Volt egy...

... bizony, volt egy Segítsüti ügyem :o)

A Segítsütire felajánlott táskák közül, az egyik táskát megvásárló Hölgy, nemrégiben megkeresett, hogy készítenék-e számára egy nagyobb táskát...

Bár nem szeretném hosszúra nyújtani, de el kell mondjam, hogy eleve megtisztelő volt számomra, hogy ily' módon táskát vásárolt tőlem... annál nagyobb meglepetés volt, hogy újabb táskát szeretne :o)

Egyeztettünk, meg újra egyeztettünk, nálam természetesen ahogy ilyenkor lenni szokott, beindult a reflex-szerű izgulás, hogy vajon jó lesz-e, vajon megfelel-e, vajon így képzelte-e el...

És képzeljétek, most, hogy hazaértünk a mai napi kiruccanásból, olvastam az üzenetet Tőle... és boldog vagyok, és mosolygok nagyon, mert bár roppant mód rágörcsöltem a dologra, elnyerte tetszését a varrmányom :o)

Fekete-szürke, cica applikációval* az elején, extra hosszú pánttal (ami egyébként 170 cm lett ;o) 14 cm-es talpszélességgel, hogy elemózsiás edényke is beleférjen, és a megbeszéltek szerinti zsebekkel...

Ezt készítettem:

 

 

 Zippzáros (cipzáros) zseb hátulra bérletnek, iratoknak, magyarán minden fontos, és elzárva tartandó "szükségességnek" :o)

 

 De nem csak a zippzáros (cipzáros) zseb van ám a hátulján, hanem egy másik nagy zseb** is ;o)

 

Úgy véltem, hogy a fekete-szürke színt megtöröm egy kicsit a huncut pöttyös belsővel :o)
Belül egyik oldalon az osztott zseb, másik oldalon a zippes, ami két zseb tulajdonképpen, hasonlóan a táska külsején elhelyezett zsebhez ;o)

 



* No, ez a bizonyos cica volt az oka annak, hogy szanaszéjjel görcsöltem magam, történt ugyanis, hogy kaptam egy képet, hogy miképp képzelné el a kedves megrendelő... én meg már-már szokásos módon, partizánkodtam... oka az volt, hogy kinyomtatva sajnos nagyon apró képet kaptam, így elkezdtem szabad kézzel kartonra rajzolni... így aztán a feje bucikásabb lett, mint az eredeti képen, illetve a test és a farkinca találkozása nem olyan volt, mint a képen... és mikor werkfotót küldtem a megrendelőnek... hát szóval barátkoznia kellett vele... én meg azt hittem már eret vágok magamon, hogy miért voltam olyan lüke, hogy belevittem magam..., hogy Szilvásra csináltam... ahelyett, hogy maradtam volna az eredeti képnél... szóval emiatt aztán még a szokásosnál is sokkal, de sokkal jobban izgultam :o)

 

** Ez az a zsebmegoldás, amivel Lidérckénél találkozhattok :o)

Breaking....

bizony, bizony breaking news...

Mire elküldtem az előző posztot, a háttérben zajlottak az események...
És megmásztam egy hatalmasnak tűnő csúcsot...

Nézzétek csak:

Ez valami fantasztikus, mámorító érzés....
Ugye szerintetek is?
Ugye velem örültök? :o) :o) :o)

999...

...igen, 999 kedvelője van a SzilvaFolt Táskák facebook oldalának...


Egyrészt nagyon boldog vagyok, és nagyon köszönöm Mindenkinek, aki velem tart, figyeli a ténykedésem, kifejti véleményét...

Másrészt csak pislogok, mint a hal a szatyorban... az én oldalamnak?
Tényleg az én oldalamnak van 999 kedvelője?
Az 1 híján kereken 1000 :o)

És a hihetetlen, hogy emlékszem (és sosem fogom elfeledni), mikor kétjegyű szám volt ugyanott, ahol most a 999 pompázik... mennyire örültem, amikor 29-ről átváltott az oldal kedvelőinek száma 30-ra... boldog voltam... ahogy most is... :o)

Köszönöm Nektek, köszönöm :o)

Valami...

készül...

Ezúttal titokzatos leszek ;o)
(tudok én egyáltalán olyan lenni? :o) :o) :o)

Megrendelésre készítem, a megrendelő kívánsága szerinti applikációval...
Olyan applikációval, amit - ha jól emlékszem, márpedig a memóriám elég jó - még nem varrtam táskára :o)

Kitaláljátok, hogy mi fog kikerekedni belőle?

Dobpergéééés...

.... eredményhirdetéééés :o)

A játék számai:

A SzilvaFolt Táskák facebook oldalán  11.200 személy látta a játékfelhívást :o)
Ugyanitt 459-en találták megosztotásra méltónak a játékfelhívást, amit ezúton is hálásan köszönök :o)
A játékra összesen 303 személy jelentkezett érvényes módon, Ők kivétel nélkül bekerültek ;o)
Végezetül, 239 személy nyomta meg a "like" gombot a játékfelhívás kapcsán :o)

És akkor a sorsolás képei:

A cetlik minden irányból fotózva, hogy látszódjék, bizony - és teszem hozzá gyorsan: hála Istennek - sokan voltatok :o)

Kislányom, Gigi segített a sorsolásban :o)

És, hogy ki lett a nyertes?
Nos itt a fotó... jót mosolyogtam, mikor először olvastam ezt a hozzászólást, még gondoltam is magamban.. "ejj, ha bebizonyosodik a pozitív gondolkodás erős vonzása.." és lőn.. úgyhogy mikor megláttam Gigim kezében a cetlit a névvel és a hozzászólással... erősen mosolyognom kellett újra :o)

Nézzétek csak:

Gratulálok a nyertesnek, aki ezúttal a felajánlásnak megfelelően, kiválaszthatja, hogy mely textilből készítsem el számára a Mini Bag fazonú táskát :o)

Ünnep van...

... ünnep újra :o)

12 évvel ezelőtt, augusztus 10-e éppen pénteki napra esett...

Akkor éreztem meg azt a bizonyos füstöt, amit Férjemmel azóta is emlegetünk... sokszor... és mindig cinkosan összenézve, mindig mosolyogva...

De erről a történtetről majd később mesélek.. feltéve, hogy egyáltalán érdekel bárkit ;o)

Szóval 2001. augusztus 10-én szólítottam meg a Férjem, aki akkor naná, hogy nem volt még a Férjem :o) De bizony, én ilyen vagány, tűzrőlpattant leányzó voltam...

Nah, mondjuk a május óta tartó flörtölgetések után, azt hiszem nem csoda, hogy azt éreztem: a tettek mezejére kell lépnem.. remegő gyomorral, kocsonyaként csukló térdekkel odaléptem, és megkérdeztem anno, amit megkérdeztem ;o)

Aztán elkezdődött valami... ami azóta is tart... igen, akkor augusztusban... 10-én bizony... Pécsen, az azóta is szerelmetesen kedvenc városunkban :o)

Három hét után költöztünk össze, ami merész húzásnak tűnt, de azt hiszem azóta is az egyik legjobb döntés volt az életünkben... bár állítottam... akkor még... karakánul állítottam, hogy nem születik a Földre olyan Férfi, akire én főzök-mosok-takarítok... és, mint így gondolkodó, bizony nagy szájjal fújtam a magamét... vagyis, hogy én bizony soha nem megyek férjhez...

Aztán ez a lendületem 2001. novemberében alábbhagyott :o)
András ugyanis kerek-perec kijelentette, hogy én leszek a felesége ;o)
Lehet erre nemet mondani? Ugye, hogy nem ;o)

Elkezdtük tervezni az esküvőt, s szükségképp szóba került a helyszín és az időpont is...
És akkor bevillant, hogy a napok - szökőév kivételével - minden évvel előrehaladva, ugranak egyet... így 2002-ben az augusztus 10-e szombatra kell, hogy essen :o)

Naptár fellapoz, és lőn :o)
Így az időpont már nem volt kérdés :o)

Szóval mi a mai napon duplán ünneplünk, bizony, duplán :o)
12 évvel ezelőtt, ezen a napon ismertük meg egymást, majd 1 évvel később, ezelőtt 11 évvel összeházasodtunk :o)

Előtte 1 hétig, utána 1 hétig csugott az eső... de az esküvőnk reggelén a nap is kisütött, s a kellemes nyári időjárás egészen másnap reggelig tartott*

Hiszem, hogy Istennek tetsző dolog volt**, hogy mi ketten, akkor, 11 évvel ezelőtt igent mondtunk a közös jövőre, a közös életre :o)


Nézzétek csak, ilyen csodaszép csokrot kaptam ma Andrásomtól:

És egy raklap csokit kaptunk mi ketten a gyerekeinktől, Gigitől, Andristól, Lucától és Katától:

És képzeljétek... itt helyben, az egyik négysávos főút mellett lakunk... és ma már a harmadik dudaszóval haladó kocsisort láttuk és hallottuk :o)
Remélem Ők is mind olyan szerencsések lesznek, mint mi vagyunk :o)
Hogy megtaláltuk a másik felünket...



* Tudniillik a nászutunk augusztus 11-én kezdődött, és végigvacogtuk az egészet, Balatoni fürdőcskézés helyett lett Balaton felvidéki túra, réteges öltözködéssel együtt :o)

** Szentül hiszem, hogy a reggeli napsugarak, a mosolygós jókedvének, örömének jelei voltak :o)

Játékra hívlak...

... ismét ;o)

A SzilvaFolt Táskák facebook oldalán hirdettem meg, itt a fotó róla :o)

Fontos, hogy az eredeti játékfelhívásnál hagyjatok kommentet, ne a megosztásoknál, mert azt nem tudom követni.

Szerencsevadászatra fel!

Szilva

Metált bírod?

Kérdezhetném akár ezt is...
Legalábbis eme táska kapcsán minden bizonnyal :o)

Múlt héten pénteken fejeztem be, de a hétvégén lazulás volt, úgyhogy a fotók is csak most készültek el...

Medium Bag, egy vadonatúj, és korlátozott mennyiségű metálos csillogású pinkes(???) textilbőrből, a hozzá színben passzoló lenvászonnal. A táska hátsó részén van egy zippzáros (cipzáros) zseb, a belsőrészben megszokott osztott zsebek mellett...

Nézzétek csak, itt van... mármint a táska :o)

 

 Merevítve a szokott módon (táskamerevítő bevasalva, plusz a legvastagabb vlies rávasalva, amit egyik-másik virág körvonalánál, a biztonság kedvéért rögzítettem is)

 

 

 

 

Itt, ezen a két képen látszik a virág körvonalánál a vlies "biztonsági" rögzítése is :o)

 

 

 

És ez is...

... megvan, mégsincs holnap :o)

Igaz, ma két gyerekes vagyok ;o)
Ez... fogalmazzunk úgy, hogy a kettes pálya... mert, hogy az egyes, a tanév idején megszokott napközbeni egyedüllét... a kettes pálya némileg nehezített terep két gyerkőccel, a hármas pálya értelemszerűen a háromgyerekes lét, míg a négyes pálya... naaa, az az igazán hegymenet :o) :o) négy gyerekkel... gyakorlatilag nulla varrásra fordítható idővel :o)

Szóval, hogy szavam ne feledjem... a mandala... igen, a mandala...

S, hogy miért mondom ezt?

Hát ezért:

Michael Miller designer pamut és textilbőr...

 

 Hogy mondod? Hogy ezt már mutattam? De nem ám! Bizony, hogy nem ;o)

 

 

 Vállra is akasztható méretű füllel :o)

 

 

 :o)

 

 A részletek... a textilbőr tűzése "mandalás".... a táskapánt cakkozása... megannyi apró öltés...

 

 A tűzés ívei...

 

 A már-már szokásos "csak úgy" fotó :o) :o) :o)
(bélése hófehér pamutvászon, mindkét oldalán zsebek - egy osztott és egy zippes - és a kulcstartó)

 

 Cakkok...

 

 Ívek és illesztések...

 

 És nekem fontos ez is - nevezzen bárki bárminek ezért - igenis számít, hogy a varrás vonala milyen... egyenes-e, avagy girbe-gurba... szerintem csak az előbbi vállalható...

 

No és akkor lepleződjön le a turpisság :o)
Medium Bag és Mini Bag együtt, egy családból ;o)
A viszonyítás végett...

 

 Ugyanaz? Ugye, hogy nem... :o) :o)

 

 

Kéééész van...

... mármint a legújabb Medium Bag :o)

Ezúttal egy olyan Michael Miller designer textilt használtam, ami sokkal jobban megragadott, mint eddig bármely anyag, amivel összehozott a sors... talán a mandalák miatt... nem tudom...

Míg várandós voltam a gyermekeimmel, rendszeresen rajzolgattam mandalákat.... csak úgy... a saját magam szórakoztatására... hozzá kell tegyem, hogy akkor nem is ismertem ezt a kifejezést, illetve azt, hogy amit rajzolok, az bizony egy mandala...

A lényeg, hogy azóta is, ha bármikor leülök "csak úgy" rajzolgatni, előbb vagy utóbb mandala kerekedik ki a rajzból :o)

Ez lehet tán az oka a különös vonzódásnak?

Mindenesetre ez a táska a szívem szottya, bárki is esik vele szerelembe... bizony nehezen fogom elengedni... azt hiszem...

 

 A mandalás textilre merevítőt vasaltam, továbbá felvasalt vlies-el erősítettem, amit - biztos, ami biztos alapon - szolid, és mondhatni "rejtett" steppeléssel rögzítettem.

Mérete ugyebár Medium Bag méret, ami azt jelenti, hogy:
Szélessége alul: 30,5 cm
Szélessége felül: 35 cm
Magassága: 31,5 cm
Talpszélessége / Mélysége: 7,5 cm

 

Bélése drapp pamutvászon, mindkét oldalon zsebes (egy osztott és egy zippzáros), plusz kulcstartós :o)

 

Úgy gondoltam, hogy ha már kör alakú mandalák díszítik a designer textilt, én bizony a vliest a textilbőrre ezt a motívumot felhasználva rögzítem, steppelem ;o)

Nekem nagyon tetszik, szerintem összhangban van a táska alsó és felső része :o)

 

 

 Úgy varrtam a köröket, úgy haladtam a vonalakkal, ahogy az "eszem vitt" :o)
Nulla szabályosság, nulla szimmetria, teljesen egyedi...

 

 

Vállra akasztható, de kézben is vihető, ha "fülön" ragadod :o)

(egyébként a füle is elég hosszú ahhoz, hogy akár annál fogva akaszd a válladra ;o)

Zippzárral (cipzárral) záródik:

Ugye, hogy gyönyörű a textil?

És a végére egy kép... csak úgy... :o)

(....hogy láthatóvá váljék, van bizony pántja is, tehát akár a vállon keresztbe felvéve is hordható....)

 

A Michael Miller textilt a Textil Cottage webshopjából rendeltem :o)

A Textil Cottage elérhető facebook-on is ;o)

 

 

Szép napot Nektek!

 

 

Szilva