Tudjátok...

... a suszter cipője lukas, a fodrásznak nincs frizurája, a táskakészítő meg egy szedett-vedett szütyővel az oldalán billeg jobbra-balra :o) :o) :o)

Mindaddig, amíg a barátnője el nem készíti számára azt a meglepetés jegyzetfüzetet, amit azzal a textillel borít be, ami a táskakészítő számára önmaga leképezése...

És akkor néhány nap (vagy hét?) elteltével, összeszedi a bátorságát, és elkunyerálja a barátnőjétől a jegyzetfüzet készítése után megmaradt textil darabot...

És teszi jobbra, teszi balra, nézi, nézi, nézegeti, álmodozik, hogy akkor majd lesz Neki saját, igazi SzilvaFoltos táskája :o) :o) :o)

És ahogy a suszter is a maga cipője elé sorolja mindenkiét, ahogy a fodrász is a saját fejszerkezete helyett a kuncsaftokét szedi rendbe, úgy a táskakészítő is napolja a dolgot...

Aztán, egyszercsak jön egy szikra, egy mennydörgés, egy akármi, amitől a táskakészítő toppant egyet és azt mondja: "Elég!!!"

És a táskakészítőnek varródik, varródik hosszú(nak nem mondható) időn át a táskája... mígnem egyszercsak hopp... elvágódik az utolsó öltés* után a cérna...

Itt a vége, fuss el véle... aki tudja, az mesélje :o) :o)

A mérete:

Szélessége alul: 22,5 cm
Szélessége felül: 27 cm
Magassága: 26 cm
Talpszélessége: 6,5 cm

 Vállra vehető fazon, méghozzá szuperkényelmes, a fülei ugyanis 80 cm hosszúak :o)

Nos, igen... aki igazán szemfüles... észrevehette, hogy a mesében van némi csúsztatás ;o)

Cipzárral záródik a táska, mert a biztonság fontos... igen, még egy ilyen kisvárosban is, ahol a táskakészítő tengeti unalmas(nak egyáltalán nem nevezhető) napjait :o)

 

A bélés... oh, igen.. a bélés... ezt a gyönyörű japán pamutvásznat a táskakészítő féltve őrizgette jó ideje... aztán eljött az idő, hogy megtalálta azt a táskát, aminek béléseként végre méltó helyére kerülhetett :o)

 

A kéket, úgy alapjában véve szereti a táskakészítő (a zöld mellett ofkorsz), de ez... eeeez, ez valami gyönyörűséges árnyalatú... minden eddigi kék pamutvászna közül a legszebb :o) És a táskakészítő ezúttal önző volt, és gyarló módon kisajátította, "magáévá tette" :o) :o) :o)
Hmm-hmmmm... a táskakészítők már csak ilyenek ;o)

 

A textil közelről...

... és lassan hány éve is? Hosszú ideje... a mottója... "love to sew" :o)

 

* no, mert, hogy az a helyzet, hogy a táskakészítő lecsatolható pántot álmodott meg a maga táskájára, de a lendület, a hév olyannyira elragadta, hogy a fülek szabását követően felpattant, és futott varrni... aztán a táska elkészültekor pajkos mosollyal a szája szegletében állapította meg, hogy "valami" hiányzik :o) (és szigorúan bennfentes információ: a táskakészítő, mikor a méreteket nézte az imént, hangosan nevetett fel, mikor észrevette, hogy a táska bélésének alsó felén, a kifordításhoz használt "rés" bizony, hogy nincs bevarrva :o) ergo bármit belehelyez a táskakészítő a táskájába, az bizony garantáltan el fog tűnni benne... a "rés" közreműködésével :o) :o)

 

 

(Kiegészítés: ezt a fazont, ebben a méretben soha eddig nem készítettem... de fogom még, mert tetszik.. igaz ugyan, hogy macerásabb a több szabás, több varrás miatt, de szerintem jól mutat, ahogy a fekete - vagy bármilyen más színű textilbőr - keretbe foglalja a textilt :o)

Figyufigyufigyuuuu...

... meg szeretném mutatni a legújabbat...

Prototípus, a bélés még nemhogy kész nincs, de ki sem szabtam...
De ez most annyira, de annyira nagyon tetszik nekem, hogy szeretném a véleményetek kikérni, hogy jogos-e a lelkesedésem, avagy nagyon rossz úton járok?

Textilbőr és egy nagyon finom Riley Blake textil:

 

 

A táska formáját a neten láttam (elnézést, de muszáj dokumentálnom a későbbi esetleges rosszindulatú megjegyzések miatt), egy kínai írásjelekkel teletűzdelt oldalon, mely oldalra a barátnőm hívta fel a figyelmem... pontosabban a táska fazonját mutatta meg nekem...

Két napomba telt, mire kiszerkesztettem a szabásmintát a saját elképzelésem szerint legideálisabb méretben (nem, nem 48 órán át, de a két napban gyakorlatilag varrás helyett ezen agyaltam) :o)

 

De megvan, és nagyon, nagyon friss és ropogós, mert ahogy elugrottam a varrógéptől, máris fotóztam, logóztam és mutatom Nektek :o)

(annyira lázban voltam egyébként, hogy a szemfülesek észreveszik mi maradt le róla a nagy igyekezetben...)

 

No mit szóltok?

 



Prototípus(ok)...

... mert a formavilág hasonlatos az eddig megszokottakhoz, azonban mégis más a végeredmény...

És Ők ketten az első fecskék e tekintetben ;o)

A mérete kisebb, és fedele is van, ami ad egyfajta biztonságérzetet az ember lányának...

Íme:

 

 

 

 

 

 

 

 

Ketten együtt :o)

 

 

 

 

Legyen szép napotok!

 

P.s.: majd elfelejtettem, hogy ügyes voltam, és már fel is pakoltam Őket a  kicsiny boltom  polcára, ide  és  ide :o)