Táskakészítés IV.

... avagy a zseb és a karabíneres kulcstartó, valamint a bélés, ahogy én készítem:

A zsebhez szükséges anyagot leszabom. Írom, mert nem biztos, hogy mindenki így csinálja...
Én mindig dupla akkora anyagot szabok le szétvágás nélkül, mert nem annyira (sőt, semennyire sem) kedvemre való, ha  a zseb szimpla anyagból készül.
Tehát gyakorlatilag a zseb magasságát kétszer veszem, majd félbehajtom pontosan, és levarrom a széleknél:

Összevarrás után, mielőtt kifordítanám, lecsípem a sarkot azon a részen, ami a kifordított zseb felső vonala lesz majd. Oka mindössze annyi, hogy a kifordítás után a "csücsök" szebben néz ki :o)

A "lecsípést" követően kifordított zseb csücske ;o)

(és megjegyzem, hogy nem is lett igazán olyan, amilyen szokott lenni... irgumburgum :o)))

Azon az oldalon, ami a zseb külső fele lesz, ügyelve a varrásvonalra, letűzöm úgy, hogy az elejénél és a végénél hagyok egy-egy öltéstávolságnyi helyet:

Ha kész vagyok a varrással, levasalom az egészet, de gondolom ez amúgy is magától értetődik ;o))

A karabínert tartó hosszú textilcsíkot úgy készítem, mintha ferdepántot varrnék. Én a karabíner mérete miatt mindig 6 cm szélesre szabom, félbehajtva levasalom, majd a félbehajtás vonalához igazítva mindkét szélét újra behajtom és azt is levasalom. Levasalás után milliméteresen levarrom:

A zsebet felvarrom a már összevarrt bélésre. A bélés leszabott darabjainak mérete értelemszerűen megegyezik a táska külső részének méretével és a kialakítás is ugyanaz ;o)

A zsebet mindig először színével lefelé, a zseb felső részét a bélés közepe felé "irányba helyezve" teszem a bélésre. Levarrom, majd felhajtom a varrásvonal mentén oda, ahol aztán majd végleg "elfoglalja" helyét :o) Jahajj, azt gondoltam, hogy egyszerű lesz leírni, de visszaolvasva, nem is vagyok ebben már olyan biztos...

Szóval miután felhajtottam a végleges helyére, levasalom, és a - szemből nézve - jobb oldalánál kezdve szépen végigtűzöm varrógéppel a sarokig, elfordítom az anyagot, folyamatosan haladva persze letűzöm az alját, újra fordítom az anyagot, és levarrom a másik szélét is. Így gyakorlatilag a zseb alsó felét két varrásvonal tartja, szinte nulla az esélye annak, hogy a zseb alja a "terheléstől", azaz a belepakolt holmik súlyától kiszakadjon ;o)

Sikerült egy jó makro-fotót készítenem, mert szerettem volna megmutatni Nektek, hogy dolgozom el az alsó szálat :o) :o) Már ha ezt eldolgozásnak lehet nevezni :o) :o) :o)

Szóval a visszájára fordítom a bélést, és visszahúzom a felső szálat az anyag visszájára, majd az alsó szállal sokszorosan összebogozva "dolgozom el".

Valamiért az a fixa ideám, hogy így nem bomlik ki a zseb széle úgy, mintha csak az oda-vissza öltésekkel erősíteném meg. Persze az oda-vissza öltéseket is megcsinálom, de pluszban ezt a bogózást is minden alkalommal "elvégzem" :o)

A karabíner tartójaként szolgáló textilcsíkot elhelyezem a kiszemelt területre, gombostűvel rögzítem.

Ezt követően elkezdem a bélés végső formáját kialakítani.

Félbehajtom a bélést, majd a szélein végigtűzöm varrógéppel, naná, hogy mindkét oldalán :o)

A varrásvonalra merőlegesen, ahogy a képen is látszik, behajtom a sarkaknál a bélést, ügyelve a pontos illesztésre. Behajtás után gombostűzöm:

 Kijelölöm a talp kívánt szélességének megfelelően, hogy hol szeretném végigvarrni:

Varrógéppel végigvarrom, majd eltisztázom cikk-cakk öltésekkel, még mielőtt levágnám a sarkokat:

A cikk-cakk mentén szorosan, levágom a felesleges csücsköt :o)

 Miután kialakítom a bélés végleges formáját, s így a "talpát" is, az alján középen végigvágom, a későbbi kifordítás helye miatt:
(nem széltől szélig vágom! mindig hagyok a szélénél úgy érzésre kb. 2-3 cm-t :o)

Nos, így készítem én a táska belső részét készre :o)

Remélem hasznosnak fog bizonyulni ez a poszt is ;o)



Táskakészítés III.

... avagy a zippzár :o)

Egyáltalán nem bonyolult, bár első nekifutásra annak tűnhet.
Viszont elhihetitek nekem, hogy ha már benne van az ember kezében a mozdulat, megy minden, mint a karikacsapás :o)

Nagyon, sőt rendkívüli módon féltem tőle... aztán egyszer a sokadik "fejben varrás" után összeállt a kép, s, mint kiderült a gyakorlatban is működik :o)
Mivel én ezen szeretek gyorsan "túllenni", általában az első lépések egyike, hogy elkészítem a táska zippzárját.

Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogyan nevezik ezt a zippzár fajtát...
Talán Ti tudjátok, s majd kisegítetek a pontos megnevezéssel ;o)

A folyamat:

Méteres zippzárt használok, aminek a végét biztonsági okokból (ne szaladjon le a "kocsi") már a legelején "levarrom".
Persze ezt megelőzően a levágott zippzár darabra "rátolom" a zippzár kocsit, amit darabra lehet vásárolni, kis túlzással a szivárvány színeiben :o)


A vége levarrva így néz ki:

A szabásmintának megfelelő méretű bélésanyagot, és a táska külső anyagaként is használt textilbőrt méretre szabom, s a képen látható módon rátűzöm a zippzárra:

Ezen a fotón látszik, hogy a zippzár le nem varrt végét visszahajtom úgy, hogy az anyagszélek elé (tehát "kifordításkor" majd belülre) kerüljenek:

Géppel levarrom, vigyázva, hogy a talp közvetlenül a zippzár fogai mellett fusson, mert a fogak ily' módon vezetik a talpat, s a varrás egyenes lesz... "kifordítva" majdan a zippzár nem lesz hullámos ;o)

(és igen, nem használok zippzárvarró talpat... mert nekem olyanom nincs... használtan vettem a gépem, s nem volt hozzá.. viszont kitapasztaltam, hogy a tű ezen állásában tökéletesen lehet zippet varrni ;o)

Így néz ki, s figyeljétek, a bal oldalon már mutatom, hogy a kilógó zippzár részt le kell vágni ollóval:

Ez az a bizonyos "kifordított" állapot... na jó, hogy pontos legyek, a félig kifordított állapot :o)

Legalábbis én ezt a kifejezést használom, ami lehet, sőt biztos, hogy nem szakszerű :o)

Bal oldalon a teljesen "kifordított" állapot, már gombostűvel végigtűzve, felkészülve a későbbi letűzéshez, levarráshoz :o)

Én mindig kínosan ügyelek arra, hogy a külső anyag (ami kívülről látszani fog a táska tetejénél) és a bélés anyag szélei milliméterre passzoljanak.

Nem elhanyagolható dolog, hogy enélkül nem is lehet szépen a táskához varrni...

Mindkét oldal "kifordítva" és gombostűvel rögzítve, varrásra készen :o)

A képen látható pozícióba helyezem a tűt (akinek van zippvarró talpa, nem kell ezzel vesződnie), majd végigvarrom így:

(a "szamárvezetőm" a textilbőr széle ;o)



Jobb oldalon a már letűzött zipp :o)

Kéééééééééééééééééééész :o)

Folyt. köv.: a zseb :o)







Táskakészítés II.

... avagy mi a különbség a vlies, a felvasalható vlies között...
... továbbá mi az a titokzatos táskamerevítő...

Készítettem egy fotót, ahol kupacba rendezgettem mindhárom "delikvenst", mégpedig azért, mert így látszik, hogy mi a különbség köztük... sőt, így látszik igazán ;o)

Nos íme:

A legfelső ama bizonyos - és titkokkal körülölelt :o) - táskamerevítő. Egy viszonylag sűrű szövésű, vászonszerű anyag, aminek egyik fele ragasztós. Mármint nem ragacsos :o)
A ragasztó vasalás hatására (ez nagyon hülye szó lesz!) "oldódik" és ahogy hűl, miután magas hőfokon "sütöttük" a textil hátoldalára, hogy el ne felejtsem :o) szóval ezt követően, ahogy kihűl, rátapad a textilre, és merevíti, keménnyé teszi azt :o)
Ugye, hogy nem is olyan titokzatos? ;o)

A középső, láthatóan vékonyabb - és talán észrevehetően "pöttyös" - anyag a felvasalható vlies.
Ez dettó, mint a hagyományos vlies, azzal a különbséggel, hogy az egyik fele ragasztós.
Szintén a textil hátoldalára vasaljuk, magas hőfokon, nyomással, ami cca. 15-20 mp-ig kell, hogy tartson minimum, különben egy kalap kakit sem fog érni, és lefoszlik.
No, ezt szoktam én a táskamerevítővel megerősített textilre pluszban (igen, a táskamerevítőre) rávasalni azért, hogy a táskának legyen tartása... én ugyanis nagyon nem szeretem a töttyedt-pöttyedt táskákat :o) Vessetek a mókusok elé, de ez a helyzet, úgyhogy vállalom ;o)

És akkor legalul, az a vastagabb, vattaszerű izé... hát ez bizony a hagyományos vlies, ebből lehet kapni a 0,5 cm és 1,0 cm és talán még ennél is vastagabb verziókat :o)

Ugye, hogy nem is olyan titokzatos?

Folyt. köv.: a zippzár (vagy ahogy mondani szokás még: cipzár) varrása, elkészítésének fortélyai ;o)

Táskakészítés I.

... avagy nekifutok :o)

Nézzétek el nekem a néha kicsit életlen felvételeket, a néha talán nem túl szakszerű magyarázatot.
Nem tanultam soha a varrást, ahogy annak szakkifejezéseit sem, viszont lelkesen, szeretettel, hovatovább szenvedéllyel művelem...

Anno (nem is oly' rég, s élénken emlékszem is rá) bizonyos lépések, bizonyos technikák, bizonyos "lépcsőfokok" meglépése iszonyatos fejtörést, kínlódást okozott számomra...
Mit, hogyan, milyen sorrendben... hogyan logikus, hogyan tökéletes... és egyáltalán hogyan fogjak hozzá...

Talán emlékeztek, hisz' emlegettem már, hogy nagyon sokszor "fejben" varrok...
Míg zötyög a gép, és készítek egy táskát, a gondolataim messze kalandoznak.
Például egy megvalósítandó terven... avagy a varrmányolás egy következő lépcsőfokának megmászásán.

Hála Istennek, és nem dicsekvésként írom, ezt azért szögezzük le, eléggé rendben van a vizuális képességem (ejjjha... hogy én ezt így le merem írni... haladok, kérem alássan.. haladok... meglátok magamban valamit, ami talán jó, s, hogy én ezt le is merem írni? nahááát... de azért jó érzés ám :o)
szóval elkanyarodtam... na tehát, az úgy van, hogy átgondolom, hogyan készíteném el, s bizony azt fejben végig is csinálom... és itt jön a vizuális készség... hogy "végignézem" a folyamatot a gondolataimban...

Nahhh, ez most pont úgy hangzik, mintha zizi lennék :o)
De azért remélem értitek, hogy mire is gondolok ;o)

És akkor ezt egészen addig művelem, míg a "mozi" vége - uhh, ez most megint idétlenül fog hangzani - "eredményes" :o)

Addig bizony nem nagyon merek nekifogni a gyakorlatban... volt régebben ilyesmi próbálkozásom, hogy az első fejben varrás után - had' ne mondjam: eredmény nélkül - "adduramIstendeüstöllést" módon nekiugrottam... volt is, hogy lekonyult a szám széle rendesen a kudarc után... mert ami elvben működhet, az nem biztos, hogy a gyakorlatban is kivitelezhető... :o)

De sokat beszélek írkálok már megint :o)

Szeretném megosztani Veletek, hogy mik azok a dolgok, melyek azok a lépcsőfokok, amelyeket már megléptem, amelyek megtapasztalásán már túl vagyok... nem titkok ezek, csak nem gondoltam, hogy túlzottan érdekelhez bárkit is...

Aztán a rendhagyó poszt után bebizonyosodott, hogy mégis :o)

És akkor arra gondoltam, hogy ha csak egyetlen ember is könnyebben veszi a lépcsőket az általam készített képes beszámoló és leírás után, már megérte, hisz' tényleg nagyon jól emlékszem a kezdeti nehézségekre, az állandó információ hiányra, a bátortalanságra... hát más ne járjon így, íme a "mozi" ahogy én látom :o)

A következő posztokat részekre szedem, hogy ne egyetlen képtenger legyen az egész.
Én általában ebben a sorrendben varrmányolom a táskákat, így készítem a "hozzávalókat"
Azt gondolom azonban, hogy a sorrend mindenki kedve és ízlése szerint variálható ;o)
A lényeg, hogy minden hozzávaló meglegyen :o)

No, akkor indulhatunk?

Íme a hozzávalók:

Folyt. köv.

... ahogy ígértem :o)

Mert a táska kész van ám, csak gondoltam csalafinta leszek kicsinyt, felcsigázom az érdeklődéseteket ;o)

Jó-jó, tudom, disznófülű kutyatatár vagyok :o) :o) :o)

No, szóval így néz ki önnön valójában.... aaaaaa..... Medium Bag :o)
Ennek a táskának, ennek a méretnek ezt a nevet adtam ;o)

Medium Bag :o)
(még ízlelgetem ám én is... ;o)

Szélessége alul: 30,5 cm
Szélessége felül: 35 cm
Magassága: 31 cm
Mélysége / Talpszélessége: 8,5 cm
Vállpántja állítható ;o)

Már a meska boltban van ;o)

 

 

 

Rendhagyó...

... poszt következik ;o)

Bár az igazat megvallva, későn kaptam észbe, így a táska készítésének elejéről nem csináltam fotókat... ámdeviszontellenben... majd a következőnél ;o)

Szóval így varrmányolom én a varrmányaimat...
Na jó, van a történetnek eleje is, de ugye tudjuk, hogy az most elmaradt... mármint fotózásilag :o)


A táska bélését és a táska külső részét (héját) pontosan összeillesztem, s levarrom:
(ezen a képen látszik, hogy a bélésre, belülre pluszban tettem 1 cm vastag vliest, azon túl, hogy a pamutvászon külsőrész rávasalható táskamerevítővel, és rávasalható vlies-el megerősítésre került)

 

Miután végigvarrtam az előbb mutatott módon, végigszaladok újra, és cikk-cakk öltéssel letisztázom az anyag szélét ;o)



 

 

Nos, így néz ki az, ahogy én "egybevarrom" a bélést és a táska külső héját.

Mindig a bélés alsó részét "vágom ki", ez a nyílás a későbbi kifordítás "helye":

Így néz ki a táska, mikor a bélésen hagyott nyíláson kifordítom:

 

 

Ezt követően, a bélést - értelemszerűen - befordítom a táskába, majd vigyázva az illesztésekre, és a pontosságra, letűzöm...

 

... előbb gombostűvel...

 

... aztán varrógéppel ;o)

 

 

Itt már kész a táska "szájának" letűzése, de ennél a pontnál annyira belefeledkeztem a varrásba, hogy egy lépés fotózása kimaradt... szóval az "egy képpel korábbi" tűzésnél látszik, hogy a zippes rész még ki van hajtva... a következő lépés az (ez maradt ki fényképen), hogy a zippes részt befelé, a táska bélése felé behajtom, gombostűvel óvatosan rögzítem néhány helyen, majd végigtűzöm varrógéppel.

Szóval emitt a kép, hogy milyen, amikor már a zippes rész is rögzítve van:

A táska bélésén még mindig ott a kifordításra hagyott "vágás", s ennek "eldolgozása", elvarrmányolása érdekében, kihúzom a bélést a táskából:

A nyílást gombostűvel összetűzöm, ügyelve, hogy a szélek pontosan illeszkedjenek, majd milliméteres tűzéssel összevarrmányolom:

A milliméteres tűzés közelebbről:

 

 

Remélem, annak ellenére, hogy hiányzik az eleje, azért elnyeri tetszéseteket ez a poszt is :o)

Ez az első táska, melyet az újonnan beszerzett, nyárias színű textilbőrök egyikéből, és a nemrég rendelt Riley Blake designer textilek egyikéből (szóismétlés... elnézést) készítettem :o)

 

Folyt. köv. ;o)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csomagot kaptam....

.... ráadásul a héten kétszer is ;o)

Az egyik csomagom bizony, hogy a messzi Kínából érkezett, és egészen elképesztően rövid idő alatt.
Főleg, ha figyelembe veszem, hogy postaköltségként egyetlen fillért sem fizettem :o)

Az aliexpress.com oldalon csudaklassz cuccok vannak, főleg, ha valaki olyan fanatikusan rajong a varrással kapcsolatos "holmikért", mint én :o)

Igaz ugyan, hogy ha nincs rá időd, neki se állj kutakodni... ámdeviszontellenben... ha van időd... jajj a pénztárcádnak :o)

Nagyon jó áron lehet vásárolni (olcsón sokat), mindenféle fém bazbilingákat, grosgrain szalagokat, meg gyakorlatilag mindent... csak türelemmel kell böngészni ;o)
És ne feledjétek, bármire is kerestek rá, a jelszó: "free shipping" ;o)
(számos módon lehet fizetni, én special PayPal-lal fizettem, szerencsémre akceptálta az eladó :o)

Na jó, azért megemlítem, bár nem olyan fontos információ - táskavarrás szempontjából pedig egyenesen haszontalan és felesleges :o) - van még a varrós dolgokon kívül kb. kilencbillió más is, ha valakit éppenséggel mégiscsak érdekel...

Szóval csütörtökön jött a postás, és mondta viccesen, hogy "kispárnát hoztam Neked Kínából" :o)
Ezt:

Ugye, hogy nagyszerűek ezek a grosgrain szalagok?
10 féle, fajtánként 5 yard, azaz összesen 50 yard grosgrain szalag alig több, mint 19 dollárért ;o)

Aztán, még régebben ráleltem Évi facebook oldalára, amit nagyon találóan Kell-menévre keresztelt :o)

Nagyon régóta szemezgettem a webáruházban  található designer textilekkel, többnyire óriási sóhajtások közepette :o)

Aztán néhány napja Évi közzétette a FB-on, hogy bizonyos textilek akciósan kerülnek értékesítésre, bizonyos ideig... jajj nekem... "rohantam" lélekszakadva a webáruházba, ahol telepakoltam a kosaram, de úgy Istenesen :o)

Nem sokkal később az oldal kedvelőinek száma elérte a bűvös 1000-es számot, mely alkalomból, s mely esemény örömére, Évi az összes termékre érvényesíthető 15%-os kedvezményt biztosított :o)

Futás vissza a webshopba, és az addig meg nem rendelt termékek is a kosaramba kerültek :o)
Évi, aki egy hihetetlenül intelligens, rugalmas, és nem mellesleg csupaszív teremtés, volt olyan kedves, hogy egyben küldte el nekem a két rendelést (így jócskán sokat spóroltam a postaköltségen), nem beszélve arról, hogy az általam "szokásosként" bejelölt Pikk-Pakk-Pont szállítási mód helyett, figyelmembe ajánlotta a PostaPont szolgáltatást, mely igénybevétele esetén másnapra kezemben a "zsákmány" szemben azzal, hogy a Pikk-Pakk csak 3-4 munkanapra vállalja a kézbesítést...
Tehát még arról is gondoskodott, hogy nekem jó legyen :o)
Szóval kalapot emelek előtte, mert a háttér levelezés folytán, egy nagyon szeretnivaló kedves Hölgyet ismertem meg, akinek ezúton (és folyamatosan) kívánom, hogy végérvényesen állhasson arra az útra, melyet a Sors / Isten kijelölt számára... naná, hogy a textilek birodalmában ;o)

(nem, nincs szerződésem sem az aliexpress-el, sem a PostaPont-tal, sem Évivel... egész egyszerűen hiper-elégedett vagyok az összes szolgáltatással, s mindenekelőtt Évi emberségével... pusztán szeretném, ha - aki eddig nem ismerte - megismerhetné ezeket a lehetőségeket)

Szóval visszakanyarodva a designer textilekhez...
Hát most mondjátok meg... nem gyönyörűségesek?
Mind egytől egyig Riley Blake.... (sóhajsóhajsóhajsóhaj :o)

Tovább is van...
Mondjam még?

Pénteken volt Andrisomék osztálykirándulása Pécsre, s úgy döntöttünk a Férjemmel, hogy mivel az oviban úgyis nevelés nélküli nap lesz, ergo Gigi itthon lenne velem, hát felkerekedünk, és kocsival elgurulunk Pécsre, mintegy "díszkíséretként".
Mondjuk sok vizet nem zavartunk...
De az a helyzet, hogy a tavalyi kiránduláson az Abaligeti tóba beleesett a kisfiam...
Idén meg a TV toronyba mentek... és igaz ugyan, hogy a tavalyi fürdésnél megtapasztalta a 7 fokos viz "testközelségét", azért mégiscsak ott volt a víz...
A TV torony esetében meg a 75 méteres mélység van... víz nélkül....
Szóval jobban láttam (én, mint igazi tőröl metszett para-anya), ha Vele leszünk :o)
Így aztán, péntek: Pécs.
Nade, kéremszépen, Pécsen van az egyik beszerzőhelyem is :o)

Idesüssetek, micsoda klassz textilbőröket szermányoltam (ezek kis darabok, amiket potom pénzekért árulnak, de vettem méterben is, nanáhogy :o)

Van itt csokoládébarna, rozsdavörös, almazöld, szürke, étcsokoládé, hófehér, tengerészkék ;o)

Mára ennyit, mutatnom továbbra sem szabad semmit, mert az átadások még nem történtek meg, de azért jó, ha tudjátok, hogy a varrógép "börrög" folyamatosan ;o)

Szép hétvégét Nektek!

Ma nincs kép...

... ma szám van...

35 de csak Nektek ;o)
Mindenki másnak 25 ;o)
Mert, mikor a szám 30 lett, elhatároztam, hogy mostantól csakis visszafelé... egészen 18-ig... majd akkor mehet a számláló újra előre :o)

Köszönöm a sok köszöntést privátban, telefonon és facebook-on is!
(akinek meg nem jutottam eszébe, bár erőst illett volna, az meg nyúljon gyorsan hamu után :o)))

Gigimnek ma van a névnapja... Angéla... olyan sokan mondták már, mióta megszületett, hogy manapság ritkán adják ezt a nevet a kislányoknak, pedig olyan szép...

Nos, Andris születésekor (illetve jóval azelőtt naná :o) eldöntöttem, hogy a fiam neve az lesz, mint az Édesapjáé... nem volt apelláta, nem volt ellentmondásra lehetőség.. tudtam, hogy csakis András lehet... mert szép ez a név, mert szeretem az Édesapja nevét... és mert így döntöttem és pont :o)
Andrásom (Férjem) örült a döntésnek, esze ágában sem volt ellentmondani (hiába is tette volna ugyebár :o))) Így aztán Férjem lett a családban "az" András, fiam meg "az" Andris (becézni Dris-nek szoktuk).

A szülőszobán, illetve a szülőszoba előtti "hivatalos" helyiségben a szülésznőm kérte a választott nevet.... mondtuk, hogy András (tudtuk, hogy fiú ugyebár :o) ... és akkor megkérdezte, hogy és ha mégis lány lesz? Nos, akkor is András :o)))

No, és akkor mikor Angéla megfogant a legnagyobb titokban (mert meglepetés baba volt, a terveinkre mintegy fittyet hányva :o) szóval úgy gondoltam fair, ha a döntés most András kezébe kerül...

Abban az egyben biztos voltam, hogy Andrásnak sem "bejövős" a Samantha-Jessica-Pokémon-meg tudja az Isten miféle divat nevek sokasága... így aztán nyugodt voltam :o)

Kaptunk kölcsön egy kimondottan kislány nevekkel telezsúfolt utónévkönyvet, ezt mazsoláztuk egy estén át...

A haditerv az volt, hogy mindketten felírjuk egy cetlire, hogy mely nevek jöhetnek szóba.
Meglepő, ha azt írom, hogy mindketten, kivétel nélkül ugyanazokat a neveket írtuk a cédulánkra?
És az vajon meglepő, hogy mindkettőnk céduláján kizárólag (és távolról sem tudatosan) A betűvel kezdődő nevek szerepeltek? Ugye nem... :o)

Aztán eljött a másnap reggel, és az esti kellemes és összekacsintós mosolygások után, arra kértem Adrást, hogy vigye magával a "dolgozóba" a céduláját, s mire hazajön, válasszon ki egyet...

Angéla.

Ez volt a döntése :o)
A legjobb döntés volt :o)
Mert én is erre szavaztam... volna, ha ebben az esetben lett volna szavazati jogom... de a fair play ugye fair play, az adott szó meg kötelez :o)

(zárójelben: András a legeslegelején megpendítette, hogy márpedig szerinte a legszebb női név a világon a Szilvia /azért ez milyen kedves Tőle, nem?/... és mi lenne, ha... nos elég csúnyán néztem... így eltántorodott... hittem én... miközben Ő fondorkodott rendesen :o)

Aztán elérkezett a szülés napja...
És mivel Andris császárral jött a világra, Gigi esetében már tudtuk, hogy császár lesz a vajúdás vége..
Név leadva, szokásos körök letudva, fájások bitang erősek, irány az előkészítő, aztán a műtő...

Mire felébredtem, várt rám egy kisleány.. akinek a neve... Angéla Szilvia :o)
Mert az én Férjem nem tudott szabadulni a "világ legszebb nevétől" :o)
S míg én a műtét után az őrzőben durmoltam, Ő bediktálta a neve(ke)t :o)

Hát valahogy így... van egy nap az életünkben, ami Gigiről és rólam szól.. a mai az :o)

Szép nap volt, bizony az :o)

Köszönöm Neked, Édesanyám, és Neked Kislányom :o)