Ahogy azt ígértem...

... az előző bejegyzésben, hoztam mutatni az elsőként elkészített íves aljú táskát, ami minden lett, csak nem íves :o) :o)

Lévén, hogy soha nem tanultam szabni, sem varrni, sem semmi a táskavarrással összefüggő okkult tudományban nem vagyok járatos, mindig mindent magam vagyok kénytelen kitapasztalni.
Így fordul elő olykor, hogy elmegyek a falig :o)
Ez konkrétan ennek a táskának az esetében annyit jelent, hogy fejben kiszabtam... úgy tűnt működik a dolog... mondom fejben! Nekifogtam a szabásnak, majd a kiszabott táskalapok vágásának, merevítésének, majd összevarrásának. Nem árulok el nagy titkot, ugye, ha azt mondom, már a kiszabott és kivágott táskalapok láttán pontosan tudtam, hogy ez nem az, amit látni szeretnék :o)
De, mert nem pazarlunk, s nem gyarapítjuk az ufo-k számát, azt mondtam, lesz, ami lesz, én ezt bizony megvarrom.

Megvarrtam.
Életem első, íves aljú táskáját.
Ami minden, csak nem íves aljú :o) :o) :o)
Viszont tanulni jó volt.
Ezután már ügyesebben szabtam és vágtam az előző posztban szereplő táskát, s bizony azon látszik is, hogy íves az alja... ellentétben ezzel:

A fekete műbőrre esett a választásom, s hozzá aranyszínt gondoltam :o)
Mindkettő a Kell-me webshopból :o)

A csigavonal itt is megjelenik. Pontosabban itt jelent meg először. Látszik is, hogy kevesebb kör van felapplikálva... az előző posztban mutatott sötétbarna táskánál már több körmotívumot vágtam ki, hogy teljesebb legyen a csigavonal :o)