Képek...

... következnek :o)

Az első, amit szeretnék megmutatni, hirtelen felindulásból született. A fazonja a prototípushoz hasonló, viszont a méreteken változtattam, s került bele a záródás végett mágneskapocs, és a kulcsok rögzítéséhez karabíner...

Íme:

A karabíner, a nagy zseb mellett :o)

Zseb a másik oldalon tollnak, és telefonnak vagy bármi másnak tetszés szerint :o)

Karabíner közelebbről ;o)

És és és és ...

.... annyi mindent szeretnék még mondani, mert annyi minden történt az utolsó bejegyzésem óta, hogy ihaj...

Szóval nem néztem a blogra, azaz nem csak nem írtam, hanem a kezelőfelületet sem nyitottam ki... és és és ma, mikor most beléptem...ajándék volt a látvány :o)

Nagyon sok látogatóm volt, és már vannak megjegyzéseim is, és tanácsot is kaptam, amiért köszönetet kell mondja a kvo monogram birtokosának :o) Szóval itt is köszönöm, azt hiszem hamar sikerült meglelnem a módját, s immáron fel lehet iratkozni, és és és tegyétek minél többen, és boldog leszek tőle :o) Tényleg!

Este jövök képekkel, és lesz ám nemulass, csak győzze az egeretek a sok-sok görgetést :o)))

Szilva

Ajándékot...

... is kaptam ám!

Bizony, és este azt is meg fogom mutatni, hogy mi ez az ajándék, mert nagyon boldoggá tett vele az, aki készítette. És szeretném, ha Ti is láthatnátok, mert szerintem amellett, hogy tökéletes, még gyönyörű is :o)

Sokat vártam rá, talán túl sokat is, de a reményt nem voltam hajlandó feladni, hogy egyszer végre meg is kapom ;o) És tegnap óta már a Zenyém :o)

Elhanyagoltam...

... a blogot, de mondhatnám úgy is, hogy a klaviatúrával nem kerültem közelebbi kapcsolatba az elmúlt néhány napban...

Először is, az embert próbáló forróság, ami a mi (panel) lakásunkban (is) szinte már kibírhatatlan volt. Másodszor és az előzőekhez szorosan kötődően, mivel az én varróműhelyem - egyéb hely hiányában - a konyhaasztal, a konyha pedig eredeti funkciójából kifolyólag amúgy is egy meleg helyiség, szóval akármikor nekigyűrkőztem a varrásnak, néhány perc elteltével dőlt rólam a veríték, még úgy is, hogy egy szál pendejben nyomtam :o))))

Aztán kórházaztunk 3 napot kicsi Gigimmel (semmi gond, minden rendben, illetve reméljük az odafigyelésnek és a gyógyszereknek köszönhetően minden rendben lesz), ami szintén azt eredményezte, hogy csak fejben varr(hat)tam... Ez egyébként sok szempontból nem baj. Először is, a gyerek az első, és bár volt idő, mikor ezt nem mertem felvállalni (munkahelyen), ma már 100%-ig vállalom ezt :o) Szóval a kórházban való ücsörgés és aggodalmaskodás során, míg az én kis magoncom csendben lóg-a-lába-lóga-t játszott, magam elé "meredve" szültem az új ötleteket, varrmányokat....

Éééééés....néhány napja erőteljes lehűlés következtében a varrógép beizzítva, új tervek, gondolatok - részben - megvalósítva :o) Úgyhogy este nincs menekvés, elárasztom a blogot képekkel (remélem mindenki örömére :o)

Addig is szép, mosolygós napot kívánok Mindenkinek!

Szilva

Eladó...

...folytathatnám, hogy "kiadó most a szívem"...... de egyrészt ez nem igaz, másrészt mivel ez a blog a varrmányaimról szól, kézenfekvő volt számomra, hogy akkor szabad a vásár, de igaz, ami igaz.....ezt én még eddig egyetlen alkalommal sem írtam le, tettem közzé, úgyhogy ezennel pótolnám eme hiányosságot, és szeretném tudatni, hogy a táskák már nagyon-nagyon várják az új tulajdonosukkal való találkozást. Amiért írom ezt, annak oka, hogy sok-sok megkeresés érkezett erre vonatkozóan.

A helyzet a következő: ha én ezeket mind meg akarnám tartani, szerintem a család testületileg szavazná meg, hogy kivágnak a táskákkal együtt, mert ha folyamatosan csak varrok, varrok és varrok, egy idő után már lépni sem fogunk tudni itthon a varrmányaimtól :o)

Tehát hajrá, kinek mi tetszik, vegye és vigye :o)

Új fazon...

...mert egy varrós/kreatív csoportban, ahova immáron tartozom, kaptam egy kis bátorítást, hogy próbáljak ki újabb és újabb fazonokat is...nos megtettem:

Nem vagyok tökéletesen elégedett (nem is én lennék, ha az lennék :o)
Ez nem annyira táska, inkább afféle szütyő...ebbe is fér plüss, meg egyéb kislányoknak való titokzatos kincs, viszont nagyon hiányolom, hogy nincs "alja"...
Azt hiszem tovább fogom "fejleszteni"
Mi a véleményetek?

A szokásos módon készült, a füle azonban ezúttal hosszabb, mint a szokásos, hogy vállra tudja venni a tulajdonosa :o)

A fotók - szokás szerint - bűn rosszak lettek, a cérna nem ilyen rikító pink, hanem kellemes, visszafogott ciklámen, és cseppett sem világít, bármennyire is ezt akarják sugallni a fránya fényképek :o)

És jelentem tisztelettel, reggel, a kora reggeli napsütésben lefotóztuk a muffin-os táskát, de a fényképek olyan bűn rosszak lettek, hogy úgy döntöttem, itt inkább nem teszem közzé.......a színe annyira fals volt a valódihoz képest, hogy az már szinte fájt :o(((

Újdonság sütivel...

...avagy "sütöttem" kétszer 3 db normál méretű, továbbá 2 db kisméretű muffint :o)

Komolyra fordítva a szót, a mai nap termése az alábbi képeken látszik. Zűrös nap révén, elhúzódott a készítése, így mire "kisült" a nap nyugovóra tért, így lakásban, vakuval készültek a képek...amik ennek megfelelően köszönőviszonyban sincsenek a táska valódi - gyönyörű - kék színével. Szent elhatározás - és nyugodtan számon lehet kérni rajtam - hogy holnap reggel a felkelő nap fényében lefotózom újból :o)

Tudnivalók a táskáról: a készítése a szokásos módon, bevasalt táskamerevítővel, belső zsebbel, az elmaradhatatlan szalagdíszekkel, kizárólag 100 % pamut anyagból. Az applikált muffinok kétoldalú ragasztófátyollal felvasalva, majd sűrű cikk-cakk öltéssel tűzve, biztos, ami biztos alapon :o)
Éééés valami új, valami szép, valami jóóó: a mágnespánt. Ugyanis ez az első kislánytáska, amibe ilyet is tettem :o)

Szerintetek milyen lett? (Figyelembe véve persze, hogy a színek emitt még nem a valóságot tükrözik...)

A szalagok..és tudni kell, hogy okozott némi fejtörést a kiválasztásuk, de végül Gigi kislányom partner volt, s kiválasztotta, mondván, hogy "...Anya, ezek azért illenek hozzá, mert a muffin tetején lévő színekkel összeillenek..." Igazat adtam Neki :o) Szerintetek?



Ezzel a képpel szeretném megmutatni, hogy a táska "szájánál" milyen díszítőöltést használtam a letűzéshez...

A belső zsebről készült képet valamiért a blogger elforgatja, de ettől függetlenül remélem a lényeg látszik...ott bújik a sütött  az applikált két mini-muffin :o)

Még egy kép a belső zsebről, mert nem adom ám fel olyan könnyen :o) Kicsit más szemszög, de azért szerintem jó...

Mi a véleményetek?

Szilva

A macska...

...akinek úgy köszönnek, hogy Hello (Kitty)...

Az úgy történt, hogy korábban (cirka 1 éve) kigondoltam, hogy varrok egy bizonyos valamit, amin rajt lesz az a bizonyos száj nélküli cica. A gondolatot tett követte, sablon rajzolás, vagdosás, textilre rajzolás, kivagdosás, majd itt vége is lett a lendületnek...leginkább azért, mert nem az a tipikus "körbecikkcakkozom a kört, négyzetet, stb" feladat. Kicsit összetettebb (főleg, ha az ember maximalista), kicsit hosszadalmasabb, ami nem is lenne baj, csak aztán rájöttem, hogy az a valami, amit én varrni akarok, nem ér ennyit...így aztán szépen pihentek a szekrény egy félreeső zugában a Kitty névre hallgató cicák...gond nem volt rájuk, nem nyávogtak (elvégre nincs szájuk :o), enni sem kértek (talán mert nem tudnak mivel :o)...

Aztán néhány hónapja gondolkodtam, hogy mi lenne, ha egyet közülük próbaképp megcsinálnék úgynevezett 3D-s változatban, de tényleg csak amiatt, hogy lássam milyen... A gondolatot tett követte, elkészült a viles-el "alábélelt szisza... aztán elfogyott az ihlet. Szóval egy ilyen, meg sok olyan Kitty-m volt már a szekrényben.

Aztán jött a táskavarrás, és mivel sem most, sem a későbbiekben nem szeretnék sablont gyártani, szeretném, ha minden egyes kislány táska és női táska egyedi lenne, elkezdtem tervezgetni. Eleinte fejben, aztán később papíron...és ekkor beugrott - a sokadik táska elkészítését követően - hogy mi lenne, ha a cicákat felapplikálnám a táskákra. Elvégre a kislányok szeretik Kitty-t, hisz az eredeti ötletem is az én Gigim miatt született. Nos, a gondolatot tett követte, így hoztam Nektek 3 új példányt.

Minden egyes "elem" kétoldalú ragasztófátyollal lett rögzítve, és a megszokott módon körbecakkoztam annak érdekében, hogy el ne tudjon "szökni" :o)

Íme:

Az elmaradhatatlan dísz a táska oldalán...a szalag :o)



Ennek a belsejébe is varrtam zsebet természetesen, ami az apró kincseket (hajcsat, fésű, karkötő, nyaklánc, stb) hivatott "őrizni".





A többit csak képekben mutatom:

Ezen a táskán van az első 3D-s macsek :o) Ő az, akit "alábéleltem" vliessel...

Őszintén szólva, nem Ő a kedvencem, szerintem nagy a szeme, noha az eredeti cic szemének méretéhez, az övé áll a legközelebb :o)



Valamiért erről a táskáról nem készült olyan fénykép, amin látszik a belseje, de remélem elhiszitek, hogy a rózsaszín fehér kockás textillel béleltem, és van benne zseb is :o)



A prototípus...

...elkészült a felnőtt táskákat illetően.

Mikor végeztem, pontosan tudtam, hogy a következő "nagylányos" táska készítésekor mi az, amit változtatni fogok...

Ettől függetlenül, remélem valakinek ez a táska lesz a szíve szottya, és szívesen fogja hordani tavasszal, nyáron, és ősszel...de tulajdonképpen télen is megfelel, ha valaki látványosan tüntetni akar Tél Tábornok ellen, nem? :o)

Anyaga szintén pamutvászon, bevasalt táskamerevítő ad Neki kellő tartást.
Az elején látható, szabad kézzel - általam - rajzolt minta alapján készített applikációt kétoldalas ragasztófátyollal rögzítettem, majd sűrű cikk-cakk öltéssel tűztem.
Belsejében mindkét oldalon két-két zseb található, elgondolásom szerint tollnak, személyes iratoknak, mobiltelefonnak, kulcsnak... de ez ügyben az új gazdája kezében van a döntés joga :o)

A táska mérete: 31 cm széles, 25 cm magas és 7,5 cm az oldala szélessége.
Fülei teljes hossza 50 cm.

A képek:

A bélés színe nem ennyire világos lila, sajnos a vaku némileg túlzásba vitte a dolgát...

Ő megérdemel...

...egy külön posztot, ugyanis a korábbi részletfotókon szinte alig látszik...

Szerettem varrni, mert elképesztően finom az anyaga, a varrógépem is szerette, amit nem is csodálok :o) Nem véletlenül használom pl. előszeretettel a kockás anyagot, a rózsaszínű kislány táskákba bélésként...

Remélem valaki szintén szeretni fogja...

A rózsaszín...

..."vonal"...szintén régebben bemutatott táskákról készült, jobbnak mondható fotók...

Ők már...

...szerepeltek korábban, de itt van néhány normálisabb fotó Róluk :o)

Ama bizonyos...

...Piroska :o)

Egyszerű, és mégis szép, szívemnek kedves varrmányom. Azért is, mert és még másért is...de ez az én titkom marad...és egyébként sem vagyok biztos abban, hogy bárkit is érdekelne a születése története...

A lényeg:
a szabásminta a már ismert paraméterekkel rendelkező; az anyag a szeretett "széppiros" apró fehér pettyes pamutvászon; a - táska mindkét oldasán "repkedő" pillangókat kétoldalú ragasztófátyollal és sűrű cikk-cakk öltéssel rögzítettem; a táska "szájánál" nem csak egyszerűen levarrtam, hanem a pillangók színével harmonizáló élénksárga cérnával, díszítőöltéssel tűztem :o)
Ja, és természetesen ebben is van sűrű szövésű táskamerevítő, hogy a táska ne legyen, "lottyadt-puhány" :o)