Táskamániásoknak kötelező...

... ez a darab :o)

Szerintem ütős lett ;o)

A textil külföldi "portyázásom" khmm.... hátőőőő.... eredménye :o) :o) (jutalma?)
Persze nem félreértendő... nem jártam külföldön. Minek, ha a bejárati ajtóig elhozza a postás, akármilyen messziről rendelem is :o) :o)

Szinte dönteni sem tudok...

... mármint, hgoy melyikkel folytassam :o)

Legyen mondjuk aaaaaaaaa...... kávébarna zöldséges :o) :o)
Neeem, nem zöldségek vannak a textilen, még véletlenül sem ;o)
Ezt is Fabrikáéktól rendeltem még régebben...

Nézzétek csak:

Gombos...

... és olyan bohó :o)

Nagyon szeretem ezt a textilt, anno Nelliéktől rendeltem :o)

Utolsó táska készült belőle ezúttal, talán még egy incifinci Mini Bag kihozható a maradékból... talán...

Nézzétek csak:

Vidám színekben pompáznak a gombok, a táska alapszíne ugyanakkor nem hivalkodó :o)
Nekem tetszik ;o)

Pitypang szálló ejtőernyője...

... vagy kaporvirág?

Én nem tudom eldönteni.
Egyik nap emigyen, másik nap máshogyan gondolom :o)

Na, de, hogy ne eresszem bő lére... rendeltem saját szakállamra külföldről designer textilt, köztük ezt a szépséget is:

Lecsatolható pánt tekintetében ugyanaz a helyzet, mint amit ebben a posztban írtam a karabínerről(?) vagy delfinkapocsról vagy mi az ördög öreganyja a becsületes neve annak a fém bazbilingának...

Szitakötőn túl...

... van a tarsolyban egyéb is ;o)

Emlékeztek még arra, amikor elkezdtem a táskakészítést bemutatni?
Akkor is ezt a textilt használtam ;o)
Kell-me Évitől vásároltam hozzá a textilt és bizony alaposan bevásároltam, hisz' jócskán maradt még, úgyhogy hozzápróbáltam többféle színű textilbőrhöz. Úgy vélem, ezzel az okker árnyalattal jól mutat:

Ahogy azt bizonyára észrevettétek... a pántja lecsatolható... lenne, ha lenne... mármint van, úgy értem a textilbőrből készült, állítható hosszúságú pánt készen van, csak a delfinkapocs* nem érkezett még meg a messzi távolból**, így a készrevarrás várat magára...

* így hívják egyáltalán?
** így jár az ember lánya, ha külföldről szerzi be a fém táskaalkatrészeket...

Hol is kezdjem?

Nyivákolni, nyeffegni nem kenyerem, mondjuk úgy, hogy lassan egy hete igyekszem kikecmeregni abból a nyavajából, amibe - máig nem jöttem rá mi módon - beletottyantam :o)

Köhögés felszakadozósra váltott, de zsebkendő még mindig ijesztő mennyiségben fogy... viszont legalább az orrom nem néz ki úgy, mint egy pirosseggűfenekű pávián "output" elnevezésű (pirosabbik) vége :o)

Dolgoztam, fotóztam, már amikor a nap sütött, akkurátusan áttöltöttem a fotókat a laptopra, szerkesztettem, logóztam, kész vagyok. Hoztam mutatni is "néhányat" ;o)

Készültek pillangós (hátőőő... szerintem ez inkább szitakötő, de ugyan nem vitatkozom :o) textilből, két színben:

Másik színben:

(igen, valóban nagyobb a zseb a megszokottnál... benéztem a nagy mókeculás közepette a centiket elmértem kicsinyt és így alakult, de azt hiszem a zseb sosem lehet elég nagy, így nem is lehet ez probléma ;o)

Előre szólok...

... kicsit mufurc (is) leszek...

Az úgy történt, hogy volt egy hatalmas adag a mandalás textilből.
Jöttek a megrendelések, szépen sorban teljesítettem is mindet, de közben folyamatosan volt bennem egy olyan furcsa, tudjátok.. hiányérzet... hogy valami nem gömbölyű... valami nem klappol...

Aztán az én okostelefonomon (bibííí, van már nekem olyan is, a Zuram lepett meg vele Jézuska-bőrbe bújva), szóval a nagyon okoson már "vájberezem" is :)
Igaz, ami igaz, pár hónappal ezelőtt, mikor valaki ezt a szót emlegette nekem, igyekeztem őrülten okosan pillogatni, nehogy kiderüljön, fogalmam sincs miről beszél...
Sejtettem, hogy valami "szájbertérbeli" hettyenfüttyről lehet szó, amivel sok hasznos dolgot lehet csinálni ingyen, de, hogy eszik-e avagy isszák... nos arról fogalmam sem volt.

Aztán meglett a Zokos és azóta úgy belejöttem ebbe a dologba, mint kiskutya az ugatásba.
Simán netezek mobilon, simán szerkesztek fotókat, simán "vájberezem" meg egy csomó mindent csinálok vele, aminek a létezéséről... úgy értem a mobilon való létezéséről még csak nem is tudtam.
Hiába na, kis lépés volt bizonyára az emberiségnek, de marha nagy nekem :o)

Viszont, ha már.. szeretek mindent magam megtanulni, a magam tempójában, a magam csetlésével és botlásával... így volt ez a varrásnál is. Jajj, és akkor innen folytathatnám is a most mutatandó táska történetével, de fantasztatikusan idevágna... de nem. A lényeg, hogy kerestem egy beszélgetést a "vájberes" üzenetváltások között, a képernyőn görgettem lefelé, és akkor a szemembe villant egy korábbi párbeszéd utolsó néhány szava: "mindenképpen kell a mandalás táska" Baaaangggg :o)
És beugrott és leesett és az agyam összetekeredett járatain szélsebesen átrobogott, hogy egy lassan már törzsvásárlónak számító, elképesztően aranyos és kedves megrendelővel leegyeztettük...
Pfff... és akkor kanyarodjunk csak vissza oda, hogy: "szeretek mindent magam megtanulni, a magam tempójában, a magam csetlésével és botlásával.. így volt ez a varrásnál is"

Így biza'
És ennél a táskánál is...
Ugyanis olyan bőszen varrtam a megrendeléseket a mandalás textilből, hogy a fent említett táskához, ami cseppet sem mellékesen Medium Bag méretű (naná, persze, hát mi más) kellett volna, hogy legyen. Ühümmm... csakhogy nem volt elegendő textil ahhoz, hogy a táska elő és hátlapját kiszabjam. Egyet egészben sikerült, gondoltam oké, ez lesz az eleje, a hátulját meg kialakítom két összevarrt darabból. Huppsz... ez a mandala minta nem engedi ám, hogy csak úgy tessék-lássék módon taknyoljon az ember valamit... Vááááá... oké, pánikra semmi ok, megoldás mindig van, csak meg kell találni :o)

Agyaltam egy darabig, és úgy döntöttem, hogy a két textil találkozásához, ahol még véletlenül sem passzoltak a mandalák vonalai, színei, méretei (naná, durva nagy adag mázli kellett volna hozzá), szóval a két textil találkozásához beillesztek egy textilbőr csíkot. És itt jött a vezérhangya... és jött és jött és trappolt és dübörgött... simán csak összevarrni? Nehogymár! Az egyrészt túl egyszerű, másrészt a két függőleges vonal tökéletes alkalmat nyit, hogy cipzáros zsebet tegyek oda... Bonyolult vagyok? Lehet, viszont mutatom máris a képet ;o)

És amiért a mufurcság... tudom, mert láttam, hogy készítenek rajtam kívül mások is ilyen függőleges cipzáros táskákat... de előre írom, hogy nem szeretném, ha idejönnének hányni a hozzászólások közé. Egyrészt azért, mert a táska kialakítását nem másoltam, hanem a kényszer szülte, másrészt pedig a kialakítás mikéntjére magam jöttem rá az első lépéstől az utolsóig. Harmadrészt pedig azért, mert megedzett az elmúlt majd' három év annyira, hogy az irigy és rosszindulatú embereket elkerülöm, sőt, elhajtom magam mellől... Köszi!


A táska pedig ez lenne:

Jajj, azt elfelejtettem mondani, hogy mikor elkészült a két zseb, akkor jöttem rá, hogy ez elég gyagyásan festene a táska hátlapján.. így aztán végül ez lett az eleje, a(z eredetileg elejének szánt) hátuljára pedig felkerült a vízszintesen elhelyezett cipzáros zseb:

A fotókon a táskák azért nem vízszintesen állnak, mert mostanában az erkélyen kell szinte hasalnom, hogy fotókat tudjak készíteni napfénynél, annyira alig süt be a nap a nappaliba :o) :o)
Így aztán, mivel egyensúlyozom, hogy a flasztert fel ne nyaljam fotózás közben (fejnehéz lennék?), bizony előfordul, hogy a telefont nem pontosan vízszintesen tartom :o)




Slussz poén: a megrendelő, eredetileg egyik családtagjának szerette volna :o) Végül megtartotta :o) Na, ez ám az elismerés ;o)

P.s.: újra sikerült rendelnem a textilből, úgyhogy indulhat a móka, bárki szeretne ebből táskát ;o)
 

Párizs...

... ahogy egy kedves megrendelő szerette volna látni :o)

Midi Bag fazonban, törtfehér textilbőrrel, az Eiffel toronnyal a "közepén" :o)

Mentegetőzni?

Ugyan már.

Aki rég' velem van, tudja, hogy nagyon hektikus vagyok a blogon való posztolást illetően.
Mostanában kicsit elsodort a tempó, vitt a lendület, nyomott a 'G' rendesen :o)
Tengersok fotó várja a válogatást, szerkesztést, de lassan már beletörődöm abba, hogy csak futok minden után... ráadásul (és most rendhagyó módon nyafogás* következik) vagy megfáztam, vagy megfáztam, vagy megfáztam... de ráz a hideg, tudjátok, afféle belső láz vagy mi a csuda... amikor fáj az összes csontom, fáj a bőröm (nem ér röhögni!), de a hőm teljesen normális, holott a lehelletem is forró, a torkom is veszettül kapar és fáj és az orrom... hátőőőő... a duda ahhoz képest egy kis körtemuzsika :o) :o)

* pfff, de nagyon nem szeretem az olyan blogokat olvasni, amikben időről időre visszatér a nyafogás... a siránkozás... viszont egyszer egy évben én is megengedem magamnak :o)

Na, de, hogy miért jöttem?

Van egy textil, ami - jó, tudom, hogy ezt sokszor mondtam már - fantasztikus.
Az egész, úgy ahogy van, Olaszországról szól.
Robert Kaufman alkotása, a fantázianeve pedig: Who's that girl? (Ki ez a lány?)

Állati jók a színei, a rajzok rajta, és kifejezetten egyedi azáltal, hogy nem tudok két egyforma darabot leszabni belőle. Na jó, ha nagyon megerőltetném magam, biztos sikerülne, de nem akarom megerőltetni magam... :o) :o)

Medium Bag fazon és méret volt a megrendelő kérése és még annyit elmesélek, hogy iszonyú munka van a táska létrejöttében. A nálam jelenleg fellelhető összes textilbőrrel összefotóztam a textilt, méghozzá azért, hogy a megrendelő tényleg a lehető legjobb döntést tudja meghozni... igaz, ami igaz, egy igazán személyre szabott táskát nem lehet csak úgy, ukk-mukk-fukk összebarkácsolni :o) :o)

Szóval részéről is elég munkát, gyötrődést és gondolkodást igényelt, igényelhetett a döntés meghozatala. Végül a piros textilbőr mellett döntött, ami szerintem a lehető legjobb választás volt. Azt hiszem, ennél jobban talán egyik szín sem simulna hozzá a textilhez :o)

Íme:

A megrendelő bal oldalon hordja a táskát, ennek megfelelően az összes cipzár (a belső zseben lévő is) úgy lett kialakítva, hogy kézre álljon nyitáskor ;o)

A táska pántja levehető, a fülek elég hosszúak ahhoz, hogy kényelmesen lehessen viselni vállra véve is. A többi pedig a képekről leolvasható ;o) Talán csak annyi nem: szívből és szeretettel készült :o)

Végén a ...

csattanó?

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy miképp vélekedtek erről a táskáról.
Ez az a textil, ami a bohósága miatt azt az érzést keltette bennem, hogy a táska egészének sem szabad kommersznek lennie...

Így aztán, ahogy pedzegettem is a facebook oldalon két színt képzeltem el mellé...

Íme, itt van a végeredmény:

Tudom, hogy a facebook világában a blogok háttérbe szorulnak, én most mégis azt kérem, hogy írjátok le, mit gondoltok erről az összeállításról :o)
Köszönöm!

És erről is...

... készítettem fényképet :o)

Mandalás megrendelés ;o)
Fülek nélkül... kicsit furcsa is volt, miközben készítettem, de hát a megrendelő szava szent :o)

Medium Bag és a Midi Bag közti méret, aminek szégyenszemre még mindig nincs neve... lehet, hgoy ez lesz a 'Between' táska? :o) :o)

A táska alsó részét tűztem, mert így kívánta a megrendelő. Ezenkívül a fülek hiánya miatt a táska pántja nem levehető (hehe, hiszen ha az lenne, még a végén le lenne véve, és nem lenne minél fogva vállra venni :o) :o)
A pánt egyébként 3 cm széles.

Hátul és a táska belsejében cipzáros zseb, továbbá belül további egy osztott zseb.
A táska cipzárral záródik :o)

Atyavilág...

... az idejét nem tudom, hogy mikor készítettem ezt a fazont....

A meskán érkezett a megkeresés, hogy készítsek egy ilyen táskát, de nem a korábban megszokott módon, vagyis nem kordból, hanem textilbőrből.

A megrendelő választása volt a fekete és a bordó :o)
Ahogy a gömbvirágok is....

Szerettem készíteni, és szerintem klassz lett a végeredmény (bár a fotók nem a legjobbak...)

Ez a kép ragyogó napsütésben készült:

Ez a kép pedig borongós, komor időben:

Hátulra kapott egy cipzáros zsebet :o)
A régiek készítésekor nem tudtam még, hogy kell a cipzáros zsebet varrni, de most már tudom, így olyan magától értetődő volt, hogy a megrendelőnek felajánlom :o)

A táska pántja pedig a manapság szokásosnak mondható módon textilbőrből készült, 3 cm széles és állítható hosszúságú.

A táska belsejében egyik oldalon cipzáros zseb van, a másik oldalon osztott zseb.
A táska mágneszárral záródik.

Igazi nyári...

... táskának készült, bár kétségtelen, hogy már tavasszal is hordható ;o)

Fehér textilbőr és gyönyörű türkizkék designer textil.
Utóbbi Amy Butler meseszép alkotása :o)

Medium Bag, a szokott paraméterekkel, kivétel a levehető pánt, ami állítható hosszúságú ugyan, de nem lecsatolható*

* elfogyott a kivitelezéshez szükséges fém kellék, és bár már megrendeltem, a külföldi pakkok megérkezése néha eltart 1-2 hétig... legközelebb előrelátóbbnak kell lennem...