Oldalak

2013. március 30., szombat

Következzék a harmadik...

"felvonás" :o)

Ez szerintem nagyon merész, ugyanakkor nagyon tavaszi/nyári :o)
Bizonyára ennek is meglesz a jövendőbelije ;o)

Napsárga-pink-szürke-smaragdzöld :o)





 
Méretei:
 
Magassága: 33 cm
Szélessége alul: 24 cm
Szélessége felül: 29 cm
Mélysége / Talpszélessége: 14 cm
Vállpántja állítható ;o)
 
 

Majdnem elfelejtettem...

... megmutatni Nektek Ági "új" táskáját :o)

Emlékeztek rá bizonyára, hogy két nyertes volt, s elkészült mindkét táska...
Aztán kiderült egy kommunikációs baki folytán, hogy... áááá, hosszú, a lényeg, hogy készítettem egy új táskát Ági (pontosabban a lánya) részére, ezúttal már zippzárral :o)

Ugye, hogy nem varrok két egyformát?

A színek csalókásak, viszont kezem a szívemre teszem: ez bizony csokoládébarna és fehér kord :o)
És úúúgy szeretem a tulipánok kócos szárait :o)








 
Már elküldtem Áginak, aki már meg is kapta, és már meg is írta nekem, hogy nagyon tetszik Neki, és megszeretgeti addig, míg a lányának át nem adja ;o) Úgyhogy örülök, hogy sikerült boldoggá tennem Őt, remélem a leánykája is boldog lesz a nyeremény-táskával :o)
 
 

Most jön...

... a második "felvonás" :o)

Halványrózsaszín szürkével, és kócos szárú tulipánokkal :o)




 Zippes :o)
 Karabíneres :o)
 
Magassága: 33 cm
Szélessége alul: 24 cm
Szélessége felül: 30 cm
Mélysége / Talpszélessége: 14 cm
Vállpántja állítható ;o)
 
Nyeli az A/4-es holmikat rendesen :o))))
 
 


Játszottam...

... biz' Isten, játszottam én :o)
A színekkel ;o)

Ezek kerekedtek, gömbölyödtek ki belőle...
(figyelem, három felvonás következik, külön-külön posztokban :o)))

A szeretett fűzöld kord, szürkével, és püspöklilával kombinálva, a tavasz jegyében :o)
 
Sok-sok kép közelről, mert a mintát szeretném megmutatni... pontosabban az "indákat" amik alig akarnak látszódni a fotókon....
 
 
 
 
Zippes :o)

Karabíner a kulcs könnyű elérése érdekében :o)
 
Méretei:
 
Magassága: 33 cm
Szélessége alul: 24 cm
Szélessége felül: 30 cm
Mélysége / talpszélessége: 14 cm
 
Könnyedén elnyeli az A/4-es méretű füzeteket, könyveket :o) Tudom :o) Kipróbáltam ;o)
 
 
 

2013. március 23., szombat

És mégegy :o)

Mert ez is elkészült napokkal ezelőtt közben:

 Közelről:
  Zippzáros ;o)
 Belseje, mindkét oldalon osztott zsebekkel:
 
Már a meska bolt polcán :o)

 

Elapróztam...

magam, vagy lemerültem? Nem tudom...
Olyan fura most minden...
De azért varrtam is ;o)

Itt, ezt ni:

Vakuval:

Ez a fotó napfényben készült, látszik, hogy az alsó része gyönyörű élénk pink, míg a felső része csodálatos rózsaszín :o)


 Kócos szárú tulipánok ;o)
 Újra elővettem a nagy becsben tartott szalagokat :o)

 Ezen a fotón látszik a "talpszélessége", hogy mennyire öblös, jól pakolható az alja:
        
Záródása zippel biztosított :o)             
 
És a belsejében rejlő zsebek (mindkét oldalon osztott zsebek ;o)


A méretei:

Magassága: 31 cm
Szélessége felül: 30 cm
Szélessége alul: 24 cm
Talpszélessége / mélysége: 14 cm
Pántja állítható 113 cm-ig




2013. március 19., kedd

Micsoda kihívás...

... az, amikor az ember lányát egy alkotótárs keresi meg...
Ez egy olyasmi pillanat, amikor az a bizonyos zabszem nem fér be a "legenda" szerinti helyre...

Mert persze a maximumot hozom ki magamból, legalábbis ezen igyekszem mindig, de amikor egy kitűnő izléssel megáldott kézműves-iparművész(-hogytudommégkifejezni a csúcskategóriát?)... hát szóval ilyenkor az ember lánya azért szorong kicsinyt :o)

Jó sokat beszéltünk a táskáról (is), közben meg sikerült megismerkednem egy igazán önzetlen, szeretetreméltó, és nagyon kedves emberrel...

És valami elindult....

Még mindig sokat beszéltünk a táskáról (is) :o)

Hogy aztán majd szavam ne felejtsem, mert azért a történethez tartozik a következő csavar is: közben Eszter játékot hirdetett a facebook oldalán és virtuális életemben a harmadik játék volt, amin elindultam én is ;o)

Az előző bekezdésben említett facebook linken megtaláljátok Eszter oldalát, ahol a kezei között születő Csodákat is meg tudjátok nézni. A linken kívül azért le is írom, hogy ország világ megtudhassa: Minden, ami papír (és ez tényleg így van, cseppet sem túlzás... bármit elkészít... notesz, naptár, napló, babanapló, esküvői fotóalbum, vendégkönyv, termékkísérő címke (tényleg, azt is szeretnék Tőled... hallod? ;o)

A játék.. na, az közben véget ért.. és Fortuna a kegyeibe fogadott, mert a 114-es lett a befutó.. az meg én voltam... az igazat megvallva leesett az állam, mikor aznap este beléptem a face-re, és bang-ping-puff-loccs rögtön a nevem nézett szembe velem :o)
Bevallom, először hurráéljeneztem, aztán elgondolkodtam, hogy a nevem nem ritka, így akár jól be is nézhettem ezt a dolgot... De nem, mert aztán jobban megnéztem, és még biztos, ami tuti, számolni is elkezdtem :o)

A lényeg, hogy a táska tervezéssel párhuzamosan elkezdtük tervezni a nyeremény noteszt is...
Aztán ahogy egyre több fényképet néztem meg Eszter alkotásairól, egyre erősödött az érzés, hogy nekem KELL szükségem van Tőle egy ilyen csodára :o) Egy afféle mindenes füzetre... tudjátok, amibe bele tudom írni a rendeléseket, a jegyzeteimet, a terveimet, és amibe ihlet nélküli üres (hhahhhaha) óráimban rajzolgathatok... olyasmiket, amik textilből előbb utóbb életre kelnek.

Aztán végül - már majdnem - célegyenesbe fordult az egyeztetés ;o)
És igazán felpörögtek az események. Tegnap postára adtam Eszter táskáját (és felhatalmazott, hogy használjam a fotót, így most ezt teszem, mert tökéletesek, az enyémek ehhez képest... nos hát.. szót sem érdemelnek)

Szóval a kicsiny kézitáska, amibe semmi egyéb nem kell, hogy elférjen, mint notesz, telefon, kulcs, és slussz-passz. Nagyon szerettem készíteni, mert nagyon meg akartam felelni (bár ez igazából mindig igaz, de most aztán még annál is jobban ;o) Igazi kihívás volt, mert ezt a fazont soha nem készítettem még.... nézzétek csak: külön van az oldala  ;o)


Közben (még a postázás előtt hékás :o) mert persze elfelejtettem a szavam... mindig így járok, mikor ilyen gömbölyű feneket kerítek a mondandómnak... szóval míg tovább folyt köztünk az eszmecsere erről-arról táskáról és SzilvaFolt noteszről, Eszternek az az ötlete támadt, hogy harmónia szeretete okán, szüksége van egy - a táskához passzoló - saját noteszre :o) Hát legyen, én benne vagyok a huncutkodásban ;o)

Megkaptam a paramétereket, hogy mi, merre hány méter centiméter.

Tegnap postára adtam az anyagot is a táskába "rejtve" (na, nem, mintha titkos lett volna :o)
Ma, a facebook-ra belépve, ez a két kép fogadott:

 
 
 
Ez így, szóval a kettő együtt, szóval szerintem tökéletes :o)
 
És visszaolvastam a posztot, nagyon girbe-gurbára sikerült, szóval tagolás nagyjából nulla, azaz nulla :o)
 
Meg a sorrend is olyan szedett vedett, már ami az események megtörténtét illeti... de a lényeg azért remélem kiolvasható :o)
 
 



2013. március 14., csütörtök

Van az úgy...

... hogy az ember egyik szeme sír, a másik nevet...

Hogy is kezdjem, hogy is kezdjem...
Áááá, inkább bele a közepébe:

Szóval egy kedves kézműves alkotótársam (aki egyébként annál többet jelent azért számomra, szóval ezt szögezzük le gyorsan), múltkorában a meskán kolbászolt, és örömmel klikkelt egy frissiben feltöltött fotóra, hogy jééé, Szilva megint varrmányolt valamit...
És rádöbbent, hogy az nem az én varrmányom...
Szólt... megvitattuk, és akkor leírtam Neki, amit most itt is közzéteszek...

Évek óta igyekszem úgy élni, a magam módján persze, hogy soha, semmilyen tekintetben ne majmoljak másokat... és nincs ez másképp a varrással sem...
Gyermekeimnek is tanítom évek óta (és nagyon szeretném, ha mélyen meggyökerezne a gondolat a kis bucijukban), hogy az, aki utánoz másokat, nos az a majom, akit meg mások utánoznak, hát szóval Ő igazi egyéniség, akinek stílusa, önálló gondolatai, ízlése, elképzelése van...

És akkor volt az az ominózus hozzászólás amire akkor higgadtan válaszoltam... és ahogy az lenni szokott, elkezdtem őrölni magam rajta, miatta... és minél többet gondoltam rá, annál inkább emésztett. Aki ismer engem, tudja, hogy igyekszem becsületesen élni az életem, mert szeretek belenézni az emberek szemébe... és pontosan emiatt fájt... maga a feltételezés...
Aztán, miután végigbőgtem (nem vicc, tényleg) az egész délutánt, és az este is mélységes apátiában telt... másnap reggelre elrendeztem a dolgokat magamban... úgy, ahogy...
Igyekeztem nézni a dolgokat pro és kontra... és eljátszottam a gondolattal, hogy vajon, én miként cselekednék egy olyen helyzetben... ha, s amennyiben nyilvánvalóan másolás történne...

És megtörtént. Tegnapelőtt.
És tegnap magam láttam, egy másik alkotótól egy az én már megvarrmányolt táskámhoz megszólalásig hasonló táskát...
És és és...
Szóval az egyik szemem sír... a másik meg bizony nevet, sőt kacag :o)
Igen, valóban mellbevágott, hogy viszontláttam a lelkem-szívem termékét (hisz' belőlem van mind, saját fantázia, pillanatnyi hangulat szüli az összeset, tudjátok is már talán...)...
Másrészt volt bennem egyfajta jó érzés (lehet vajh' büszkeségnek nevezni?) is... hát, hogy engem lemásol valaki? Engeem? Nohát, megértem ezt is?

Így valahogy...

De nem írtam sem felháborodott, sem célzó, sem bántó, sem szúrkálódó üzenetet... és nem is fogok...
Inkább koncentrálok arra a szememre, amelyik nevet ;o)

És szándékosan nem linkelem be a két szóban forgó alkotást... bibibííí, dehogy csinálok Neki ingyenreklámot.... na, ez meg (mármint az efféle "rosszindulat" )  a síró szemem műve :o) :o) :o)

És egy fotó a végére, amolyan télűző, tavaszvágyó hangulatban :o)
 
 
 


2013. március 13., szerda

Ez is megvan...

... mégsincs holnap...
Bár az igazat megvallva, csak ezen a  táskán több, mint egy napot dolgoztam...
Nagyon akartam, hogy jó legyen (ahogy mindnél, de ez ugye teljesen új, teljesen más...)...
Ha kellett bontottam, újravarrtam, bontottam ismét, varrtam újra ismét...

Tanítónéni kérte, tanítónéni kapja ;o)
Azért, hogy a gyerekeknek szánt sokminden jóságot hurcolászni tudja benne :o)
A mérete hatalmas, így az A/4-es méretű holmik röhögve simán elférnek benne akár állítva, akár fektetve.

A minta... no igen, a minta... kifejezetten a pitypangvirág elvirágzott "ejtőernyője" volt a kívánság, amihez kaptam egy csodálatos képet is... igyekeztem megvalósítani... remélem a megrendelője elégedett lesz...

Alapanyagok: fekete textilbőr és fekete kord (táskamerevítővel és 1 centis vlies-sel megerősítve)

A képek:

 
 
 
 
 
 
Hopphopphopp! Hékásbékás! Álljunk csak meg egy szóra.. mi van a belsejében? Nini, egy zippes belső zseb ;o) /hogy én ezt hányszor, de hányszor próbáltam elkészíteni fejben, aztán hányszor gyűrkőztem neki a valóságban, és hányszor hajítottam félre, mondván nem jó... és végre megvan :o) /
 
 
A méretei kapitálisak:
 
Szélessége alul: 30,5 cm
Szélessége felül: 39 cm
Magassága: 35 cm
Mélysége / talpszélessége: 11,5 cm
Vállpántja állítható :o)