Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eladó női kord táska. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eladó női kord táska. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 23., szombat

Elapróztam...

magam, vagy lemerültem? Nem tudom...
Olyan fura most minden...
De azért varrtam is ;o)

Itt, ezt ni:

Vakuval:

Ez a fotó napfényben készült, látszik, hogy az alsó része gyönyörű élénk pink, míg a felső része csodálatos rózsaszín :o)


 Kócos szárú tulipánok ;o)
 Újra elővettem a nagy becsben tartott szalagokat :o)

 Ezen a fotón látszik a "talpszélessége", hogy mennyire öblös, jól pakolható az alja:
        
Záródása zippel biztosított :o)             
 
És a belsejében rejlő zsebek (mindkét oldalon osztott zsebek ;o)


A méretei:

Magassága: 31 cm
Szélessége felül: 30 cm
Szélessége alul: 24 cm
Talpszélessége / mélysége: 14 cm
Pántja állítható 113 cm-ig




2013. március 1., péntek

Ez a blog...

... lassan már nem kizárólag a varrmányokról szól...
Időről időre megmutatok Nektek egy kicsit magamból, a gondolataimból, a lelkem vívódásaiból...
Az elmúlt napokban nagyon sok e-mailt kaptam... egyik-másik üzenetet megsirattam...
És megismertem olyan embereket, akik átéltek, átélnek hasonló helyzeteket, mint én... minden tekintetben.

Köszönöm, hogy írtatok, és hálásan köszönöm, hogy megtiszteltetek bizalmatokkal...
Ahogy minden itt hozzászólónak is köszönettel tartozom...
Boldog vagyok (és ez bizony nem túlzás), hogy velem vagytok!

Félre a vargabetűimmel, amiket én kanyarítok ide és terelem el általuk a figyelmemet az eredeti célomról :o)

Mert bizony, ahogy a facebook oldalamon  is megmutattam, bizony felszaporodtak a - kényszerből - félbehagyott táskák.
Tegnap már vágtam el kétszer is "utolsó szál cérnát" de rámesteledett, s kamasz lányom aludt már a "fotós műteremben" így a megörökítésük mára maradt...
Igen ám, csakhogy ma kora reggeltől nyomtam a pedált, szóval most friss, ropogós képeket hoztam, mert épp az imént készítettem őket, s néhány perce töltöttem át a notebook-ra :o)





Ugye ezen már látszik, hogy a tavaszvárás jegyében készültek ;o) ?
Itt a boltban elérhető, ha épp benne véled felfedezni a nagy Ő-t ;o)

 

2013. január 23., szerda

Merész, nagyon is...

... de talán épp ettől egyedi...

A legvégére hagytam, bár nincs különösebb oka :o)
Ebben a sorrendben írtam a füzetembe a képek számait a meskára való feltöltéshez...

Nos íme Ő:

 
 
 
 
 
 
 
 

2013. január 15., kedd

Varrtam...

... úgy bizony... méghozzá egész nap :o)
Na jó, volt egy kis sutyi net is ;o) Meg gyerekek suliból és oviból való begyűjtése, meg aikido edzésre menetelükhöz való asszisztencia, meg előtte postára menetel, meg még bankügyileg is eljártam...

Na jó, bevallom, nem varrtam egész nap :o) De olyan jól hangzott, nem? ;o)

Szóval a képek, és némi magyarázat... nem, nem magyarázkodás (bár tőlem az is kitelik..) nos elfogyott a fekete kordom, és napközben nem jutottam el a méterárusomhoz, akihez rendszeresen benézek, mintegy zsákmányszerzés gyanánt :o) Szóval fekete kordom nincs, viszont az ujjaim bizseregnek feszt... szóval varrnom kell és kész.

Így aztán hoztam Nektek étcsokoládét málnával, továbbá étcsokoládét pisztáciával :o)
Őszinte leszek: nagyon tetszenek, s elégedett vagyok velük (azért ez sem semmi... hogy ezt én így kinyilatkoztatom...)
No nem lotyogok tovább, jöjjenek a csemegének szánt képek ;o)

Azt hiszem, ezúttal sikerült (nem kis küzdelem árán) elkapnom az igazi színét ennek a nagyon finom rózsaszínnek:
 
Étcsokoládé, ha mondom (biz' Isten, még a vállpánt színe is) :o)
Varrtam bele egy kulcstartót is... régebben is követtem el ilyesmit, csak aztán feledésbe merült, hanyagoltam a "témát"... viszont még mindig rengeteg karabínerem van, így aztán kitaláltam, hogy csökkentem kicsinyt a létszámukat :o)
 
Ezt csak úgy..., hogy látszódjék a gyönyörű bélése :o)
 
No és akkor Őfűzöldsége :o) 
Avagy az étcsokoládé fűvel pisztáciával:
 
 
Ez egy halál béna kép... nem mondom, hogy tessenek elfordulni, mert az igazat megvallva, a béléséül használt pamutvászon igazi szépségét szeretném megmutatni, s ezért hajlandó vagyok beáldozni magam... atekintetben mindenképp, hogy aki számára eddig nem volt nyilvánvaló, hogy mennyire rosszul bírok fényképezni, nna kérem, most már Ők is tudják... szóval én voltam :o) Tessenek nyugodtan a mókusok elé vetni :o)
 
És íme, Ők ketten... csak úgy :o)
 
Örülök, hogy itt jártál, várlak vissza máskor is nagy szeretettel!