Jééé...

... ezt a táskát elfelejtettem megmutatni Nektek...

Pedig mondhatni, rég készült, ugyanis elviekben - ha a posta ezen csomag esetén nem packázik - már a megrendelőnél van :o)

Ebből a designer textilből korábban készítettem már egy Midi Bag-et, méghozzá oly' módon, hogy a táska alja és felső sávja textilbőr volt, míg a táska elő-, és hátlapja designer pamut.
Hamar, már a facebook oldalra felrakást követően gazdára talált.

No, ezt a képet meglátva ragadott klaviatúrát a megrendelő, és jelezte, hogy ilyet Ő is, mert szerelem első látásra :o)

Szokásomhoz híven azonban épp annyi anyagot rendelek, hogy egy táskát tudjak elkészíteni, hiszen nem varrmányolok két egyformát, és kiráz(na) a hideg a sorozatgyártástól (nem is vállalnám, jegyzem meg gyorsan, még mielőtt... :o)

Szóval, hogy szavam ne feledjem, jeleztem, hogy akkorka darab textilem maradt, amiből csupán a táska előlapja kerül ki, míg a táska alja, felső része és hátlapja textilbőr lenne.
A megrendelő pont így gondolta, úgyhogy feltűrtem ismét a (nem létező) ingem ujját és elkészítettem ezt:

Midi Bag ;o)

Kifejezetten hevederrel kérte a pántot, mert tapasztalata szerint ez az igazán strapabíró.
(és bár technikai részlet, és nyilván nem mindenki kíváncsi rá, de, mert én ilyen szómenéses firkász vagyok, azért csak elmondom, hogy a hevedert mélyen eldolgoztam, túlbiztosítottan levarrtam a táska belső felénél, így garantáltan nem fog elszakadni, kiszakadni, elfesleni akkor sem, ha degeszre van tömve ;o)

A megrendelő a táskát a bal oldalán hordja, ezért megegyezően a Don Quijote-s táskával a cipzár fordított módon került bevarrásra, így bal oldalon viselve is elölről* nyílik :o)

A táska hátulján óriási cipzáros zseb kapott helyet (és persze a belsejében ott az osztott és a cipzáros zseb is, ahogy a kulcstartó karabíner)

És kész, ennyi... ebből a textilből kifogytam, egy kis darabka maradt, ami talán-talán egy neszeszerre lenne elegendő.. ha varrnék én olyat... de nem szoktam :o) :o)

 
* tudniillik, ha alapból úgy varrom, ahogy a magamét varrnám, márpedig én jobb oldalon hordom a táskám, szóval akkor a bal oldalon viselő bizony hátulról nyitná előrefelé a cipzárt... de, mint mondtam, ahogy a balkezesek sem lehetnek hátrányban, úgy a táskát bal oldalon viselők sem szenvedhetnek hiányt a komfort-, és biztonságérzetből :o)

Keresztszemes ha...

... táska :o)

Bizony.
El sem merem mondani, hogy milyen rég volt, hogy megkeresett egy nagyon kedves olvasóm, aki nem mellesleg kreatív Édesanya, hogy elvállalnám-e az elgondolásának "táskába varrását".
Igen volt a válaszom, bár így utólag be merem vallani, hogy önmagamnak is meglepetést okoztam a bátorságommal :o)

Betty maga is blogot ír, ahol megmutatja kreatív énjét.
De, hogy szavam ne felejtsem... elárulta, hogy az a keresztszemes hímzése, amelyet táskán szeretne viszontlátni, sokat jelent számára...

Na ekkor indult csak be nálam igazán a görcsölés...

Megkaptam az általa küldött csomagot, kibontottam, majd gondosan összehajtva a polcra tettem, várva az ihletet...

Az idő telt és múlt könyörtelenül, de nekem valahogy nem jött az a bizonyos érzés... tudni kell ugyanis, hogy Betty teljes egészében rám bízta, meglehetősen nagy bizalommal.

Újabb hetek, hónapok teltek el, miközben elkezdtem újabb anyagokkal dolgozni, s beköszöntött a textilbőr korszak az életembe... jöttek újabb táskafazonok, jöttek a megrendelések... és bizony volt idő, hogy hetekre megfeledkeztem a rám váró feladatról...

Múlt héten azonban kaptam egy e-mailt.
Betty volt, és reménykedő, mégis bizonytalan szavakkal megkérdezte tőlem, hogy lesz-e Neki táskája.... sűrű levélváltások, fotóztam textilbőröket, kaptam skiccet, és egyszerre beindult valami...

És megszületett - cirka egy évvel azután, hogy a csomagot megkaptam - az a táska, amelyet Betty álmodott meg...

A mostanában preferált fazon, csupa textilbőrből, a Betty által készített gyönyörű keresztszemes hímzéssel.

Én szeretem... hovatovább... imádom :o)

A keresztszemes hímzésen Cervantes Don Quijote-ja szerepel Rocinante nevű lován, az Ő hűséges Sancho Panza-jával és annak szamarával, bár őszintén szólva szerintem egyértelműen és világosan felismerhető.

A hímzés színei nagyon szépek, visszafogottak, és az én elgondolásom szerint pont a színek miatt... nem is annyira a két szereplőt, sokkal inkább azt láttatja, ami "mögöttük van"... ha értitek mire gondolok :o)

Egy szó, mint száz: boldog vagyok, hogy elkészíthettem ezt a táskát, megtisztelő volt. És köszönettel tartozom Neked Betty... a türelmedért, a rendíthetetlen bizalmadért, a kitartásodért.... Köszönöm!

Technikai részletek: két füle van, aminél fogva vállra vehető, akár kabátban is. Állítható hosszúságú, és amúgy lecsatolható pánttal rendelkezik. A táska hátsó felén cipzáros zseb. A táska belseje színben harmonizáló pamutvászonból készült. Belül mindkét oldalon van zseb, egyik oldalon két részre osztott, másik oldalon cipzáros. A táska úgy készült, hogy megrendelője a bal oldalán viseli a táskáit, ennek ellenére a táska cipzárja elölről nyílik hátrafelé, mert, ahogy a balkezeseket nem részesítjük hátrányban, úgy a bal oldalon táskát viselőket is megilleti minden kényelem ;o)
No, még annyit: a táska előlapján, a keresztszemes hímzés nem véletlenül nincs a táska mértani közepén... a megrendelő így kívánta, és igaza van :o)

Míg a fotókat...

... válogattam (igen, bizony, hogy nem kis munka... kismillió fényképet készíteni, hogy azokból aztán néhány megfelelőnek találtassék...) szóval, míg molyoltam azzal, hogy melyik lenne a megfelelő, ja nem is akkor, hanem amikor már megvolt, hogy melyik megy a blogra és a facebook oldalra és a fotóprogrammal szöszöltem, nézegettem a lehetőségeket, és próbálgattam egyiket másikat :o)

Ilyen lenne a két táska (ez és ez ), ha nem varrmányoltam volna őket, hanem egyszerűen lefénymásolom :o) :o) izé.. tudom, bugyuta felvetés, de végülis miért ne? Ma, Valentin napon mindenki bugyuta szívekkel kidekorált cuccokat posztol, meg küldözget (ami nem baj, de mi nem tartunk Valentin napot), akkor én miért ne buggyanhatnék meg egy rövid időre? :o)

Szóval lefénymásoltam ezt a két táskát:

És íme, itt a fénymásolat:

Mindenkinek kívánok Boldog Táskafénymásoló  Megbuggyanós Valentin napot ;o)
:o) :o) :o)

Jöjjön akkor...

... a második táska, amiről az előző posztban már regéltem :o)

Mandalás textil, Medium Bag kivitelben, praktikusan vállra vehető fülekkel, még praktikusabban lecsatolható, vagy állítható hosszúságú pánttal, cipzáros zsebekkel :o)
Pont úgy, ahogy a megrendelő kívánta ;o)

Paraméterei mindenben megegyeznek, bőven elnyeli az A/4-es méretű füzeteket, dossziékat és még mennyi minden mást is :o)

Borzalmas...

... csúszásban vagyok... kiszabva, félig kész állapotban a megrendelések... mindössze két táskát tudtam befejezni a héten. Gigim lerottyant a héten kicsinyt, és Édesanyámnak is szüksége volt rám betegsége(i) okán :o(

De már szinte tudomásul veszem, hogy nekem nem szabad beütemeznem semmit az égvilágon, mert akkor teljesen bizonyos, hogy borul minden... rá kell szoknom, hogy csak simán hagyom, hogy sodródjam az árral... hagyom, hogy minden történjék körülöttem...

Viszont, ha már így beharangoztam, hát mutatom a két táskát, amik esetében sikerült elvágnom az utolsó cérnaszálat is. A két táskát egy megrendelő kérte, és az elküldött fotókra egy olyan pozitív hangvételű, csupa lelkesedés levelet kaptam viszontválaszként, hogy ihaj :o)

A kérés az volt, hogy A/4-es méretű füzetek, dossziék beleférjenek, így a Medium Bag-et céloztuk meg. A másik kérés úgy szólt, hogy mandalás táska legyen, míg a harmadik kérés... na az egy nagyon helyes történet volt :o)

A legeslegelső megkeresés a megrendelő részéről úgy szólt, hogy lehetne-e szó arról, hogy ezt a designer textilt világosszürke textilbőrrel kombinálva varrmányoljak egy táskát. Minő véletlen, már korábban megrendeltem ezt a textilt, sőt le is szabtam a mostanában általam preferált táskához... ahamm... az kicsi a Medium Bag-hez... viszont maradt egy "leeső" mégis bőven használható darab... véletlen-e vajon, hogy a szélessége éppen a Medium Bag-hez szükséges méretű volt? De csak egyetlen darab...

Így visszakérdeztem, hogy működhet-e a dolog oly' módon, hogy a táska alsó és hátsó része textilbőr lesz. No, mielőtt elfeledem... leveleztem ezt úgy, hogy nem volt még világosszürke textilbőröm ;o)
Aztán levődött az is, varrtam is belőle már egy táskát, hirtelen felindulásból :o)

Miután megvolt a zsákmány (t.i.: a világosszürke textilbőr), összefotóztam a két anyagot, és a megrendelő örömmel rábólintott. Közben persze letárgyaltuk a mandalás táskát is ;o)
(jajj... csapongok össze-vissza... bizonyára a szétszórtságom az oka, hogy képtelen vagyok időrendbe szedni a történéseket, a gondolataimat)

A lényeg viszont az, hogy kész vagyok a két táskával, és ha nem dönt le a lábamról az a valami, amitől napok óta orrhangon beszélek és ráz a hideg... nos akkor talán a hétvégén utolérem magam...

Addig viszont mutatom a szürke-rózsaszín táskát:

Két füle van, ami elég hosszú ahhoz, hogy vállra lehessen venni, plusz van egy lecsatolható pántja, ami szükség szerint állítható hosszúságú, hogy a táska akár keresztben is viselhető legyen.
Naná, hogy van a táska hátsó részén egy cipzáros zseb, naná, hogy van a belsejében is egy cipzáros zseb, és naná, hogy van egy osztott zseb is ;o)
Méretét tekintve: simán, kényelmesen beleférnek az A/4-es méretű holmik (meg még mi minden más ;o)

Már megint...

... mandalák :o)

Ezúttal a múlt hét utolsó napjának örömvarrása, illetve annak végeredménye ;o)
És, mint ilyen, szabad préda, tehát ha valaki úgy érzi ez a táska az övé, hát az kérem szépen csapjon le rá üstöllést, mert erőteljesen fogy a mandalás textil :o) Főleg, hogy vannak még vissza megrendelések, amiket ebből kell teljesítenem ;o)

No, de mutatom inkább...
Vagyis még nem :o) :o)
De rövid leszek ígérem, vagy legalábbis megpróbálom...

Ez a textilbőr is az új szerzemények közé tartozik. A színe rabul ejtően szép vöröses árnyalatú, szinte felveszi a mandalás textilt. Jó-jó, tudom, ez nagyon idétlen megfogalmazás, de nem tudom máshogy érzékeltetni... tudjátok, van amikor egy textil szinte "leugrik" egy bizonyos színű textilbőrről, annyira nem passzolnak össze... no, itt épp az ellenkezője forog fenn ;o)

Rövid voltam?
Neeem?
Ááááááá :o) :o)

Hűűű... még mindig nagyon szeretek ezzel a textillel dolgozni :o)
És még nincs vége ;o)

Volt hasonló..

... de csak hasonló, mert ez is más, mint az, ami az apropóját szolgáltatta ;o)

Mondjuk az oka prózai: ekkora darab maradt a designer textilből.
Viszont szerencsémre a megrendelő épp úgy gondolta, hogy megfelelőbb számára, ha a táska hátsó fele IS textilbőrből készül.

Azt viszont mindenképp szeretném elmondani, hogy ez a táska nem akármilyen táska ám :o)
Mindenekelőtt a megrendelővel eleve nagyon személyes, mondhatni baráti a viszonyom. Történt ugyanis, hogy első gyermekeinkkel egyidőben voltunk várandósok, és anno, még az index-fórumos időkben virtuális ismeretséget kötöttünk sokadmagunkkal egy babaváró topikon.

Aztán a gyerekek megszülettek, és elkezdődött az első baba-mama "tali" szervezése, aztán a második, aztán a sokadik, míg a gyerekek akkorák lettek, hogy nekünk, anyáknak bizony igényünk lett az úgynevezett "babátlan talikra" is :o)

A lényeg, hogy telt múlt az idő, ugyebár Budapesten éltünk, Giginek bölcsődekeresés, Andrisnak óvodakeresés, mert vissza kellett* mennem dolgozni. Mit ad Isten? Az oviban a srácok (Andris és a megrendelő elsőszülött kisfia) csoporttársak, sőt, nagy barátok lettek :o)

Szóval ezer szálon kötődünk egymáshoz, így nagyon nagyon rágörcsöltem erre a táskára.
És tudjátok még, hogy miért?
Mert a megrendelő elárulta, hogy a 20(!!!) éve használt táskáját cserélné le az általam varrmányolt táskára... huhh... képeket elküldtem, csomagot postára adtam, és remeg a térdem, mint a kocsonya, hogy a "személyes találkozó" alkalmával is elégedett lesz-e...
Mert ugye, eddig csak a képeket látta (tetszettek Neki :o)

No, de, hogy miről is beszélek ennyi ideje?
Erről a táskáról:

Napfény ma egy szál sem volt abban az időben, amíg esély lett volna normális fotókat készíteni, ennek ellenére - trükköket** bevetve ugyan - sikerült so-so színhelyes képeket készítenem :o)

Köszönöm Beusom, remélem elégedett leszel... mindenesetre tudd: megtisztelő volt, hogy elkészíthettem számodra ;o)





* Na jó, ez így nem igaz, mondhatni barokkos túlzás. Nem kellett, de olyan ajánlatot kaptam, amit kihagyni az évszázad marhasága lett volna :o) Így visszamentem dolgozni... nem, nem kellett... akartam :o)

** A "fotósarkot" közvetlenül az erkélyajtó elé tuszmákolva :o)

Kerestem...

... egy ideje, hogy milyen textilbőr illene ehhez a(z ismét retro érzést keltő) designer textilhez...

Volt itthon egy falatnyi grafitszürke textilbőröm, ami jó lett volna, ha nem egy falatnyi lenne a mennyisége... viszont külföldről újabb adagot beszerezni hosszú várakozást igényelt volna, én meg már nagyon el akartam készíteni ezt a táskát.

Múlt heti budapesti árubeszerzés* alkalmával a Zuram** (aki úúúútálja, ha így emlegetem, de akkor már csakazértis :o) :o) :o) meg én tudom, hogy nem "úúúgy" értem, hanem teljesen pozitív gondolattal írom le így :o) szóval a Zuram találta ezt a világosabb szürke*** textilbőrt, amiért hála és köszönet Neki :o)

Szóval ez lett a végeredmény... két fülű, állítható - és egyébként lecsatolható - pántos táska, a mostanában általam oly preferált fazonban:

*  hamarosan sorra kerülnek az új szerzemények is, vannak új színek.. hajjaj, de még milyenek ;o)

** akinek a becsületes (kereszt)neve egyébként András, és imádom a nevét, de a Zuramként emlegetni is imádom :o) :o)

*** tanakodom erőst, hogy galambszürke-e, avagy egérszürke-e :o)

Retro...

... újratöltve, avagy ma sütött a nap és le tudtam fotózni ezt a csodaklassz designer textilből és okker textilbőrből készült táskát újra, ezúttal színhelyesen :o)

Hallelujah ;o)

Kell-e mondjam, hogy a táskának - vállra vehető - fülei vannak és lecsatolható - egyébkánt állítható hosszúságú - pántja, és cipzáros zsebe hátul és belül és még osztott zseb is?
Designer textil erős retro érzéssel, plusz textilbőr. Igazi, valódi, jó minőségű textilbőr.
A táska egyedi, ez az egyetlen elkészült darab, nem lesz reprodukció, szóval hamar-hamar, ha ez a szíved szottya ;o) :o)
(mert a piros is hűde hamar gazdára talált... és ráadásul egy tündéri, kedves, lelkes alkotótárs szeretett bele, aki olyanokat írt nekem, hogy hűűű és jujjj... szóval jó helyre került, szeretve van :o)