Cudar idő...

... volt mifelénk nemrég...

Akkoriban készítettem ezt a táskát, és akkoriban készítettem róla bitang rusnya fényképeket...
Akármi módon állítgattam a fotóapparátot, rendre narancsszín nézett velem szembe...

No, de ma... a hét harmadik napsütéses napján.... eszembe jutott, hogy esmeg próbálkozom.
És lőn...

Mini Bag fazon, teljes egészében textilbőrből készült táska.
Gyönyörű élénk piros (én erre a színárnyalatra vágom rá kapásból, hgoy "Carmen-piros") és fekete.
Tipikusan olyan női táska, amit tudni kell viselni ;o)

No, de...

... el ne felejtsem ezt is megmutatni :o)

Ez is megrendelés volt, kész van egy ideje, de fotózni nem tudtam máig...
(vagyis tudtam volna, de azokért a fényképekért minimum 8 év kötél általi halál járt volna :o) :o) :o)

Mini Bag fazon ez is (érdekes, nem gondoltam volna, hogy ekkora népszerűsége lesz ennek a fazonnak, méretnek :o) csokoládébarna és bézs kordból, szintén egy régebben készült táska volt a megrendelés alapja ;o)

Ezt a táskát meglátva keresett meg a megrendelő.
A "megbízatást" elvállaltam, aztán hozzáfogva jöttem rá, hogy nincs már annyi bézs kordom, hogy a korábbi táskát so-so megvalósítsam...
Nyiredékekből összebarkácsolni meg ugye nem az én stílusom...

Fogtam magam, és engedély nélkül partizánkodtam egyet ;o)

Az alja és a hátulja csokoládébarna kord, csupán az eleje készült bézsből (mivel csupán egyetlen táska-lapot tudtam leszabni belőle egyben).

Nézzétek csak:

 

 

 

 

 

 

Újra zöld...

... egészen pontosan az imádott fűzöld...

Ha rég' velem vagy, emlékszel, hogy ez a gyönyörű kord nagyon messziről utazott hozzám, Tünde Tündér jóvoltából :o) Annyira szeretem ezt a színt, az árnyalatát, úgy vigyázok, hogy ügyesen szabjam... minden négyzetcentimétere kincs számomra, és már most tudom, hogy ha elfogy... hát szomorú leszek... nagyon...

Ez is egy megrendelés volt, méghozzá szintén egy korábban, megrendelésre készített táska alapján érkezett megrendelés :o)

Nem készítettem ugyanolyanra ;o)

Mini Bag fazonú táska, csokoládébarna és fűzöld kordból, állítható pánttal, cipzáros kivitelben, belül osztott zsebbel és kulcstartó karabínerrel :o)

És nézzétek csak, megmutatom miért imádom a lakásunkat.. pontosabban ezért IS imádom :o)
A konyha kivételével az összes ablak déli tájolású.. és minden alkalommal, mikor süt a nap, ilyen csodálatosan táncolnak az árnyékok a nappalinkban :o)

Ezeket a képeket akkor készítettem, mikor még nem volt teljesen "tiszta" a fotósarokra vetődő fény.. mikor még az "útjában álltak" az erkélyünk előtti fák és a virágaim a nappaliban :o)

Szerintem gyönyörű...

Ugye, hogy meseszépek a fények? Ahogy az árnyak is... :o)

Vannak olyan...

... helyzetek, amikor meglátni és megszeretni egyetlen pillanat műve...

Ez is egy ilyen helyzet volt ;o)

Már írtam róla többször, említem most is, hogy a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület a közelgő koraszülött világnap alkalmából játékot hirdetett, összekötvén a hasznost a kellemessel ;o)
Eszter barátnőmmel felajánlottunk a nyeremények sorába egy táska-notesz szettet...
Játékfelhívás és részletek: itt elérhető
A szett, amit felajánlottunk: itt látható ;o) de emellett a fődij egy wellness hétvége, és holnap (2013. november 7.) éjfélig még lehet nevezni ;o) Szóval, ha eddig nem, még simán megtehetitek, hogy kattintotok néhányat :o)

És.. amellett, hogy szerettem volna a figyelmet felhívni ismét a játékra, ugyebár utaltam a táska-notesz szettre is... természetesen facebook oldalamra is felkerült a játékfelhívás... és épp, hogy csepp idő eltelt, érkezett egy megkeresés... "úúúgy szeretnék egy ilyen táskát... pontosan ugyanilyet"

No lám, van, aki nem bízza a véletlenre, had' ne mondjam, nem kacérkodik Fortunával :o)

A táska elkészült... mégsem pontosan ugyanolyan lett... szép is lenne ;o)
(és megsúgom... a belseje teljesen más ;o)

Csokoládébarna és bézs kordból készült, Mini Bag fazonú táska. Vállpántja állítható, belseje pamutvászon, mindkét oldalon osztott zsebekkel, és kulcstartó karabínerrel ;o)
Az óarany színű (vagy bronzos?) szalagot nagyikámtól kaptam, nem mai "termék" viszont gyönyörű, és amiért különösen becses számomra.. az egyrészt a kora, másrészt, hogy nagyim megvigyázta és rám gondolt, mikor a kezébe került néhány hónapja.. :o)

Tekintve, hogy...

... várakozni vagyok kénytelen, igyekeztem a történteket a javamra fordítani...

Történt ugyanis, hogy táskamerevítőt rendeltem, amit a foltos-boltosom a beszerzőhelyről úgyszintén megrendelt... mert ugye milyen az én formám... naná, hogy akkor állok neki sikonyálni, amikor az utolsó fél métert használom el... ami nem is lett volna egy túlontúl vészes szituáció, tekintve, hogy fordult már elő ilyen (mea culpa), és az én imádott és nagydumás (de pont ezért nagyon is szerethető) foltosboltosom pikk-pakk rendelt, és szállított... no, de, hogy szavam ne feledjem, a naptáramban felszaporodott megrendelések átcsoportosítására kényszerültem.

Így esett, hogy a pamutvászonból, illetve kordból készülő táskák helyett, a rögtön utánuk következő, teljes egészében textilbőrből készítendő táskák előrekerültek a sorban :o)

Na jó, megvallom, kicsit rosszalkodtam is... izgatta a fantáziám ugyanis, hogy az éppen készülő táska, miképp festene önnön inverzében :o)

Megrendelés kész, csütörtökön utazik Hollandiába, s képzeljétek, a képek alapján a tulajdonosa azt írta, hogy úgy várja már, mint kisgyermekként a Jézuskát (szipp-hüpp... én olyan boldog tudok lenni ilyenkor... úúúgy, de úgy feltöltenek az ilyen pozitív és lelkes "visszaigazolások" :o)

Mutatom a megrendelt táskát.
(Mini Bag fazon, csupa-csupa textilbőr, piros és fekete, no és ha már Hollandiába tart, mi más lehetne az applikáció... no... naná, hogy tulipán :o) Aztán tudni róla még kell, hogy a pántja is textilbőrből készült, állítható, naná :o) Belsejében mindkét oldalon osztott zsebek vannak, méghozzá annyira kedves pamutvászonból... piros alapon pettyes... mmmm... nagyon szerettem varrni ezt a táskát is... jajj, már megint megeredt a nyelvem :o)

A képek:

 

 

 

 

 

Természetesen cipzárral záródik :o)

 

 

No, és akkor jött ez a fantázia-birizgálós dolog :o)

És akkor feltűrtem a nem létező ingem ujját, és szabtam, vágtam, vasaltam, varrtam :o)

 

Brutálisan rossz fotós vagyok, akármennyire is gyönyörű és természetes (nap)fényben készítettem a fotókat, az én monitoromon az összes képen narancsnak látszik az, ami a valóságban igazi Carmen-piros...

 

De azért bízom benne, hogy eme baki ellenére is el tudjátok képzelni azt, hogy milyen valójában :o)

 

 

 

Pffff... még mindig narancsnak mutatja magát... holnap megpróbálom újrafotózni.. lehet, hogy a túl sok napfény tette ilyenné.... ?

 

 



 

 

Emlékeztek...

... a legutóbbi játékra?

Nos... nem csodálom, ha nem... olyan rég volt, hogy már kutatnom kellett a felhívás után :o)
De a játék nyertese türelmes volt, csuda türelmes...
Az első elgondolást kis idő elteltével kiradíroztuk, mert más módon megvalósult (t.i.: az adott színösszeállítású táska megvásárlásával), így "nyomtunk közösen egy reset gombot" és kicsit megvariáltuk a színösszeállítást :o)

A helyzet az, hogy egyenlőre még a nyertes sem látta a táskát így egészben, viszont csalafinta módon, tegnap már "elkottyintottam" magam, hogy kész vagyok vele ;o)

Szóval remélem a mutató-, és a középső ujja keresztben van, ahogy azt is remélem, hogy nem okozom, nem okoztam Neki csalódást... :o)

Szóval hulljék le a lepel, íme:

Csupa textilbőr... Mini Bag... vörös és csokoládé... gömbvirágok...

...szűrt fényben...

... napsütésben...

 

... szemtől szemben...

... közelről...

 

 

... és még közelebbről ;o)

 

No, vajon a táska leendő tulajdonosa mit szól majd hozzá?
Én kíváncsian várom... :o)



 

BREAKING NEWS!! :o)
Tetszett a nyertesnek, azt írta, hogy:

"Nagyon köszönöm, már most imádom! <3 pont olyan, mint amilyennek elképzeltem!"

Hát na.. ezért jó... jó "csak úgy" adni :o)
Mert általa bizony, hogy én kapok... többet, mint valaha remélni mertem :o)

 

Megígértem...

... hoztam hát a képeket ;o)

Azért annyit elöljáróban szeretnék megosztani Veletek, hogy a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület honlapján meghirdette a Plakátolj és Fotózz játékot, méghozzá a közelgő koraszülöttek világnapja alkalmából.

A játék végén a fődíj mellett, további ajándékok is kisorsolásra kerülnek. Többek közt egy Minden, ami papír és a SzilvaFolt Táskák által megálmodott és megalkotott táska-notesz szett is :o)

(KORE facebook oldala )

Nos, a táska és a notesz készítéséhez szükséges elő-, és hátlap elkészült, így mutatom Nektek is :o)

 Ezt is szeretném megmutatni, mert nekem már ilyenem is van :o)

 És íme, a táska, és az említett elő-, és hátlap, amiből majdan a notesz készül :o)

 

 

 

Bár nem nagyon való ide, de azért el szeretném mesélni... almás palacsintát készítettem ma ebédre a családnak (ezen a hét végén négy gyerek anyja voltam :o)

Időben nekiálltam.... és csak sütöttem, és sütöttem, és sütöttem, aztán delet harangoztak, leültettem a brigádot, hogy egyenek, mert szerintem az éhségtől már kezdtek meghibbanni :o)

És csak álltam a tűzhely mellett és még mindig sütöttem... egészen délután 3 óráig.. el tudjátok képzelni, mi mennyiség lett? Na jó, kicsit lassabban sül a benne lévő reszelt alma miatt... no, de tényleg tetemes mennyiség lett a végeredmény.. azaz, lett volna, ha közben nem fogyatkozott volna újra és újra :o) Mert a gyerek-sereg ki-kisomfordált a konyhába, és csóringált ráadást ebéd után is :o)

Hogy miért írtam le mindezt? Hát minimum megérdemlem (naná, hogy kicsikarom magamnak :o) a "Mária-valagrendet" a kitartásomért... a derekamat meg hagyjuk, mert a végén már úgy éreztem, hgoy leszakad, de majd elmúlik :o) :o) :o)

A fő, hogy a család elégedetten állt fel az asztaltól, tele pocakkal, tejfölös és fahéjas-porcukros szájszéllel :o) :o)

 



Partizánkodtam...

... igen, partizánkodtam ma...

Meg őszintén szólva egy kicsit a hétvégén is...

Aztán megszületett ez a táska, ami valószínűleg a világ egyik legtürelmesebb megrendelőjének a megrendelése...

Hmmm... alaposan el kell gondolkozzam, hogy mikor is kérte egészen pontosan... szégyen, vagy sem, nem is emlékszem, annyira régen volt...
Aztán, ahogy az idő haladt előre, és ahogy ez a megrendelés rendre hátrébb sorolódott, úgy változott, úgy alakult folyamatosan az elgondolás...

Aztán megérkezett Textil Cottage-től rendelt csomag, melyben benne volt egy Riley Blake eredetileg karácsonyinak szánt flanel textil is :o)

Közben meg ugyebár befutottak a külföldről rendelt csodaszínű textilbőrök is...

És akkor nem volt megállás... a Kis Pipi, mert bizony Gigiről van szó... mondta, csak mondta, hogy ilyen legyen, és ebből az anyagból legyen, és "Anyaaaaaaaaaaaaaaa, mikor lesz már kéééééééész???"

Több nap kellett hozzá, mint az utóbbi időben bármely varrmányomhoz is, de végül elkészült, befejeztem. El volt és van ragadtatva :o) :o)

Ja, hogy mitől is? Hát ettől ni:

A Textil Cottage a facebook-on is jelen van ;o)

Újabb örömvarrás...

... volt - ha jól emlékszem - 2 napja... mert tegnap újra baracklekvárt főztem :o)
Újabb 17 üveg lett ;o)
Erőst gondolkodom, hogy tegyek-e el még, ugyanis a családom meglehetősen nagyfogyasztó, ha lekvárról van szó. A tavalyi baracklekvár készlet utolsó üvegét tavaly decemberben bontottuk fel...
Hogy mást ne mondjak, Andris fiam például a nuggets jellegű húsokhoz, de akár a házi húsgolyóhoz is szívesen fogyaszt lekvárt, ööö, ahogy mi mindannyian :o)
(mióta sok évvel ezelőtt ettünk az Ikeában húsgolyót vörösáfonya dzsemmel, azóta itthon szinte kizárólag eper-, barack-, meggylekvárral tálalhatom a házi húsgolyót... vagy, ahogy mi hívjuk itt vidéken: gombócos fasírtot :o)

Szóval lekvárok újabb sorai betárazva, mutatom a képeket ;o)
Ööö, mármint a fentebb említett örömvarrás eredményéről:

Textilbőr és Riley Blake designer pamut:

 

 

A textilbőrre a vlies-t ezúttal is steppeléssel erősítettem fel, de szándékosan rombusz alakokkal :o)
Hogy ezáltal is a "nem szokványos" kategóriát gyarapítsam ;o)

 

 

Szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy az öltések hossza egyenletes-e...

 

 

 

 

... ahogy az sem mindegy, hogy a varrásvonal egyenes-e... például a táska pántján...