2012. október 13., szombat

Rendeltek...

... tőlem egy vagány - Édesanyja elmondása szerint - égetnivaló fiatalembernek, egy kedvére való táskát. A kérés annyi volt, hogy fekete, tarisznyaszerű legyen, állítható vállpánttal... és kaptam egy képet, hogy mit applikáljak rá...
A név fel"hímzése" a fiatalúr kérése volt... gondoltam ez a gyirett-gyürött betű illik leginkább az applikációhoz :o)

Íme...




A tetej* tépőzárral záródik, nem mondom, hogy kis munka volt mire összemillimétereztem, de végül meglett.... korábban már mondtam, hogy egyrészt nem szeretek félbehagyni semmit, másrészt nem adom fel egykönnyen, harmadrészt elég türelmes vagyok... szóval sok-sok számolgatás után (ami elengedhetetlen volt, lévén először csináltam ilyen tetej-jel készült szütyőt) végül is elvághattam az utolsó cérnaszálat is :o)

Magamtól biztosan nem varrtam volna a "csak úgy készült" típusú táskákra, de a piac diktál, ahogy az én édeskedvesszerelmetes Férjem szokta volt mondani :o) És tökéletesen igaza van :o)

Jajj, már a múltkor akartam mesélni:

Állunk az erkélyen Andrással, beszélgetünk a varrásról, a táskarendelésekről, szóval erről az egészről... hirtelen felcsillan a szeme... elkezd nevetni, majd közli velem, hogy: "...ha majd még jobban beindul ez az egész, és sokan rendelnek, és már a Givenchy is megkeres, hogy rendeljen tőled, elmegyek hozzád területi képviselőnek, és én leszek a Tasi-Pasi..."
..... hát bevallom őszintén, be kellett szaladnom, mert a röhögés következtében muszáj volt tennem egy kétbetűs kitérőt (t.i.: wc felé vettem az irányt) :o))))))

Szóval van nekem Tasi-Pasi jelöltem :o))))

* a "tetej" rejtelme: gyermekeim mostaninál is fiatalabb korukban, hektikusan változó üzemmódban ették a zsemléből készült szendvicset... és bizony Ők voltak azok, akik először közölték, hogy "tetej" ne legyen rajta... azaz... áááá nem magyarázom, szerintem pontosan értitek :o)) Nos hát, azóta nálunk mindennek, aminek teteje van, az tetejjel vagy tetej nélküli üzemmódban létezik...
A törp-ördögeim egyébként az okai annak is, hogy a mi családunkban a műanyag műHanyag, és mi sokáig nem próbáltuk a dolgokat, hanem pOBRáltuk :o))) és még sok ilyen hasonló szösszenet lakozik családi legendáriumunkban, ahogy gondolom Mindőtökében ;o)))


BREAKING NEWS: a megrendelő megmutatta a táska leendő tulajdonosának a képeket, és megkaptam az Ámen-t :o) Hallelujah :o)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése