2015. február 14., szombat

Amikor a design textil...

... ihletet ad :o)

Mert, bár nagyon régen rendeltem Kell-me Évitől ezt a textilt, s bizony időnként elővéve csak tettem jobbra, tettem balra... mígnem néhány hete elkapott a gépszíj és eltökéltem, hogy a vidám minta, a kedves motívumok miatt Lollipop piros textilbőrrel fogom elkészíteni :o)

A textilt és a textilbőrt leszabtam, merevítettem, majd amikor nekiálltam volna a varrásnak, szemembe ötlöttek a madárkák... és elindult a vezéhangya... fel _akartam_ dobni a design textil pasztell színét.. szinte akartam, hogy rá tudjam irányítani a figyelmet... és... és mikor rájöttem, hogy mit is szeretnék tulajdonképpen, madarat lehetett volna fogatni velem :o) :o) :o)
Átvitt értelemben is és szó szerint is ;o)

Hogy miért?
Hát ezért:

És érdekes amúgy, hogy sok-sok hónapja (éve?) kaptam nagyikámtól egy hatalmas csomag gombot, mondván, Ő lassan 90 esztendős, már nem valószínű, hogy használni fogja... anno varrónőként ténykedett, sokáig nyugdíj mellett is dolgozott (és had' büszküljek el vele, hogy a 2002-es esküvőnkre a menyecske ruhámat Ő varrmányolta... de nem akármilyet ám... földig érőt, abroncsosat, nyitott hátrésszel... 77 évesen :o) szóval rengeteg alapanyagot és kelléket gyűjtött össze, vásárolt az évek hosszú során... apránként kaptam és kapom ezeket meg. A madárka szeméhez kerestem (hogy a lényegre térjek, hihi) gombot a dobozban... túrtam, fötörtem... próbálgattam egyiket, próbálgattam másikat, aztán a sokadikat. Egyik sem volt "ez aaaaz!" érzés. Aki viszont ismer, pontosan tudja, hogy nem adom fel egykönnyen, így feltűrtem az ingem ujját (haha, képletesen ofkorsz) és könyékig túrtam a gombtengerben. És akkor megláttam. Hiszitek vagy sem, ez az egyetlen darab van, volt belőle :o) És szerintem madárszemnek tökéletes :o)

Oh, igen, a táska.
Arról is tudnék mesélni, de legyen elég annyi, hogy eltoltam szabásnál a méreteket, így nagyobb lett, mint amekkorának szántam eredetileg. Persze ez nyilván nem baj, de azért jó, ha tudjátok, hogy néha a véletlen alakítja egy-egy táska "sorsát" (meg a balga kézműves fejszámolási bakija, amit nem vesz észre időben és következetesen végigviszi a művelet befejeztéig, azaz az utolsó nyisszantásig, muhahha).






És, ha már madaras táska...
Álljon itt egy Henry van Dyke idézet, amit régesrég találtam és felírtam magamnak... és vessetek a mókusok elé... nagyon találónak érzem a kézműves világot illetően:

Bármilyen tehetséged van, használd azt: az erdő is nagyon csendes lenne, ha csak azok a madarak énekelnének benne, akik a legjobban tudnak énekelni.


Szeretettel :o)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése