Néha jön az a...

bizonyos vezérhangya...

Amikor elkap a gépszíj, és muszáj félretennem a megrendeléseket, hogy "nekem ezt most, azonnal, de üstöllést el kell készítenem...

Így jártam ezzel a táskával is, bár ami azt illeti, közel 1 hétig varrtam.
No nem azért, mert kézzel készítettem volna... dehogy, a korább posztban jelzett okok miatt, bizony sokszor ugrottam fel, hagyva ott a varrógép alatt... sokszor órákra, de volt, hogy napokra...

De végül elkészült, itt van, és kíváncsian várom, hogy mi a véleményetek.
Semmi új, tehát a már ismert fazon, meg zipp, meg minden szokásos... csak a színek...

Ekrü kord és pirosas-bordó textilbőr:

 A bélése valami elképesztően fantasztikus :o) Pécsen vettem ezt a pamutvásznat, a Forrás üzletházban lévő - nagyon kedves - Hölgy üzletében. Ettől közelebbi info nincs róla, mert sem az üzlet nevét, sem a Hölgy nevét, sem az elérhetőségét nem tudom, viszont egyedül Ő van ott, szóval nem lehet összekeverni :o)

 

 

Egészen elképesztően...

lassan haladok...

Gyerekek (a két kisebb: Andris és Gigi) betegek. Helyesbítek: Andris kifelé jön belőle, Giginél tegnap volt a mélypont, különösen este és éjjel... No, és ahogy az ilyenkor teljesen természetes és normális, és helyénvaló, hogy igénylik az ölben létet :o)

Ennek megfelelően alig-alig tudtam varrni, illetve amikor mégis, akkor éppencsak...

Egyetlen megrendelést tudtam befejezni tegnap estére, a képeket már elküldtem, most újfent várom az ítéletet véleményt :o)

A megrendelő Hölgy... na, szóval az úgy volt, hogy ezt a laptoptartót rendelte tőlem, ennek a táskának a tulajdonosa. Aki ugyebár, és nyilvánvalóan egy és ugyanaz a Hölgy :o) Mármint a táska és a laptoptartó gazdája... Namármost, a linkelt táskának és laptoptartónak a tulajdonosa... ejj, ennek így se füle, se farka, se vége, se hossza... Akkor most hogyan is meséljem, hogy rövid is legyek, meg érthető, és követhető is...

Szóval a fekete-fűzöld szett tulajdonosa büszkén hordja a szettet, majd húsvétkor családi összejövetelen találkozik, rég nem látott testvérével... Aki aztán tetszését nyilvánítja ki a varrmányaim iránt... Erről azonban én mit sem tudtam... :o) :o) Honnan is sejthettem volna ;o)

Néhány hete, szóval nem oly' rég, csörög a telefonom... szimpatikus hangú, szimpatikus (beszéd)stílusú Hölgy jelentkezik, hogy a szett a testvéréé, és látta, és a táska... és felpróbálta... és Neki ez nagyon... és lehet-e barna-bézs kombinációban... Hajjajjjajjj, miért ne lehetne?

Fotó készítése anyagmintákról, színek kiválasztása, döntés az applikációról... és megvolt a kilövési rajt engedély :o)

És én lelkesen kiszabtam, és nekiálltam... és akkor jött ez a ma sem tudjuk minek nevezhető, milyen névvel illethető vírus, ami szerteszéjjel zúzta minden tervem :o(

Így aztán (le sem merem írni, hogy mennyi idő alatt), meglehetősen lassan ugyan, de végül elkészült a táska.

A színe csokoládébarna és ekrü (nem, nem bézs, ez attól sokkal világosabb).
A táska alja, szintén csokoládébarna textilbőr, az applikáció a megrendelő kérésének megfelelően kordból készült :o)

 

 

Akkor a ...

második felvonás :o)

Írtam már a kicsivel korábbi posztban a nyüzsivásárról, meg Papírcsodás Eszterrel való együttműködésről...

Ez a szett is megy a vásárra:
(fotóért hála, és köszönet Eszternek :o)

Nyüzsivásár...

... hihihi :o)
A név rendkívül vicces, ugyanakkor rendkívül sokatmondó is ;o)

S, hogy miért hozom mindezt most ide?

Mert Eszterrel való együttműködésünknek köszönhetően, a táskáim is kilátogatnak a vásárra április 27-én :o) Naná, hogy a hozzájuk tökéletesen passzoló noteszekkel.

Nézzétek csak, itt egy kis ízelítő:

Ezen kívül lesz még bézs-csokoládébarna és csokoládébarna-bézs verzió is, továbbá csokoládébarna-lila és narancs-ekrü összeállítás is :o)

Itt a PandArte szervezésében megvalósuló Nyüzsivásár reklámplakátja:
(azért ilyenkor nagyon sajnálom, hogy nem maradtunk Budapesten.. annyival több lehetőség van a kikapcsolódásra.. vásárjárásra...)

 

 

 

Szóval, ha tehetitek, látogassatok ki a vásárra, érdemes :o)

 

 

Azért...

... alaposan végigkövethető, hogy mennyire vagyok szétesve mostanában...

Megírtam az előző posztot, s, mint aki jól végezte a dolgát, fogtam magam, s balra el...

Pedig idesüssetek, micsoda szépségesség van itt:

 Megrendelésre készült, mégpedig születésnapi ajándékként. Az volt a kérés, hogy az ebben a posztban mutatott két fűzöld táskából gyúrjak egyet... azaz a trapéz fazont, a tégla fazon mintájával...
Szerintetek?
I love it ;o)

 Töredelmesen bevallom, hogy huncutkodtam kicsit, igazi gazember módjára... a fekete kord helyett fekete textilbőrt használtam... remélem a megrendelőnek, aki szülinapi ajándéknak szánja, nos remélem nem okozok csalódást... a képeket elküldtem, a vallomásommal egyetemben... és most szorongva várom, hogy mi lesz a válasz... (tiszta szerencse, hogy az ünnepelt egy mához nem túlontúl közeli napon született, így nemleges válasz esetén, simán el tudom készíteni a fekete kord alsórésszel...)

 Két oldalon osztott zsebek, és a kulcstartó karabíner :o)

BREAKING NEWS:  az imént kaptam levelet a megrendelőtől, aki talán (remélem) nem haragszik meg, ha annyit idézek Tőle:  "Lehet egy táska túl jó? :) "
Eszem megáll.. ilyen üzenetet kaptam, de komolyan :o) Úgyhogy hullámzó tömeg, és őrjöngés és boldogság és ugrabugra :o) :o) :o)

Tüzkiz again...

mégpedig azért, mert szeretem a kéket. Vagy ezt mondtam már?
A zöldet is szeretem, azt is varrtam ma. Vagy ezt is mondtam már?
Nahát! :o)

Szóval íme a türkiz, fekete textilbőrrel kombinálva, zippes kivitelben.
Szeretem.

Vaku nélkül, borongós időben:

 Vakuval:

 

 

 

Lehull a lepel :o)

Én olyan fostaliga vagyok...
Tavaly ősz óta dédelgettem magamban a titkomat, nem tudtam, hogy mikor lehet a világba szerteszét kiabálni...

Hát most már lehet :o)

A facebook-on mutattam ezt a fotót.
És itt a blogon.. emlékeztek erre a bejegyzésre? Ugyan csak a legvégén és csak icipicit lebbentettem fel a fátylat... de most már lehet, most már nagyon is lehet mutatni :o)

Na, szóval, az úgy kezdődött, hogy van nekem egy kedves barátom, akivel első gyermekeinket várva együtt pocakoskodtunk anno 2004-ben, és akinek a második babája koraszülöttként érkezett. E kedves anyatársam által ismerkedtem meg a Segítsüti "akcióval". Gasztrobloggerek fogtak össze, hogy különböző intézményeknek segítsenek eszközökkel, pénzzel, és tulajdonképpen minden olyasféle dologgal, amire az adott intézménynek szüksége van. Természetesen a kiválasztott intézmények mindig a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységet láttak el. A felajánlott sütiket árverésre bocsátották, a befolyó összeggel az aktuálisan "kiválasztott" kórházat vagy alapítványt támogatták a már leírt módon.

Kalapemelés és hatalmas nagy elismerés jár az ötletért, és még inkább a megvalósításért, a lendületért, a töretlen tenni akarásért a SoSe Alapítvány működtetőinek.

És tudjátok, hogy miért illeti még Őket elismerés? Mert sokakkal ellentétben, Ők teljesen nyílt lapokkal játszanak. Kukkantsatok be a linkelt oldalra, érdemes :o) Az égvilágon minden számlát, árajánlatot, de tényleg mindent dokumentálnak, scannelve fenn van a honlapjukon...
A mai világban, amikor annyi, de annyi csalfa és csúf dologról hallani.. amikor az ember már kezdi a hitét veszteni, hogy valóban jó helyre megy-e a felajánlása... Nos itt, a lehető legtökéletesebb helyre érkezik :o)

Nagyon, nagyon boldog voltam, amikor Orsi, aki az alapítvány szíve, a Neki küldött üzenetemre pozitívan reagált :o) Mert... szóval az úgy kezdődött... küldtem Neki egy e-mailt, hogy szabad-e így segítenem... így, a magam módján... főleg, hogy bár szeretném, nem tudom megtenni, hogy licitáljak a sütikre.. illetve licitálni tudnék, de nevetségesen alacsony összegekkel, aminek ugye értelme nem sok lenne...

Szóval kitaláltam, hogy beszerzem az alapanyagokat, hozzáteszem a lelkesedésem, belevarrom a szeretetem, a segíteni akarásom, és akkor talán ily' módon egy kicsivel én is hozzájárulhatok az idei támogatott eszközbeszerzéséhez

Bónusz öröm ugyan, de megosztom Veletek is:
És ugye, amikor tavaly ősszel jelentkeztem Orsinál az ötletemmel, nem tudtam még, hogy ki lesz az idei tavaszi segítsütis támogatott :o)

És Isten / a Sors keze benne lehetett a dologban, mert mindazonáltal, hogy minden eddigi támogatott is fontos volt, és minden ezt követően támogatandó szervezet is fontos lesz... nos, a Férjem, hosszú időn keresztül mentőzött Pécsen... ugyan Ő az Országos Mentőszolgálatnál... de akkor is... és az idei támogatott a befolyt összeget a pécsiek - balesetben összetört - autójának pótlására fordítja :o)

Összevissza beszélek ugyan, de azért remélem tudjátok követni :o)
Szóval a megvásárolt textilekből, okosan méricskélve, összesen 6 darab táskát tudtam varrmányolni.
Két fazont készítettem, értelemszerűen 3-3 darabot :o)
És nézzétek csak, itt van, itt van, itt van:

Egyik típus

Másik típus

 

És szerintetek lehetséges, hogy a tegnap este 22.00 óra körüli kikerülés óta mind elfogyott?
Mert én hatalmaaaaas X jelet látok, meg azt, hogy készlet: nulla azaz nulla darab
Ha így van, nagyon boldog vagyok... mert akkor tudtam segíteni...
És kétszer ad, ki gyorsan ad, nem?


Breaking news!!!
Orsi jelzett, hogy "kb. 5 perc alatt fogytak el" :o)
Úgyhogy hatalmas jippiájjjjjéééééé :o)

Zöldülök...

... kérem alássan.. zöldülök :o)

Nem tudom, talán már írtam is róla, hogy honnan ered ez a megmagyarázhatatlan vonzalom részemről a zöld iránt.

Míg ezen gondolkodtam, kitaláltam, hogy elmesélem Nektek: igazán különösnek mondható... na, ezt most nem így kellett volna kezdenem ;o)

Szóval, a lényeg, hogy a tavaszi-nyári napfordulón születtem. Tudom, tudom,  nincs ilyen hivatalosan, számomra május 31-e mégis ez a nap. Hisz' a hivatalos tavasz utolsó napja, ugyanakkor az utolsó lépcsőfok a nyár ajtaja előtt :o)

És akkor még az is foglalkoztat, hogy az vajon hátrányos helyzetnek minősül-e, ha emellé még természetszerűleg ikrek is vagyok? Horoszkópilag... na nem mintha foglalkoztatna... csak maga az ikrek szó.. a kettősség... meg aztán, hogy soha nem tudom eldönteni, hogy a tavaszt, vagy a nyarat szeretem jobban...

És a tavasz-, és nyárimádat, a színek, és elsősorban a zöld szeretete ellenére általában feketét, fehéret, szürkét, néha barnát öltök magamra...

Abbafejeztem... csak agyaltam kicsit :o)

Varrtam is ;o)


Smaragdzöld-bézs, kócos szárú tulipánokkal :o)

 

 

Nos akkor...

... felőlem már tényleg lehet tavasz :o)

Sorban, sorozatban gyártom a tavaszi táskákat, mintegy vegzálva Csikorgót a fagykirályt, hogy húzza már el a kabátját a bércek tetejére, ahol ilyenkor a helye lenne... van :o)

Magassága: 32 cm
Szélessége alul: 24 cm
Szélessége felül: 29 cm
Mélysége / talpszélessége: 13,5 cm
Vállpántja állítható :o)

Közben...

... töltögetem a boltba is az   újdonságokat :o)

Emitt a soksoksok fotó a másodikról :o)

Smaragdzöld és fűzöld :o)

 

 

Nem tűntem el...

... vagyis de :o)

De varrtam is közben, csak épp kezdtem elmerülni a teendők sűrűjében... meg aztán volt itt húsvét táján egy kis pitty-putty is nálunk...

Hogy egész konkrét legyek, nagyjából úgy söpört végig a családomon a hányós-fosós vírus, mint a cunami a thaiföldi partoknál.. úgyhogy, ha valaki látja a húsvéti nyuszit, adja át neki üdvözletem, meg azt, hogy találkozunk jövőre... idén ugyanis nem sok időnk volt vele foglalkozni :o)

Ehh, kint vagyunk a lavórból/klotyoból/fertőtlenítő szagból kórságból, a lényeg mindenképp ez...
Meg az, hogy a korábban kiszabott 14 (igen, tizennégy!) táskából hármat végre valahára sikerült befejeznem :o)

Aztán azt is elmesélem, hogy bár a vírusnak Gigi és Kata lányom, no meg jómagam hősiesen ellenálltunk (na jó, az igazat bevallva az én gyomrom cirka három napig lifteset játszott, de nem volt időm rókázni vele foglalkozni, ugyanis a két leharcolt gyerek (Andris és Luca) valamint Férj között ingáztam... na de, hogy szavam ne felejtsem, amibe belekezdtem: ma voltam Angélát (Ő Gigi) beiratni a hőn áhított zenei általános iskolába :o) Kicsivel fél 8 után érkeztem, már négy anyuka várt előttem a bebocsátásra... és míg megnyílott a szentély igazgatói iroda "kapuja" csevegtünk.
Miután sorra kerültem, adminisztráltam, meg izgultam, meg aláírtam és izgultam, és elmondtam, hogy izgulok, és emiatt is izgultam.. szóval kijöttem az igazgatói irodából... az állam leesett...
Tömött sorban, cirka 80-100 (de lehet, hogy több) ember várakozott...
A lépcsőn lefelé kocogva keresztet vetettem, és áldottam az eszemet, hogy nem 8-ra érkeztem.. talán még most is ott lennék...

Majd levélben küldik a tudnivalókat, úgyhogy várunk :o)
Türelemmel.
De abban már úgy tűnik egyre profibbak vagyunk ;o)
Már úgy értem a türelmes várakozás gyakorlásában...

Na, de aztán félre innen a maszek ügyeket, jöjjön a három befejezett táska ;o)

Íme az első:

Halványkék (babakék) és türkiz :o)

 Zippes

 Kulcstartó karabíneres ;o)

 

Magassága: 32 cm

Szélessége alul: 25 cm

Szélessége felül: 30 cm

Mélysége / talpszélessége: 13,5 cm

Vállpántja állítható :o)