2012. június 21., csütörtök

A második bejegyzés...

...is érkezik:

Az utóbbi időben rengeteg dolog változott az életemben, aminek átvészeléséhez a varrás nyújtott - igen nagy - segítséget.

Érdekes, hogy a négy nagyszülőmből hárman egész életükben varrással foglalkoztak. Ma már csak egyikük van velünk (és remélem marad is még jó sokáig), így Tőle igyekszem kérdezni mindent, ami csak eszembe jut. Végzettségem alapján pénzügyi területen kellene dolgoznom, de jelenleg itthon vagyok, és a varrással töltöm szabadidőm nagy részét. A varrás tényleg lányka korom óta jelen van az életemben. Eleinte kézzel varrt babaruhák, majd saját részre varrt ruhák kerültek ki kezem közül, hogy aztán hosszas kihagyás után a 3 évvel ezelőtt megismert applikációs és "foltozós" technika végleg rabjává tegyen :o)

Nagyon szeretek falvédőkkel, rácsvédőkkel molyolni, illetve ovis, kisiskolás lánykáknak táskákat tervezni, varrni. Andris kisfiam és Angéla (Gigi) kislányom hátizsákja egyaránt foltvarrós és applikációs technikával készült, és az iskolában illetve az óvodában nagy sikert aratott. Majd hozok képeket is róluk, és szeretném, ha megírnátok a véleményeteket Ti is.

A blog megszületése egyébként egyfajta öngyógyító terápia kezdete. Remélem minél többen lesztek, akik érdemesnek találjátok arra, hogy olvassátok, s a képek alapján véleményt mondjatok az általam készített "varrmányokról" (e szó Gigi kislányom által vétetett fel a családi szótárba).

Szóval gyertek sokan, s Isten hozott mindannyiótokat!

Szilva

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése