(2015. november 2-a van, éjjel 23.37-kor kezdem... megjelenni holnap fog, mindenképp este 6 után :o)
No, tehát... Zsófinak ugyebár vissza kell majd postáznia a barna-türkiz táskát.. ez meg ugye költség.
Nekem meg sül a bőr a képemről, így arra gondoltam, hogy készítek valami meglepetést... igen, hallom, ahogy felszisszentek... tudom, hogy át is utalhattam volna a postaköltséget... az viszont az én lelkem nem nyugtatta volna meg.
Mert egyrészt oké, kártalanítom... de a dolog érzelmi része?
Hogy esetlegesen negatív érzések bukkantak fel a kanyarban?
Hogy esetleg csalódott volt?
Áááá, más módot kellett keressek.
Először készítettem egy a táskához illő neszesszert.
Vagyis készítettem volna, ha el nem baszarintom :o(
A cipzár varrásnál benéztem valamit, a lényeg, hogy nem lehetett a cipzárkocsit behúzni..
Sutba dobtam.
És hát... tegye fel a kezét, aki meglepődne, ha azt mondanám, hogy varrtam egy ráadás táskát?
Senki?
Áááá, gondoltam ;o)
Így készült egy Midi Bag, harmóniában a cseretáskával:
Zsófi... remélem szeretni fogod... remélem használni fogod... s remélem sikerül(t) kiengesztelnem Téged :o)
Bár tudom, mert éreztem minden levélváltásunk alkalmával, hogy semmi neheztelés nincs benned <3
Mégis... szeretettel készítettem... és ezúttal kifejezetten Neked :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése