Mert, bár mindegyiket szerettem készíteni, mindegyik öröm volt számomra és mindegyiket büszkén bocsátottam útjára... ez valahogy előrekívánkozik a sorban.
A Megrendelő az Édesanyjának szánta karácsonyi ajándékul, azonban a kezdet nem volt ennyire egyszerű ;o)
Úgy hiszem, sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy Barbit nem kell külön bemutatnom Nektek, a varrmányai által szerintem mindannyian ismeritek, legalább futólag :o)
Tökéletes harmónia, preciz munka, maximalizmus, pozitív szemlélet és hatalmas szeretet... ez az, ami eszembe jut, ha Rá gondolok :o)
Én nagyon őszintén mondom, hogy boldoggá tett és tesz a tudat, hogy ismerhetem Őt, ahogy az is, hogy viszonyunk olyan, amilyen <3
A lényeg...
Történt, hogy Barbi karácsony előtt (talán novemberben) megkeresett, hogy rengeteg munkája miatt ki tudom-e segíteni, mert a Megrendelőnek nem szeretne csalódást okozni egy bár bevállalt, időtágító hiányában viszont kétséges sorsú (már, ami az elkészülését illeti) táskával. Aki alkot, pláne megrendelésre, cseppet sem csodálkozik, hogy előfordul ilyen... mert az alkotó eleget tenne minden kérésnek, de az alkotónak - szerencsés esetben - két keze van, és ugyanúgy 24 órája, ahogy bárki másnak.. szóval sokan, sokszor belecsúszunk abba a hibába, hogy a család nélkülözni kénytelen minket, hogy az otthoni teendők hátrébb sorolódnak és bizony belecsúszunk abba a hibába is, hogy túlvállaljuk magunkat :o/
A részleteket egyeztettük, a Megrendelő rábólintott, hogy én készítsem el az Édesanyjának szánt táskát, így a legapróbb dologig letárgyaltuk a "mindent" :o)
Soha, soha előtte nem varrtam ilyen táskát, csupán egy fotóm volt, hogy milyen legyen a fülek kivitelezése... ó, jajj, ha tudnátok, hogy mennyit, de mennyit törtem a fejem, hogy miképp valósítsam meg úgy, hogy az a maximalizmusomnak is megfelelő legyen. Nem megyek bele, elég annyi, hogy sok helyütt, sok ember által láttam már ilyen kivitelű füleket táskákon, és azt kell mondjam, mindig szembeötlő volt a táskatesthez való csatlakozása a füleknek... pontosabban a
Nem vagyunk egyformák (hála Istennek), bizonyára van, aki észre sem veszi azokat a dolgokat, amik nekem sorban ordítanak egy-egy képet elnézve.. bocsánat érte, tudom, ez sokatokban visszatetszést kelthet... de számomra egy eldolgozatlan anyagszél megengedhetetlen...
A táskára visszatérve.
Volt egy fotóm, s tudtam, hogy a Megrendelő szőttest (vagy ehhez hasonló erős szövetet) szeretne a táska felső részére, míg alul, a fotóhoz hasonló árnyalatú textilbőrt. Juhujj... sem szőttesem, sem erős szövetem... Barbi viszont azonnal a segítségemre sietett, postázott egyet a saját kincsei (szőttesei) közül :o) Ezúton, itt is köszönet érte <3
Mivégre a kivitelezésre került sor, kellő mennyiségű "táskával álmodós" éjszakán voltam túl :o)
Ettől függetlenül persze tördeltem a kezem rendesen...
És elkészült... átküldtem a nyers képeket Barbinak, hogy lássa Ő is, hiszen ez egy koprodukciós alkotásunk ;o) Arról nem is beszélve, hogy a munkáját ismerve, tudom, hogy adhatok a véleményére.
Aztán átküldtem a fotókat a Megrendelőnek is... tűkön ültem, hogy milyen lesz a fogadtatás...
És, hogy milyen volt... hát ilyen:
"Ez valami.meseszep! Felülmúlta az elkepzelesemet. Gyonyoru karácsonyt, pihenj sokat! Puszillak"
És remélem kellően felcsigáztam a kíváncsiságotokat :o)
Mutatom is a táskát:
Bal oldali kivitelben készült, talán látható is, hogy a próbababa bal vállán van.
Ennek megfelelően nyílik a táska tetején lévő cipzár, ennek megfelelően a hátoldalán és a belsejében lévő cipzáros zseb is ;o)
Barbi facebook oldalát itt találjátok: Barbi varr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése