Oldalak

2013. szeptember 4., szerda

Előre szólok...

... hosszú lesz...

Ha nem bírod, hogy sokat szövegelek, görgess lejjebb, mert lesznek képek is... dögivel ;o)

Tehát, hogy az elején, a legelején kezdjem... néhány hete rendeltem a Fabrika webshop-ból tengersok designer textilt, többek közt ezt az Amy Butler által tervezett csodát is...
Megérkezett a pakk, én meg tettem ide, tettem oda... aaaannyira szépek, hogy egész egyszerűen féltem belevágni bármelyikbe is... főleg, hogy a munkatempóm - rajtam kívülálló okok miatt - elképesztő módon lelassult...

Tudni kell, hogy az anyag egy amerikai textiltervező munkája, és, mint ilyen, aranyárban van...
Ezért aztán mindössze 30 cm-t vettem.
Cakk-pakk.
Igenám, csakhogy a terveim szerint Medium Bag-ként szerettem volna viszontlátni, a külföldi textilbőrök egyikével...
Nah, ja..
Csakhogy a Medium Bag elemeinek magassága 25 cm.
Cakk-pakk.
Ühüm...

Méregdrága anyag... 5 centi megmaradt... neszesszer kilőve, hisz' anno kaptam érte, amit... én ugyan nem varrok többet, fogadtam meg akkor, s tartom is magam ehhez egyenlőre...
No, de ilyen gyönyörű anyagot, kidobni vétek, ha meg elteszem, lassan már nem férünk a lakásba az ilyen "jó lesz még valamire" textilcsíkoktól...

Oké, gondolat félretéve, nézzük a kiszabott, merevített, felvasalható vlies-el erősített táskaelemeket (t.i.: így hívom a táska eleje-hátulja-alja részeket összevarratlan állapotukban.. lehet, hogy nem szakkifejezés, de megszoktam, hát használom itt is ;o)

A táska "teste" készre varrva... ühümm... kellene egy zippes zseb... mondjuk a hátuljára... merthogy ez az anyag annyira szép, ez "ledob" magáról mindenféle applikációt, egyszerűen "nem kívánja"...
Könyöklés, tenyérbe temetett arc...
A táska hátsó részére egy zippes zseb? Ezt kérdeztem magamtól, miközben kézbe vettem a "művet"..
Fejcsóválás.. én ebbe ugyan bele nem vágok... ahhoz túl szép, hogy aztán egy félreszaladó olló által tönkretegyem...
Újabb "kört" tettem arcommal a tenyeremben...
Hogyan tovább...

És akkor jött egy szikra... maradt az Amy Butler anyagból az a bizonyos 5 cm-es sáv...
A vezérhangya rohangálni kezdett...
Ahhham.... vennék hozzá egy darab textilbőrt... a kettőt összevarrnám és kívülről szerkeszteném rá valahogy a táskára...
Jaja... de hogyan...
Mondjuk szalag... meg karabíner... meg kis fülecskék...

Mondtam már, hogy újra a tenyeremben volt az arcom? Hát nanáhogy...
És akkor nekifogtam :o)
És lassan, és óvatosan haladtam, és minden lépést kétszer átgondoltam, mielőtt vágtam, vagy öltöttem volna...

És kész lettem vele, és elküldtem a barátnőmnek, hogy akkor én ezt most kitaláltam, és ez a táska 2in1 és hasznos és praktikus és hujjujjjjjuuuujjjj....

És az én barátnőm, aki IT-guru, de akkora ász, hogy magamban megállapítottam, hogy amit Ő nem látott a neten, az bizony nem is létezik...

Aztán lehervadt a mosoly az arcomról, ugyanis küldött két linket, amin ugyan nem pontosan ugyanilyen megoldás szerepel, de az elgondolás hasonló...

Viszont, még mielőtt bárki azt feltételezné, amit nem szeretnék, hogy feltételezzen, leszögezem, hogy a két linken látható műveket soha eddigi életemben nem láttam, sőt az alkotókról még csak hallani sem hallottam...

Mutatom később a két linket is, hogy lássátok miről beszélek ;o)

De előtte még had' büszküljek a művemmel... nagyon tetszik, nagyon praktikus, számomra teljesen saját gyártmány, amiből egészen biztosan készül majd más színösszeállításban is :o)

A praktikussága pedig abból adódik, hogy sokan járunk nagy táskákkal... és sokan vannak, akik a munkahelyükről pl. ebédelni egy közeli kifőzdébe járnak... amihez nincs szükség a nagy táskára... hiszen mi kell az ebédhez? Étvágy, mindenekelőtt ;o) Meg pénz. És valljuk be, a mai világban kevés ember indul útnak a telefonja nélkül... hogy az iratokról már ne is tegyek említést...

És akkor ebédidő előtt kicsivel fogja a táska tulajdonosa, lecsatolja a lecsatolható pántot, lecsatolja a táska külsején lévő zippes zsebet, a pántot ráteszi a zippes "zseb" megfelelő részére, átveti a vállán, és uccu neki ebédelni a mini-motyóval :o) :o)

Imádom az elgondolást :o)

Itt a táska is, gondolom már nagyon kíváncsiak vagytok, hogy mi is ez, hogy is néz ki:

Az eleje egyszerű, de nagyszerű... és hosszú füleket kapott, hogy kényelmesen vállra lehessen venni, alkalomadtán :o)

 A fülek ;o)  (a kép jobb szélén felvillan már a lecsatolható hosszú pánt is ;o)
 És akkor tadáááám, íme a táska - szerintem - hátulján elhelyezkedő zippes ( cipzáros ) zseb, ami karabínerrel "csatlakozik" a táskához:

 Közeli kép a részletekről:
 Közeli kép, kicsit másként, de még mindig ugyanazt mutatva ;o)
 A már megszokott "csak úgy" fotó :o) :o)
 "Csak úgy" fotó No.2 ;o)

 "Csak úgy" No.3
 No.4
 Fekve, egészben :o)
 Táskáról lecsatolt zseb, táskáról lecsatolt pánt, "csatlakoztatva" egymáshoz :o)
 Ugyanaz közelről :o)
 Íme, így néz ki külön-külön :o)


A két link, amit a barátnőm küldött nekem itt van:

Egyik
Másik

És a végére el ne felejtsem, a Fabrika Workshop a facebook-on is jelen van ;o)
Nézzetek körül Náluk is, tengersok gyönyörű textilből lehet válogatni :o)
-----------------------------------------
És még időben vagyok, úgyhogy leírom privát életünk újabb fejezetét, ami ismét egy mérföldkő a sok más egyéb - mostanában történő - dologgal, eseménnyel egyetemben :o)

Gigi kislányom ma töltötte be a 7-dik életévét, úgyhogy Andris szülői értekezletéről rohantam haza, hogy ünnepelhessünk kicsit családilag :o)

Szolidan (nem találok ennél illedelmesebb kifejezést) intéztük, mert nehéz volt az idén az iskolatáska... három gyereket iskolába küldeni... szóval elapadtunk, kiakadtunk kiapadtunk párnaciha-ügyileg ;o)

Volt egy egyszerű torta, és megkapta álmai rollerét, amit ha jól emlékszem cirka 8-10 hónapja vágyott :o) Tiszta szerencse, hogy a Hervis-ben leárazták néhány napja (hete?) és ma el tudtuk hozni az utolsó darabot...

Volt öröm, volt ujjongás, meg lakásban szerteszéjjel rollerrel gurgulázás :o)
(azt illik-e vajon elmesélnem, hogy a Férjem is felpattant a rollerre, tett a folyosón néhány kört, majd a konyhába kiérve közölte, hogy "Tudod Nyusza, ezt egész nap tudnám csinálni, ez nagyon tuti :o)" khmm... és öhömmm... ha nem illik ilyen belső információkat kiszivárogtatni, akkor én most illetlen voltam ;o) de vállalom :o) :o)

És akkor íme a kicsi Gyémántszemű, aki éppen 7 évvel ezelőtt mutatta meg magát nekünk idekint is :o)

 A rollerrel :o)
(és én meg folyton tűnődöm, hogy mikor nőtt meg.. hogyan lett hirtelen 7 éves iskolás?... mert olyan, akárha most született volna :o)
Kettesben :o)
(míg pocaklakó volt, tűnődtem sokat, hogy vajon hogyan lehet a szeretetet osztani... mióta megszületett, rájöttem, hogy nem osztódik, hanem sokszorozódik :o) 

 
Boldog születésnapot Gyémántszemű kislányom :o)
 



7 megjegyzés:

  1. Szenzációs ahogy írsz, szinte láttalak magam előtt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tündém tényleg?
      Jó, hogy így érzed, s így olvasol ;o)
      (ha nem feledem, ezzel kapcsolatban írok majd Neked)

      Ölelés,
      Szilva

      Törlés
  2. Hát Szilvikém, megint csodás táskát készítettél!

    VálaszTörlés
  3. Én is csak néztelek- néztelek.... Ó ,ez a szegény lány !!!! akkor kaptam a fejemhez--- Hát, ez nemcsak varrni tud betyárosan! ez egy színésznő!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ugye elnézed nekem, hogy pislogok, mint a hal a szatyorban... de nem értem :o)
      Én színésznő? Uramég... az lenne szép mutatvány :o) :o) :o) :o)
      Akkor már inkább maradok hal... a szatyorban :o)

      Törlés
  4. Hüha! Nagyon szép és ÖTLETES! Igazi NÖI táska! Szuper! :)))

    VálaszTörlés