Kokeshi babák...

... táskán :o)

Úgy tetszik ez a "kokeshi" :o)
Ha modortalan lennék, azt írnám: fingom sincs mit jelent.
De szüleim óva intettek a modortalanságtól, így azt írom: nem ismerem* a jelentését (közben halkan köhintek a fehér csipkével körbeszegett szatén zsebkendőmet orcám elé emelve :o) :o) :o)

Jópofa szó, nna ;o)

Tehát akkor a kokeshi babákkal díszített design textil és a piros textilbőr felhasználásával készült cukiság:

A végére hoztam egy fotót az előző posztban mutatott táska kapcsán.
Ezen látszik, hogy ami piros, az piros, ami pink, az bizony tényleg pink ;o)

* no persze megnézhetném a világhálón, de ez eleddig - Isten bizony - nem jutott eszembe :o)

Mentegetőzni?

Ugyan már.

Aki rég' velem van, tudja, hogy nagyon hektikus vagyok a blogon való posztolást illetően.
Mostanában kicsit elsodort a tempó, vitt a lendület, nyomott a 'G' rendesen :o)
Tengersok fotó várja a válogatást, szerkesztést, de lassan már beletörődöm abba, hogy csak futok minden után... ráadásul (és most rendhagyó módon nyafogás* következik) vagy megfáztam, vagy megfáztam, vagy megfáztam... de ráz a hideg, tudjátok, afféle belső láz vagy mi a csuda... amikor fáj az összes csontom, fáj a bőröm (nem ér röhögni!), de a hőm teljesen normális, holott a lehelletem is forró, a torkom is veszettül kapar és fáj és az orrom... hátőőőő... a duda ahhoz képest egy kis körtemuzsika :o) :o)

* pfff, de nagyon nem szeretem az olyan blogokat olvasni, amikben időről időre visszatér a nyafogás... a siránkozás... viszont egyszer egy évben én is megengedem magamnak :o)

Na, de, hogy miért jöttem?

Van egy textil, ami - jó, tudom, hogy ezt sokszor mondtam már - fantasztikus.
Az egész, úgy ahogy van, Olaszországról szól.
Robert Kaufman alkotása, a fantázianeve pedig: Who's that girl? (Ki ez a lány?)

Állati jók a színei, a rajzok rajta, és kifejezetten egyedi azáltal, hogy nem tudok két egyforma darabot leszabni belőle. Na jó, ha nagyon megerőltetném magam, biztos sikerülne, de nem akarom megerőltetni magam... :o) :o)

Medium Bag fazon és méret volt a megrendelő kérése és még annyit elmesélek, hogy iszonyú munka van a táska létrejöttében. A nálam jelenleg fellelhető összes textilbőrrel összefotóztam a textilt, méghozzá azért, hogy a megrendelő tényleg a lehető legjobb döntést tudja meghozni... igaz, ami igaz, egy igazán személyre szabott táskát nem lehet csak úgy, ukk-mukk-fukk összebarkácsolni :o) :o)

Szóval részéről is elég munkát, gyötrődést és gondolkodást igényelt, igényelhetett a döntés meghozatala. Végül a piros textilbőr mellett döntött, ami szerintem a lehető legjobb választás volt. Azt hiszem, ennél jobban talán egyik szín sem simulna hozzá a textilhez :o)

Íme:

A megrendelő bal oldalon hordja a táskát, ennek megfelelően az összes cipzár (a belső zseben lévő is) úgy lett kialakítva, hogy kézre álljon nyitáskor ;o)

A táska pántja levehető, a fülek elég hosszúak ahhoz, hogy kényelmesen lehessen viselni vállra véve is. A többi pedig a képekről leolvasható ;o) Talán csak annyi nem: szívből és szeretettel készült :o)