A játék...

... végéhez érkeztünk a facebook-on a nyertesek is kisorsolódtak :o)

Elmentünk Édesapámékhoz grillezni egyet, ha már egyszer "épített" egy vadiúj grillsütőt, üstöllést fel kellett avatni :o)

Így aztán az itthon kinyomtatott névsorral* (meg még hatmillió másik dologgal) a kezemben elgurultunk hozzájuk sütögetni. Nem is untatlak Titeket a részletekkel, jó volt, röhincséltünk sokat, a gyerekek** nagyon élvezték, pocakot telepakoltuk. Mikor már majd kipukkantam, nekiláttam ollóval nyeskedni a névsort:

Közben interaktív módon a facebook-on posztoltam is :o)

Aztán végeztem a négy oldal vagdosásával (jelzem: Times New Roman betűtípussal, 8-as betűnagysággal***):

Statisztika is készült közben, szintén a facebook oldalra
E szerint:

12660 emberhez jutott el a jatekfelhivas

444 megosztas volt (huhh... nagyon koszonom!)

393 hozzaszolas

339 like

313 "ervenyes" jatekos 

És végre valahára elérkezett a sorsolás is. Minden név a "kalapban":

A gyerekek meg versenyt visítottak, hogy melyikük sorsoljon...
Mert, ugyebár két nyertes, viszont három gyerek... valaki ki kell, hogy maradjon a mókából...
Engem viszont nem olyan fából faragtak, aki könnyen elfutna egy ilyen helyzet elől :o)
Legyen akkor három nyertes ;o)
Így sorsolhat mindhárom gyerkőc :o)

És szépen sorban meg is tették...
Először 17 éves Luca lányom, akit a családban mindenki Zsuzsinak hív, és röhej, de szereti :o)

Közvetlenül utána Andris a "féltíz" évesem sorsolt:

És végül GigiMiciCica (aktuálisan éppen, ami :o) került sorra, hogy abszolválja a harmadik, ráadás sorsolást:

És mert a kölyökmacik praclija nem bírt a fényképezés idejére sem mozdulatlan maradni, a sorsolás sorrendjében (fentről lefelé haladva) elrendezgettem az egyik udvari kövön a "cetliket", hogy jól láthatóvá váljék, kik voltak ezúttal a szerencsések :o)

Nagyon sok szeretettel gratulálok Nekik, és remélem a következő játékban is ilyen sokan velem lesztek itt is és ott is ;o)





 




* mármint a játékban résztvevők névsorával
** három gyerek, hogy pontos legyek, a negyedik barátnőzött
*** betűKICSINYSÉGGEL

Dobpergéééés...

.... eredményhirdetéééés :o)

A játék számai:

A SzilvaFolt Táskák facebook oldalán  11.200 személy látta a játékfelhívást :o)
Ugyanitt 459-en találták megosztotásra méltónak a játékfelhívást, amit ezúton is hálásan köszönök :o)
A játékra összesen 303 személy jelentkezett érvényes módon, Ők kivétel nélkül bekerültek ;o)
Végezetül, 239 személy nyomta meg a "like" gombot a játékfelhívás kapcsán :o)

És akkor a sorsolás képei:

A cetlik minden irányból fotózva, hogy látszódjék, bizony - és teszem hozzá gyorsan: hála Istennek - sokan voltatok :o)

Kislányom, Gigi segített a sorsolásban :o)

És, hogy ki lett a nyertes?
Nos itt a fotó... jót mosolyogtam, mikor először olvastam ezt a hozzászólást, még gondoltam is magamban.. "ejj, ha bebizonyosodik a pozitív gondolkodás erős vonzása.." és lőn.. úgyhogy mikor megláttam Gigim kezében a cetlit a névvel és a hozzászólással... erősen mosolyognom kellett újra :o)

Nézzétek csak:

Gratulálok a nyertesnek, aki ezúttal a felajánlásnak megfelelően, kiválaszthatja, hogy mely textilből készítsem el számára a Mini Bag fazonú táskát :o)

Mea culpa...

... bizony, hogy az... elhanyagoltam a blogot az elmúlt napokban... meglehetősen...
De varrtam folyamatosan. Egyrészt a Facebook oldalon indított játék miatt is meglehetősen elkapott a gépszíj, nekiálltam a meglepetés táska (táskák) elkészítésének.

Erika hozzászólásában a püspöklila-fekete színkombinációt jelölte meg, s applikációként népi motívumot jelölt meg, mint szívesen látottat...
Aztán az üzenetek jöttek és mentek, míg végül kikerekedett, hogy Erika nagyon szereti a táskáimat, és olyan hihetetlen és elképesztő módon tett erről tanúbizonyságot, hogy rám bízta teljes egészében a táskát... színkombinációt illetően, és applikációt illetően is...

Kemény dió ez... főleg nekem, aki örökké bizonyítani akar, aki örökké megfelelni akar, és aki soha, semmivel nem tud a keresztként hurcolt kishitűség és emellé társuló maximalizmus miatt elégedett lenni...

Elkezdtem tervezni, rajzolgatni....
Ez sikeredett a papírra vetett rajzból:

 A fotók bűnrosszak, sőt, még annál is vállalhatatlanabbak :o( Kopottas, fakó színét mutatják ennek az egyébként gyönyörű püspöklila kordnak... Ez a fotó a meska boltomban hűen visszaadja a színt, érdemes a linkre kattintani :o)

 

Aztán elkészült, és csudamód nem voltam elégedett (haha, szokatlan-e ez vajh' tőlem?)...

Volt valami megmagyarázhatatlan érzésem... nem tudtam mi az... sokáig nem... Pedig Andrásom szerint nagyon jó lett, aztán Édesapám ( tőle meglehetősen szokatlan módon ) megdícsérte...

 

Én meg csak ingattam a fejem újra, és újra...

Aztán elkezdtem agyalni.. pörögni a témán... csak nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy nem lesz ez így jó...

 

És bang... leesett a tantusz (mi a túró tartott annyi ideig?) hiszen itt a tavasz a kertek alatt, s hamarosan jön a nyár, inkább valami frissebb, üdébb színt kellene varrmányolnom, hiszen Erika vélhetően (lelkesedésést tapasztalva) nem szeretné a szekrényben őrizgetni az ősz beköszöntéig..

 

És nekiestem és szabtam (a kordot), és megint szabtam (a pamutvászon bélést), és vasaltam (a táskamerevítőt), és és és... ez lett belőle:



És elküldtem a fényképeket Erikának... és vártam, vártam... közben rágtam a kefét, hogy vajon elnyeri-e a kettő közül valamelyik a tetszését...
És jött az üzenet...
Mit gondoltok, melyiket választotta?
Hát persze, hogy az általam "gyalázatos módon" őszinek titulált táskát :o)
És akkor bátortalanul megírtam Neki, hogy a rózsaszínt valójában azért készítettem, mert tavasz, és nyár, et cetera...
És nem jött üzenet..
És akkor én már kezdtem fogalmazni magamban a levelet, hogy hogyan is írjam meg azt, hogy "nyugodtan megírhatod, ha óriásit csalódtál bennem, és nem tetszik egyik sem, mert akkor varrok másik tizet, huszat, százat, csak elégedettnek tudhassalak"...
És remegő gyomorral beléptem a facebook-ra, hogy az idézőjelben írtakat valami módon leírjam Neki...
És ott várt az üzenet, hogy "húú, és tényleg, akkor legyen a rózsaszín, és milyen igazam van" :o)
Na, gondoltam magamban: hülye vagy Szilva... meglehetősen hülye... szanaszéjjel parázom magam mindenen, teljesen feleslegesen...
Úgyhogy hétfőn útjára indítom az első nyereménytáskát (közben Ágnessel is leleveleztük, hogy milyen legyen az álomtáska, úgyhogy jövő héten annak is nekifogok... csak közben még... na ezt mindjárt, egy következő posztban ;o)

Játékot hirdettem...

... korábban :o)
Nagyon izgatott voltam, talán még jobban, mint a résztvevők.

Megtörtént a sorsolás, alább láthatjátok a közben készített fotókat...

Az első sorsoláson azok vettek részt, akik a facebook oldalt likeolták ÉS hozzászólást hagytak a játékfelhívásban leírtak szerint:

A sorsolás pillanatai és a nyertes:
(a szőrös kéz Andrásomé, a pirinyó pedig Gigié... a dunsztosüveg meg az enyém :o))))

A második sorsoláson pedig kizárólag a megosztók vettek részt, függetlenül attól, hogy kedvelői-e a facebook oldalnak, illetve függetlenül attól, hogy hagytak-e megjegyzést.

A sorsolás pillanatai, és a nyertes:
(a sorsoláson résztvevők nevei a fenti felsorolással megegyezőek ;o))))

 

Mindenkinek köszönöm, hogy részt vett a játékban, köszönöm a rengeteg megosztást és azt, hogy velem voltatok :o)

 

Aki most nem nyert, ne csüggedjen, lesz még játék...

 

 

Szép estét,

Szilva

 



Csak gyorsan...

... feltöltöm a képeket, amik dokumentálják a sorsolást. Gyerekek az udvaron voltak, így Férjemmel voltunk a sorsolási bizottság :o)

Nagyon sokan játszottatok, és nagyon szépen köszönöm Mindenkinek a részvételt!
Számomra nagy élmény és nagy öröm volt...


Szóval a kupac...

Az összeturkászás-furkászás utáni húzás...

A nyertes pedig.....

 

Még közelebbről....

 

Gratulálok Neked Kitti, és kérlek vagy itt, vagy facebook-on küldd át nekem privát üzenetben, hogy hova küldhetem a nyereményed :o)))))