2014. június 11., szerda

3/4-ed tizenegy...

... bizony, annyi van most, hogy nekiállok ennek a bejegyzésnek.

És időnként naponta sokszor eltűnődöm, hogy miképp lehetne a nap 24 óráját kicsinyt megfeszegetni kifelé :o)

A lényeg, amiért jöttem: varrmányoltam az elmúlt napokban is, bár a pünkösdi hétvégén hűtlen voltam a varrógépemhez ;o) Családoztunk, meg családoztunk, meg még családoztunk és kirándultunk, és és és.. jól telt na, jó volt kicsit "semmit" sem csinálni (a semmi fogalmába természetesen beletartozik az összes házimunka, főzés, miegymás...)

Aztán mutatom, hogy mivel telnek - a korábbi szokásomtól* eltérően - az estéink...

Szóval jó ideje** már, hogy futni járunk a férjemmel.
"Tecciktudni" a legolcsóbb eszköz az alak formálására ;o)
(leszámítva a jó futócipők és a futónadrágok árát)

Így aztán a városi sportcsarnok atlétikapályáján*** rójuk a köreinket, aztán tornázom sokat és intenzíven**** a pálya által körülölelt focipálya füvén (t.i.: füvezem :o) és amíg mindezt abszolválom, abszolváljuk, a gyerekek a pálya mellett lévő játszótéren töltik az időt :o)
Tiszta őrület, de imádom ezt az esti családi murit.

És ha végeztem, így, ilyen módon nyúlok el, miközben az aprónépben gyönyörködöm:



* ugyanis egészen a közelmúltig előfordult, hogy este tíz környékén keltem fel a varrógép mellől... na ennek vége...
** atyavilág... hónapok óta.. el sem hiszem... de tényleg megyünk rendületlenül :o)
*** leánykori nevén "a Vasason" :o)
**** igen, ez dicsekvés blööö :o)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése