No, hát így..

bizony, így van ez...

Elballagott a kislányom az óvodából...
Meg levizsgázott a kisfiam az uszodában...
Meg az aikido vizsgát is letette Andris...

Mindez képekben:

Óvodai ballagás 2013. május 29. 16 óra 30 perc :o) :o) :o)

És, hogy ne legyek logikus, időben visszafelé haladva mutatom akkor a kaposvári második osztályosok, köztük Andris úszás vizsgájáról az egyik internetes hírportál beszámolóját is:

2013. május 29. 8 óra 30 perc :o) :o) :o)

Bemelegítésként játék... no persze... minekután meg kellett várni a városi főpotentátokat, meg a sajtót, meg a médiát, s az időt el kellett valahogy ütni... a gyerekek mindenesetre nagyon örültek, majd' szétrúgták az uszoda oldalát :o)
(ebben a medencében kezdtek év elején úszást tanulni a kis töpörtyűk :o) a vizsga persze már a versenymedencében zajlott.. nanáhogy ,o)

 

Játék, szertelenség, ez jellemezte a "bemelegítést" (zárójelben jegyzem meg: hála Istennek...)

 

 

Magáról a vizsgáról, s az egész reprezentatív körítésről itt a videó:

Andris a legeslegelején fehér úszósapkában csobban a vízbe, aztán 1 perc 22 másodpercnél nyilatkozik egy nagyon határozottat, majd a legvégén megmondja a tutit :o)

 

Úszás vizsga videó :o)

 

 

No és kérem szépen, itt meg megörökítődött az interjú :o) :o)

Édes kisfiam... olyan határozott, ügyes és talpraesett... no, ezt biztos nem tőlem örökölte :o)

 

Kata lányom meg futott az iskolával, de erről nincs képem... Ő már nagylány, nem kér díszkíséretet az efféle progjamjaihoz :o)))

 

Aztán 2013. május 11-én Andris sikeres aikido vizsgát tett, megvan a 9. kyu fokozat, jövőre meghódítja a 8. kyu fokozatot, és megkapja a sárga övet :o) (igen, itt visszafelé számolnak, míg egy bizonyos szint után már a DAN fokozatok következnek, de erről majd akkoriban ;o)

 

Ezen kívül szülői értekezlet Gigi leendő iskolájában, meg minden egyéb tennivaló, ami az év végi felpörgetett napokban, hetekben szokásos... szóval nem unatkozunk :o)

Reggel "beállt" a derekam, de úgy, hogy ülni még csak-csak, állni már nehezen, menni meg még nehezebben tudok... gyakorlatilag Aleve tablettán élek...

És kora este kiégett az izzó a varrógépem lámpájában... csak szólok...
(naná, hogy a legnagyobb hajrában, amikor a leginkább kéne hajtanom, amikor a megrendelések feltorlódtak... amikor mindenki várja azt, amit :o))

Nem baj, nem aggódom, mert attól semmi sem lesz jobb... ugye?

No, hát így éldegélünk manapság ;o)

Legyen szép estétek!

Szilva