várt sokáig a tulajdonosára :o)

Aztán a közelmúltban megláttam Évi shopjában ezt a merész színvariációjú darabot a Joel Dewberry Notting Hill kollekciójából és tudtam... akarom :o) :o)

Elkészült az első táska, Midi Bag kivitelben:

Hátulján a szokásos cipzáros zseb:
És ooooolyan gyönyörű ez a bézs textilbőr :o)
Ez a textil... mmmm... übertuti :o)
És üde.
És tavaszi.
A textilbőrből készült pánt állítható hosszúságú, így a táska vállon, vagy vállon átvetve, keresztben is viselhető:



2015. április 3., péntek

A zöld urai újratöltve :o)

Avagy hoztam a pakolós méretű táskát a zöldimádó, tavaszváróknak :o)


Almazöld műbőr és designer pamut :o)
Imádom ;o)

2015. április 2., csütörtök

A zöld urai...

... avagy tavaszimádók táskája :o)


Először a Mini Bag verziót mutatom, holnap hozom a pakolóst is ;o)


Emlékeztek bizonyára... ez a "felkapom és szaladok" típus, amikor tényleg csak a legfontosabb holmik kellenek :o)


Almazöld műbőr és design textil:






2015. április 1., szerda

És igen...

... ilyen is készült már :o)
Nagy, pakolós verzióban, még a múlt héten.

De amióta leesett a tantusz*, hogy itt a blogger-en is van lehetőség a posztok időzítésére, itthonról, lopva némi időt magamnak két kanyar közt a második műszakban**, szóval itthonról készülnek a blogbejegyzések, ütemezetten, szépen sorban, hogy ne egyszerre öntsem Rátok a szabad alkotások eredményeit :o) (ráadásul így nem megy el egy-egy teljes munkanap a varrás rovására a posztok írásával...)

Egyébként újabban a facebook oldalon is időzített posztok jelennek meg.. ezért van, hogy nem tudok válaszolni azonnal egy-egy hozzászólásra, üzenetre... arra ugyanis itthon adok magamnak időt... ha éppen... mert előfordul, hogy iszonyat késő estére végzek a s*ggvakarással (magyarázatot lásd lentebb), amikor meg már zuhannék be az ágyba, hogy kora hajnalban a kakast én ébresszem :o)

No, de mit is akartam?
Jah, igen... a táska... valóban készült korábban egy ilyen... illetve majdnem ilyen :o)
Ez itt: phü... nem tudom linkelni, mert időzített blogposzt :o) na majd visszanézek, ha el nem felejtem és akkor linkelem :o)
UPDATE: Tudok linkelni előző táskát subappadubiduuuu :o)

Viszont készült egy "újabb", szintén Mini Bag verzióban.
Amolyan felkapom és szaladok a dolgomra.
Iratok, tárca, telefon, kulcsok, zsebkendő, fél liter víz és/vagy egy dezodor.
Ezek férnek el benne kényelmesen :o)



*nem, szigorúan nem ér röhögni... és nem, tényleg nem vettem észre, hogy a jobb  szemem időnként erősen szúrja, böki valami... csak most... mikor oda is pillantottam... jééé, egy felirat, hogy "ütemezés"... nézzük csak meg, hogy ez az-e, amire gondolok... és lőőn... nem, még mindig nem ér röhögni... na jó, egy kicsit :o) :o) :o)
** tudniillik a mosás-főzés-gyúrás-dagasztás-sütés-fagyasztás-vasalás-gyerekkeltanulás-teregetés-családvacsoráztatása-táskabepakoltalás-leckeellenőrzés-estimeseolvasás-szárítóleszedés-mosogatás "vonalvezetésű" és logikailag felépíthető sorrendű, hatalmas nagy asszonyi seggvakarásban... ez utóbbi különösen hangsúlyosan némely férfi elgondolására adott válaszom :o)