Menten...

... felrobbanok...

Gyalázat, hogy a postán "hoppon maradt" ügyfél, kényszerhelyzetben lévén, több, mint 27(!) %-os költséget kénytelen fizetni...

Történt ugyanis, hogy a nálam lévő csekkek összege 2.605.- Ft-tal több volt, mint a felvenni kívánt családi pótlék (amit ugye továbbra is két gyerek után kapunk, miközben a volt anyuka a legnagyobb lelki nyugalommal felveszi továbbra is a szeptember óta egyébként nálunk élő lánya után járó, ráadásul emelt összegű családi pótlékot). Szóval 26.600.- Ft volt a felvenni kívánt, míg 2.605.- Ft-tal több, a befizetni kívánt összeg... a pénztárcámban pedig valamivel több, mint 1.500.- Ft volt összesen.

A lényeg, hogy ez utóbbi meglepetésként ért, de gondolom Andrásom vett magához reggel, munkába indulás előtt némi "zsebpénzt", amivel nincs is semmi gond a világon....

Aranyos postáskisasszony lehúzza a csekkeket, elémtolja a "nekem járó" szelvényeket, és közli, hogy 2.605.- Ft-ot kell még fizetnem... Kotrok, fötrök a pénztárcámban, egyszerre ver le a hideg veríték, és kezdek el borzongani a kellemetlen szituáció miatt.

A posta egyébként egy itteni, hozzánk közel lévő kisposta, legtöbbször ide járunk, így ismerjük egymást a dolgozókkal...

Remegve ajánlom fel a fiatal Lyánykának, hogy itthagyom az összes csekkszelvény, és elmegyek a bankba, hogy vegyek fel pénzt (gyalog a város másik végére, de ugye saját bank, mégiscsak ott díjmentes a kp. felvét...). Ő pedig mosolyogva, kedvesen, segítőkészen tájékoztat, hogy a különbözetet kifizethetem a bankkártyámmal is. Felvidulok, megkönnyebbült sóhaj szalad ki a számon...

Az esemény megtörténik, vidáman jövök ki a postáról, mondván: "jé, ezt ilyen könnyedén is lehet..."

Aha... meg ahogy azt én elképzeltem...

Ma beléptem a netbankba, más okból kifolyólag, és a képernyőre pillantva azt hittem megbuggyanok...

A 2.605.- Ft-os fizetés után, 710.- (azaz hetesszáztíz!) Ft jutalékot, banki díjat, bánatom tudja mi a fityfirifittyes jó búsbüdösbánatos rossebbet nyomtak a nyakamba...
Talán a sarc a leginkább ideillő kifejezés...

Régen volt, hogy matematikát tanultam, de ha jól számolom, akkor a 710 a 2605-nek a cca. 27%-a.
Normális dolog ez? Szerintem nagyon nem...

És, hogy ne ilyen mufurcan fejezzem be a posztot, íme egy tavaszos, színes kép... csak úgy :o)

 

 

Délután Angéla ovijában farsang, pillangó lesz.

Majd megmutatom fényképeken, hogy mi módon oldottuk meg "templom egere" stílusú jelmezt házilag :o) Szerintem egyébként egyedi, és ami a lényeg, együtt készítettük az egészet, pontosan Gigi elgondolása, kívánsága szerint... ahogy múlt héten, Andrisom jelmezét is... szintén minimális költségvetésből, ötletesen :o) Ja, a fiacsom óra volt, ha még nem mondtam volna :o) Ő találta ki, Ő szeretett volna egyedi lenni. Nem is volt más óra rajta kívül az iskola alsó tagozatában ;o)

 

Szép napot!

 

Szilva