Varrtam...

... úgy bizony... méghozzá egész nap :o)
Na jó, volt egy kis sutyi net is ;o) Meg gyerekek suliból és oviból való begyűjtése, meg aikido edzésre menetelükhöz való asszisztencia, meg előtte postára menetel, meg még bankügyileg is eljártam...

Na jó, bevallom, nem varrtam egész nap :o) De olyan jól hangzott, nem? ;o)

Szóval a képek, és némi magyarázat... nem, nem magyarázkodás (bár tőlem az is kitelik..) nos elfogyott a fekete kordom, és napközben nem jutottam el a méterárusomhoz, akihez rendszeresen benézek, mintegy zsákmányszerzés gyanánt :o) Szóval fekete kordom nincs, viszont az ujjaim bizseregnek feszt... szóval varrnom kell és kész.

Így aztán hoztam Nektek étcsokoládét málnával, továbbá étcsokoládét pisztáciával :o)
Őszinte leszek: nagyon tetszenek, s elégedett vagyok velük (azért ez sem semmi... hogy ezt én így kinyilatkoztatom...)
No nem lotyogok tovább, jöjjenek a csemegének szánt képek ;o)

Azt hiszem, ezúttal sikerült (nem kis küzdelem árán) elkapnom az igazi színét ennek a nagyon finom rózsaszínnek:

 

Étcsokoládé, ha mondom (biz' Isten, még a vállpánt színe is) :o)

Varrtam bele egy kulcstartót is... régebben is követtem el ilyesmit, csak aztán feledésbe merült, hanyagoltam a "témát"... viszont még mindig rengeteg karabínerem van, így aztán kitaláltam, hogy csökkentem kicsinyt a létszámukat :o)

 

Ezt csak úgy..., hogy látszódjék a gyönyörű bélése :o)

 

No és akkor Őfűzöldsége :o) 

Avagy az étcsokoládé fűvel pisztáciával:

 

 

Ez egy halál béna kép... nem mondom, hogy tessenek elfordulni, mert az igazat megvallva, a béléséül használt pamutvászon igazi szépségét szeretném megmutatni, s ezért hajlandó vagyok beáldozni magam... atekintetben mindenképp, hogy aki számára eddig nem volt nyilvánvaló, hogy mennyire rosszul bírok fényképezni, nna kérem, most már Ők is tudják... szóval én voltam :o) Tessenek nyugodtan a mókusok elé vetni :o)

 

És íme, Ők ketten... csak úgy :o)

 

Örülök, hogy itt jártál, várlak vissza máskor is nagy szeretettel!