Haladjunk kérem...

... haladjunk, mert az idő nem áll meg, szóval igyekeznem kell a képek feltöltögetésével... lassan-lassan indulok a csipeteimért az iskolába* :o)

Hol is, hol is... ja igen, megvan :o)
Tudjátok, van az a mondás, hogy a vörös és a fekete klasszikus...
Nos, szerintem is, bár úgy vélem, hogy ezt a színösszeállítást tudni kell viselni.
Én bevallom töredelmesen, nem merném bevállalni... ahhoz túlságosan szeretek a tömegben lenni a százhuszonnyolcadik**

Ettől függetlenül viszont a színösszeállítás és a táska nagyon tetszik :o)

Medium Bag, ami azt jelenti, hogy pakolható ;o)

Cipzáros (naná, milyen másmilyen ;o) emellett állítható pántja van, meg két füle, és cipzáros zsebe kívül, és cipzáros zsebe belül, és osztott zsebe is van belül és szép is és jó is, én meg a világ legszerényebb embere vagyok :o)

A designer textil egyébként a messzi Amerikából, Michael Miller-től származik :o)
A textilbőr belga, szupercsúcsminőségű és a fantázianeve Lollipop :o) :o)
Betyárosan ráillik :o) :o)



* woooow, basszuskulcs (ez nem csúnya szó, a kislányom is megmondta :o) őrület, hogy most kezdtük, de lassan vége a tanévnek...
** ergo, szeretek nem kitűnni a tömegből :o)

Jöjjön akkor...

... amit ígértem :o)

Szóval az úgy volt (ahogy a fb-on is beszámoltam már róla), hogy hatalmas adag, csodaszép textilbőrre tettem szert valamivel karácsony előtt...
Arról már nem is beszélve, hogy újfent berendeltem hatalmas mennyiséget a legújabb megjelent designer textilekből is...

Kell-e mondanom, hogy alig vártam, hogy szabhassak, nyirkálhassak, varrhassak?
No, hát ha már lúd, legyen kövér... így aztán gondoltam egyet és csináltam egy olyan táska fazont, ami eddig még nem volt... vagyis nem is a fazon új, hanem a méret, és a forma.. na, így helytálló a kijelentésem ;o)

Soha nem sikerült még vennem okker árnyalatú textilbőrt... mígnem decemberben "szembejött" velem :o) Pfff... ennek is klassz története van... válogattam az üzletben, soroltam az eladónak, hogy ebből és ebből és ebből és hűűű még ebből is és ebből is és és és és jéééézusoooooooom hát ebből meg pláne... szóval ahogy elkezdtük a hengereket pakolni, amiben az én édeskedvesszerelmetes Férjem segített lelkesen... és adogattuk az eladónak, aki mosolyogva és csudakedvesen vágta és tekercselte és vágta és tekercselte... pénztárhoz el, számla rendezve, üzletből ki, kocsihoz eltrappol, hátsó ülésre textilbőröket finoman elhelyez... majd mikor kész... egyesével kihajtogattam a sarkokat... jól van na, bevallom... gyönyörködtem... és őrületes hiányérzetem volt...
Kétségbeesetten édeskedvesszerelmetesre nézek nagy és kerek szemekkel... majd kicsinyt sikoltva felkiáltok: "hol az okkereeeeeeeeem??????"
Édeskedvesszerelmesem rám néz pajkosan, mosolyogva, majd azt mondja: "csukd be az ajtót, megyünk vissza... azt nem vettünk" :o) :o) :o)

Bő lére eresztés ma is megvolt, mutatom hát, hogy mi született elsőként ebből a "jajjdenagyontetsziknekem" árnyalatból :o)

A designer pamut, amit használtam, Amy Butler munkája és a Fabrika Shop-ban vásároltam ;o)

Állítható vállpántja szintén textilbőrből készült, és ahogy látható is, a táska hátsó felén is van egy cipzáros zseb. Emellett a táska belsejében egyik oldalon egy cipzáros, másik oldalon egy osztott zseb kapott helyet :o)

Méretét tekintve az alábbi paraméterekkel rendelkezik:

Szélessége alul: 22 cm
Szélessége felül: 30 cm
Magassága: 36,5 cm
Talpszélessége/Mélysége: 11 cm

Hogy jár...

... az, aki beír a naptárjába egy megrendelést november 18-ra, és mégis nekiáll előbb elkészíteni...

Biztosan nem mindig úgy, ahogy én jártam a minap...

Történt ugyanis, hogy néhány héttel ezelőtt megkeresett Lovász Márta, helyi divattervező, akinek korábbi divatbemutatóján már szerepeltek az általam varrmányolt táskák.

Szóval Márta megkeresett, hogy ezúttal az őszi, november 17-én tartandó divatbemutatóra készítsek - zömmel inkább - alkalmi táskákat a kollekcióhoz. Egyeztettünk, megnéztem az eddig elkészült ruhákat, illetőleg a még el nem készültekhez használt textileket... mintegy isnpirációt merítve a kelmékből :o)

És ugye, ahogy említettem, jobbára inkább alkalmi jellegűek a bemutatandó kollekció darabjai, ezért a táskák színe túlnyomó többségben fekete lesz. Nyilván a fazon, a kivitelezés az én fantáziámra van bízva, de a szín ugye... és bizony nehezen duráltam magam neki a dolognak, amikor érkezett meskán belső üzenetben egy megkeresés, egy már meglévő táska kapcsán.

Ezt a táskát szerette volna a megrendelő viszontlátni 2in1 Bag-ként.

Feltűrtem a (nem létező) ingem ujját, s mielőtt a sorozatban gyártandó fekete alkalmi táskáknak nekifogtam volna, a megbeszélt határidő előtt elkészítettem...

Mikor kész lettem, örömmel léptem be aprócska boltomba, hogy belső üzenetben értesítsem a megrendelőt az örömhírről, miszerint elkészült a táska :o)

Ott várt az üzenet, millió bocsánatkérés közepette, hogy mégsem, mert lányának - akinek szánta születésnapi ajándékul - megmutatta az ihletadó Mini Bag-et, aki inkább egy sötétebb táskát tudott volna elképzelni őszi/téli öltözékéhez...

Egyebekben megnyugtattam, hogy tökéletesen megértem, hiszen én is Anya vagyok, s mindig szeretném a gyermekeim vágyait a lehető legteljesebb módon kielégíteni, na pláne a Nekik szánt ajándékokat úgy megválogatni, hogy ne egyfajta "huhh, ezen is túlvagyok" érzés kísérje, hanem valódi örömöt lássak, láthassak a szemükben, a boldogságos mosoly kísérőjeként az átadást követően :o)

Amiért ezt elmeséltem az csupán a túlbuzgóságom következményeire való rávilágítás, ami persze korántsem általános érvényű, ergo nem mindig ez a végeredmény, csak ez most épp így alakult...

Így aztán jöttem megmutatni a kész táskát, s tudatni, hogy szabad préda ;o)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt elérhető ;o)

 

 

 

 



 

 

 

 

 

Kevéske...

... beszéd, ámdeviszontellenben...

... sok, sőt, mi több...

... rengeteg fotó :o) :o)

 

 

 

 

Rövid voltam, ugye? :o) :o) :o)

 

Volt egy...

... bizony, volt egy Segítsüti ügyem :o)

A Segítsütire felajánlott táskák közül, az egyik táskát megvásárló Hölgy, nemrégiben megkeresett, hogy készítenék-e számára egy nagyobb táskát...

Bár nem szeretném hosszúra nyújtani, de el kell mondjam, hogy eleve megtisztelő volt számomra, hogy ily' módon táskát vásárolt tőlem... annál nagyobb meglepetés volt, hogy újabb táskát szeretne :o)

Egyeztettünk, meg újra egyeztettünk, nálam természetesen ahogy ilyenkor lenni szokott, beindult a reflex-szerű izgulás, hogy vajon jó lesz-e, vajon megfelel-e, vajon így képzelte-e el...

És képzeljétek, most, hogy hazaértünk a mai napi kiruccanásból, olvastam az üzenetet Tőle... és boldog vagyok, és mosolygok nagyon, mert bár roppant mód rágörcsöltem a dologra, elnyerte tetszését a varrmányom :o)

Fekete-szürke, cica applikációval* az elején, extra hosszú pánttal (ami egyébként 170 cm lett ;o) 14 cm-es talpszélességgel, hogy elemózsiás edényke is beleférjen, és a megbeszéltek szerinti zsebekkel...

Ezt készítettem:

 

 

 Zippzáros (cipzáros) zseb hátulra bérletnek, iratoknak, magyarán minden fontos, és elzárva tartandó "szükségességnek" :o)

 

 De nem csak a zippzáros (cipzáros) zseb van ám a hátulján, hanem egy másik nagy zseb** is ;o)

 

Úgy véltem, hogy a fekete-szürke színt megtöröm egy kicsit a huncut pöttyös belsővel :o)
Belül egyik oldalon az osztott zseb, másik oldalon a zippes, ami két zseb tulajdonképpen, hasonlóan a táska külsején elhelyezett zsebhez ;o)

 



* No, ez a bizonyos cica volt az oka annak, hogy szanaszéjjel görcsöltem magam, történt ugyanis, hogy kaptam egy képet, hogy miképp képzelné el a kedves megrendelő... én meg már-már szokásos módon, partizánkodtam... oka az volt, hogy kinyomtatva sajnos nagyon apró képet kaptam, így elkezdtem szabad kézzel kartonra rajzolni... így aztán a feje bucikásabb lett, mint az eredeti képen, illetve a test és a farkinca találkozása nem olyan volt, mint a képen... és mikor werkfotót küldtem a megrendelőnek... hát szóval barátkoznia kellett vele... én meg azt hittem már eret vágok magamon, hogy miért voltam olyan lüke, hogy belevittem magam..., hogy Szilvásra csináltam... ahelyett, hogy maradtam volna az eredeti képnél... szóval emiatt aztán még a szokásosnál is sokkal, de sokkal jobban izgultam :o)

 

** Ez az a zsebmegoldás, amivel Lidérckénél találkozhattok :o)

Ez is megvan...

... mégsincs holnap...
Bár az igazat megvallva, csak ezen a  táskán több, mint egy napot dolgoztam...
Nagyon akartam, hogy jó legyen (ahogy mindnél, de ez ugye teljesen új, teljesen más...)...
Ha kellett bontottam, újravarrtam, bontottam ismét, varrtam újra ismét...

Tanítónéni kérte, tanítónéni kapja ;o)
Azért, hogy a gyerekeknek szánt sokminden jóságot hurcolászni tudja benne :o)
A mérete hatalmas, így az A/4-es méretű holmik röhögve simán elférnek benne akár állítva, akár fektetve.

A minta... no igen, a minta... kifejezetten a pitypangvirág elvirágzott "ejtőernyője" volt a kívánság, amihez kaptam egy csodálatos képet is... igyekeztem megvalósítani... remélem a megrendelője elégedett lesz...

Alapanyagok: fekete textilbőr és fekete kord (táskamerevítővel és 1 centis vlies-sel megerősítve)

A képek:

 

 

 

 

 

 

Hopphopphopp! Hékásbékás! Álljunk csak meg egy szóra.. mi van a belsejében? Nini, egy zippes belső zseb ;o) /hogy én ezt hányszor, de hányszor próbáltam elkészíteni fejben, aztán hányszor gyűrkőztem neki a valóságban, és hányszor hajítottam félre, mondván nem jó... és végre megvan :o) /

 

 

A méretei kapitálisak:

 

Szélessége alul: 30,5 cm

Szélessége felül: 39 cm

Magassága: 35 cm

Mélysége / talpszélessége: 11,5 cm

Vállpántja állítható :o)