Újabb örömvarrás...

... volt - ha jól emlékszem - 2 napja... mert tegnap újra baracklekvárt főztem :o)
Újabb 17 üveg lett ;o)
Erőst gondolkodom, hogy tegyek-e el még, ugyanis a családom meglehetősen nagyfogyasztó, ha lekvárról van szó. A tavalyi baracklekvár készlet utolsó üvegét tavaly decemberben bontottuk fel...
Hogy mást ne mondjak, Andris fiam például a nuggets jellegű húsokhoz, de akár a házi húsgolyóhoz is szívesen fogyaszt lekvárt, ööö, ahogy mi mindannyian :o)
(mióta sok évvel ezelőtt ettünk az Ikeában húsgolyót vörösáfonya dzsemmel, azóta itthon szinte kizárólag eper-, barack-, meggylekvárral tálalhatom a házi húsgolyót... vagy, ahogy mi hívjuk itt vidéken: gombócos fasírtot :o)

Szóval lekvárok újabb sorai betárazva, mutatom a képeket ;o)
Ööö, mármint a fentebb említett örömvarrás eredményéről:

Textilbőr és Riley Blake designer pamut:

 

 

A textilbőrre a vlies-t ezúttal is steppeléssel erősítettem fel, de szándékosan rombusz alakokkal :o)
Hogy ezáltal is a "nem szokványos" kategóriát gyarapítsam ;o)

 

 

Szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy az öltések hossza egyenletes-e...

 

 

 

 

... ahogy az sem mindegy, hogy a varrásvonal egyenes-e... például a táska pántján...

 

 

És akkor...

... a tegnapi levezetésképp "lezavart" örömvarrás - egyik - eredménye, amit ma fejeztem be :o)
(ha jól emlékszem, valamikor dél környékén... nem, mintha ez lényeges lenne ;o) csak úgy mondom... :o)

Riley Blake pirosan, mosolygósan almás textilje, és egy kiváló minőségű élénk textilbőr...
Mini Bag again ;o)

 

 

 

A designer textil a felvasalható táskamerevítővel és a plusz réteg vlies-el van megerősítve. A textilbőrre a vasalás kivitelezhetetlensége miatt "csupán" vlies-t tettem, amit steppeléssel erősítettem fel... ráadásul így igazán különleges lett szerintem :o)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És vajon...

... ezekre a táskákra emlékeztek?

No, az óvónéniknek történő átadás lezajlott, a megrendelő beszámolója szerint nagyon nagy sikerük volt. Igen, mindháromnak :o)
Na jó... a lila volt a favorit... (nem gond, majd jövőre azt kap minden óvónéni évzáró ajándékként... s egyiküknek kettő lesz :o) :o)

A lényeg, amiért ennyit locsogok... a megrendelő saját részre kért egy táskát, ami kisebb némileg, mint a Mini Bag. Kék színvilágú pamutvászon és fekete kordbársony összeállítás volt az elképzelés...

Ha azt mondom, hogy térdig jártam a lábam ezért az anyagért... elhiszitek? Nem?
Jól teszitek :o) :o) :o)
A harmadik üzletben találtam rá, és nem is értem miért nem oda mentem először...

A méretei ennek az Ultra Mini Bag-nek... ööö.... most bajban vagyok... elkészítettem, a megrendelő átvette... én meg jól nem mértem le... viszont van egy képem, amin egy Mini Bag mellett látható, mondjuk úgy, hogy a viszonyítás miatt ;o)

No akkor következzenek a képek:

 

 

 

 

Itt a Mini Bag és az Ultra Mini Bag egymás mellett :o)
És még a kicsi is elnyel tárcát, iratot, telefont, fél(?)* liter üdítőt, kulcsokat...

Fotókért újfent köszönet Eszternek ... az Ultra Mini Bag-et ugyanis az átadás napjának hajnalán, 3 óra 2 perckor fejeztem be, és abszolút nem volt lehetőségem fotózni... szerencse, hogy Eszter volt, aki a táskát átadta, minekután egy kedves ismerősöm hajnali 6 órakor átvette tőlem és elszállítmányozta Eszter műhelyébe... szóval nna, köszönet mindenért :o)

 

* na jó, lehet, hogy csak a 0,33-ast :o)

Emlékeztek...

... még erre az "újságos" táskára?

Nos, ez, valamint Eszter által készített hozzáillő notesz adta meg a végső lökést annak a megrendelőnek, aki ezen anyagból, illetve ezen anyag fekete-fehér variációjából álmodta meg a saját neszeszereit :o)
Igen, többesszám, hisz' nem egyet, hanem rögtön kettőt kért. Icipicit az apróságoknak, óriásit a ki tudja minek nagyobb holmiknak :o)

Persze noteszt is kért hozzá, azt a színes verzióból, ezt Eszter el is készítette.
Ma megtörtént az átadás-átvétel, és a Hölgy nagyon boldog volt, mondhatni komplett terv volt a fejében arra vonatkozóan, hogy mit fog a noteszbe jegyzetelni, és mi mindent fog tárolni a két neszeszerben :o)

Mutatom:

A nagyobb mérete 30 cm széles, 20 cm magas és 3 cm a talpszélessége (mélysége).

 

 

 

 No, itt látszik, hogy mekkora is a nagy, milyen apró a kisebb :o)
A kisebb mérete pedig 19 cm széles, 11 cm magas és 2 cm a talpszélessége (mélysége).

 

 

 

 A színesbőrű színes újságos notesszel...

 

 ... és végül a neszeszerek az ihletadó táskával :o)

 

 

Köszi a képeket Eszter(M) :o)

Újra a ....

.... designer textil és a textilbőr...

Mert Lidércke varrt egy csodálatos táskát amiből csak egy icipici részlet látszott...
Juuuuujjjj, az a színösszeállítás, nekem úgy megdobogtatta a szívem, és rögtön eszembe jutott, hogy van nekem ez a gyönyörű anyagom, méghozzá a Kell-me webshopjából :o)

És van nekem nagyon szuper fehér-szerű textilbőröm... és és és van az a nagyon klassz türkiz-szerűnek mondható textilbőr, és akkor én írtam Dorkának, hogy lehet-e, és nem bánná-e, és Ő hozta a formáját, és naná, hogy semmi ellenvetése nem volt, hogy a színösszeállítást másoljam, "lopjam" :o) :o) :o)

Szóval elő a szabásmintával, elő a jelölővel, aztán nosza nyirkálni :o)

Pamutvászonra táskamerevítő, táskamerevítőre felvasalható vlies.
Bélésre pedig hagyományos vlies, így aztán olyan tartása van, hogy ihaj :o)

És ami nagyon a bejövős kategória nálam... textilbőrből van a táska pántja is ;o)
(leírom, de nem ér nevetni... nagyon egyszerű okból kifolyólag... nincs színben passzoló hevederem... de tiszta mázli.. így készen látva, szerintem ez pont így van rendben ;o)

Jaaaa, hogy a képek?
Hát itt vannak ;o)

 

 

És akkor itt kapott el a gépszíj, hogy ugyanezt miért ne lehetne a türkiz-szerű textilbőrrel...
Ilyen lett:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezek azok a képek, amin a két táska együtt van, hogy látható legyen: ugyanaz a textil mennyire másképp fest a két különböző textilbőrrel :o)

 

A nagy alma...

... avagy New York :o)

Van nekem egy nagyon kedves vásárlóm, aki két táskát vásárolt már tőlem, s ezen táskákat bizony - nagy büszkeségemre - New York utcáin viseli. No, nem mintha nem lenne épp oly' büszkeség számomra, ha egy munkám felbukkan akár Karakószörcsök utcáin, szóval azért ezt szögezzük le... de ugye NY számomra egy elérhetetlen misztikus "valami", talán értitek, hogy ezen büszkeségemet így, ily' módon kiemelem ;o)

No, de amiért ezt ilyen részletesen elmeséltem... nos azt történt, hogy ezen kedves megrendelőm, nem különben kedves sógornője, meg szeretné lepni egy általam készített táskával :o)

Persze nem bízta a véletlenre, így tulajdonképpen konkrétan megbeszéltük, hogy mely táska volt "szerelem első látásra" annyira, hogy készüljön egy reprodukció :o)

Nem teljesen ugyanaz, mondanom sem kell, ugye?
A színösszeállítás, a virágmotívum ugyanaz (persze a tulipánok kócos szárai dafke nem ugyanolyanok ;o) viszont pl. a bélés színe eltér, a reprodukció zippzáros, míg az első darab mágneskapcsos.... ja, és a pánt saját anyagából készült, tehát kord, de nem is sorolom tovább, jöjjenek a képek:

 

 

 

 

 

 

 

Összehasonlításul...

... készítettem néhány fotót, hogy láthatóvá váljék ily' módon is a különbség a Mini Bag és a Medium Bag között... hogy ne csak a név különböztesse meg a két "modellt" :o)

 

 

 És mennyire más az almazöld textilbőrrel... sokkal "higgadtabb" színösszeállítás, míg az élénkpirossal inkább vadító, szexi és dögös  ;o)

 

 

 

 

 És a mai naphoz hozzátartozik, hogy délután játszótérre mentünk a gyerekekkel.

Aztán elszaladtunk boltba, mert egy morzsányi pékáru sem volt itthon, plusz zsebkendő sem...

Hazafelé pedig az én kicsi fiacsom, Andris, majdnem rálépett egy kis madárfiókára...

Hazahoztuk...

Dobozba tettük...

Inni adtunk neki a magunk hozzá nem értő módján...

....

....

....

Aztán elsirattuk...

(Gigi zokogott, Andris magába fordult és hosszasan időzött a fürdőkádban csendben...)

 

De rendületlenül abban bízunk, hogy jobb volt így, hogy elszenderedett, mint ha egy macska tekintett volna rá táplálékként... alighanem így is, úgy is elpusztult volna... de talán így kevésbé volt fájdalmas számára...

....