Tegnap...

... elfelejtettem megmutatni, hogy mit "zsákmányoltam" tegnap Pécsen :o)

Nos ilyesmiségeket:

Gyönyörű bézs, csudavidám napsárga, élénk és nyárias sötét pink, valamint az elmondhatatlanul, megmagyarázhatatlanul lenyűgöző zöld kord. Ez utóbbinak olyan a színe, mint a spenót smaragd :o)
A pink nem igazán adja vissza a színét, a többi viszont abszolút színhelyes :o)
Szereleeeeeem... ;o)

 Pamuvásznak (100 % pamut mind egytől egyig) a bélésekhez, a tavasz jegyében :o)

 És a szalagok, igen, a szalagok (no és tessék ám meglátni, hogy levődött közben tintapatron és köpper szalag textilcímkém ;o)

 

Még mielőtt... nem, nincs reklámszerződésem velük, de szeretném elmondani Nektek, hogy kordbársony és a pamutvászon textileket a Nyissz-Texnél vettem Pécsen. Emitt a facebook oldaluk: Nyissz - Face ;o)

Nagyon kedves a kiszolgálás, türelem és segítőkészség jellemzi Őket, szóval részemről csillagos ötöst érdemelnek. Óriási a választékuk, gyakorlatilag minden árkategóriában.

A szalagokat a pécsi Garka méteráruboltban vettem, nem találtam a weblapjukat, de talán segítség, hogy a Király utca elején találhatók. A Király utca Pécsen a Nemzeti Színház utcája ;o) Sétáló utca, "főműsoridőben" átkozottul nehéz parkolni a közelben :o(
Ez az egyetlen hátránya... A választékuk textileket illetően lenyűgöző, tudtam volna vásárolni Náluk is, a szemem kívánta nagyon a gyönyörű anyagokat... a pénztárcám már kevésbé ;o)
A szalagok közt a bőség zavarát éreztem... Most gondoljátok el.. gyakorlatilag egy egész fal telis tele szebbnél szebb szalagokkal :o) A köpper is tőlük van (ezt mocsok drágán adták, de nagyon kellett a textilcímkéhez, így megalkudtam).

Nagyjából ennyi :o)

És, hogy ne felejtsem, szeretném megköszönni az információkat, az útmutatást Dorkának, aki Lidércke néven blogol és varrja szebbnél szebb gyönyörűségeit :o)
Bátortalanul megkerestem, hogy tudna-e segíteni a pécsi méteráru üzletek vonatkozásában...
És lelkesen, kedvesen, segítőkészen írta, csak írta a címeket, üzletneveket :o)
Szóval köszönöm Dorka a hozzáállásod, a segítőkészséged :o)

Szép napot Mindenkinek!

Szilva

Áldja meg...

 az Isten...

Ezt kaptuk ma útravalóul egy fiatalembertől és az Édesapjától...

Történt, hogy délután Andrisom aikido edzésen volt, szokásos módon az edzésre való fuvarozást követően Gigiért mentünk az óvodába.
Karikáztunk* egyet a városban (t.i.: a hosszabb úton mentünk a Kodály Z. Ált. Iskolához, ahova Andris edzésre jár), majd a szokásos helyen - az iskola hátsó bejáratánál, mely egyben a testnevelős, edzős, büdöstornacipőszagús traktus bejárata is, kaposváriaknak: Iskola köz - leparkoltunk.

Várnunk kellett, korán érkeztünk. Vidáman, röhögve hallgattunk zenét, Andrásom rendületlenül szórakoztatott minket az énektudásával...

Aztán egyszercsak lehalkította a zenét... nem tudtam, nem is értettem miért...

Közvetlenül az autó előtt volt két szemetes edény, tudjátok, az a lakótelepi nagy alumínium féleség...

És benne kotorászott egy nagyon, nagyon piszkos ruházatú, de nagyon - egészen meghökkentően - tiszta tekintetű úr... minden egyes műanyag palackot kiszedett, és egy nagy zsákba rakta...

Kicsit távolabb, a járdán álldogált tétován egy nagyjából a kamaszkorát épp elhagyó korú fiatalember... szemlesütve...

Kérdeztem Andrástól, hogy vajon együtt vannak-e... nem is tudom miért tettem fel ezt a kérdést.. talán szemrehányás volt a gondolataim legmélyén(?)... hogy miért nem segít az idős férfinak, aki gondolomra az Édesapja lehetett...

Aztán kisvártatva András megszólalt, hogy egészen biztosan együtt vannak, mert a fiatalembernek fekete a tenyere... valószínűleg a korábbiakban Ő kotorászott...

Kavarogtak a gondolataim... volt bennem felháborodás (miért nem segít?)... és hatalmas adag szomorúság...

Aztán történt valami...
És én úgy éreztem magam, mint akit gyomron rúgtak... igen, nem túlzok, gyomron rúgtak...

Az az idős, piszkos ruházatú úr, kivett egy karéj kenyeret a kukából, és miközben rendületlenül szedegette ki a műanyag palackokat... nos beleharapott...

Nekem meg eleredtek a könnyeim, és bénultan Andrásra néztem, hogy tegyünk már végre valamit...

Kapkodtam a táskám után, aztán eszementen a pénztársám után...
És kibányásztam az összes benne lévő pénzt, András markába nyomtam azzal, hogy "menj add Nekik, és mondd Nekik, hogy én kérem őket, hogy menjenek boltba ételért..."

András kiugrott az autóból, odament - a tőlünk egyébként messzebb álló - fiatalemberhez, és a kezébe adta a pénzt (ami egyébként alig volt több, mint 1000.- Ft... nem volt nálam több... sajnos) azzal, hogy menjenek el a boltba és vegyenek maguknak valami ennivalót...

A fiatalember annyit mondott, hogy "Áldja meg az Isten magukat... ma még nem ettünk semmit..." és megköszönte...

Én nem is mertem ránézni.. annyira szégyelltem magam, hogy csak ennyit tudtunk segíteni...

Hozzá kell tegyem... egészen biztos vagyok abban, hogy egyikük sem alkoholra költi a pénzt... sem azt, amit tőlünk kaptak, sem azt, amit a műanyag palackokért kapnak a tesco-ban...
Az idős úrnak a külleme ugyan ápolatlan volt, de a tekintete tiszta...
Ahogy András elmondása alapján a fiatalembernek is... és hiszek a Férjemnek... mentőzőtt hosszú éveken át, nem egy alkoholista embert látott...
És Ő azt mondta nekem: "Nyusza, láttam a szemén, hogy nem... nem iszik..."

És lehet elítélni, lehet követ dobni rám... amiért megérintett, amiért nem mentem el a dolog mellett... és egyáltalán... amiért ezt ide leírtam...

Tudom, sokszor naív vagyok, hiszékeny, éhes a jó szóra, a jó cselekedetre... de a szívem, a lelkem mélyén érzem, hogy nem fognak becsapni minket... de nincs ez így rendjén...

Holnap, holnapután, és jövő héten ki fog nekik ételt venni?
Lesz-e valaki, aki észreveszi Őket?

Soha, soha életemben nem láttam még embert kukából enni...

(és zárójelben írom, küszködünk mi is, iszonyatos adósságunk van még abból az időből, mikor egyikőnknek sem volt munkahelye, és a lakáshitelt fizetni kellett, az asztalra ételt kellett rakni, a gyerekek óvodai, iskolai dolgait rendezni kellett, ruházni a prücsköket.. és a családi pótlékon kívül nem volt más jövedelmünk..... és ezalatt az idő alatt a nővérem és Édesanyám segített minket anyagilag úgy, hogy majd megadjuk, amikor tudjuk... mert a lakást nem veszíthetjük el, a gyerekeink nem éhezhetnek... szóval nagyon sok pénzzel tartozunk még mindig... és közben a család létszáma gyarapodott... sok a tartozás még mindig a bank felé, van be nem fizetett csekkünk is... és és és és... sorolhatnám... úgy vagyunk ahogy sokan mások is... mégis mindig azt mondom, hogy amíg az ember orra a sz*r fölé ér és levegőt kap, addig van remény... de Nekik... Nekik vajon van remény? Az a fiatalember.. tán még húsz éves sincs... és mi a perspektíva az életében? Nekik - vélhetően - nincs testvér, Édesanya.. aki kisegíthetné Őket az átmeneti nehéz helyzetben... Nekik a helyzet nem átmeneti... hanem állandó... )

Magyarország, Kaposvár, 2013. február 26.


(és apró betűvel írom, kérlek, ha negatív véleményetek van a családom helyzetéről... most ne... most inkább ne... most fájna nagyon... a táskakészítés számomra gyógymód... ami Istennek hála egyben szerelem... szenvedély is... ami általa befolyik a családi költségvetésbe, az megy a családon belüli adósságtörlesztésre... nem költök belőle másra, mint anyagbeszerzésre... soha, egyetlen csomag zsebkendőt nem vettem a táskák árából... mondom... törlesztek... és fogok is még hosszú hónapokig.. évekig... szóval kérlek ne bántsatok.. aki ismer, tudja a helyzetünket, és nem is fog pálcát törni... aki nem ismer, kérdezzen bátran, válaszolok szívesen... de ne bántsatok...)

Szilva

* karikáztunk: András szolgálati autójával

Játékra hívlak ;o)

Igen, önző módon játszani szeretnék :o)

Feltöltöm ide a fényképeket, amik elengedhetetlenek a játékban való részvételhez.
A játékban résztvenni kívánóktól két dolgot kérek csupán:

1. Légy kedvelője a facebook-on a SzilvaFolt Táskák oldalnak :o)
2. Az ott közzétett játékfelhívás fotójánál írd le kérlek kommentbe, hogy milyen színösszeállítású táskát tudnál elképzelni, s milyen applikációt szeretnél rá. (Gyakorlatilag ötleteket várok, hogy kinek, mi lenne bejövős ;o)

A játék 2013. március 1-én 24.00 óráig tart, vagyis a péntek éjfélig beérkezett hozzászólók és like-olók közt kerül a nyertes kisorsolásra.
A nyertes nyereménye? Naná, hogy elkészítem számára az általa "megálmodott" és kommentben leírt táskát ;o)


A rendelkezésemre álló kordbársonyokat fotóztam le, és szeretném tudni, hogy a tavasz közeledtével milyen párosítással "számoljak".

Íme a fotók:

Gyertek játszani :o)

Itt a közvetlen link: JÁTÉÉÉÉÉK :o)

Szilva

Elvágtam...

... az utolsó cérnaszálat is...
Bordó, egyszínű bélést kapott...

 Vásároltam FAB Szilvitől ragasztós vliest, és ez volt az egyik első táska, amihez a hagyományos vlies helyett ezt használtam. Nagyszerű találmány mondhatom, az ára sem egetrengető. Nagyban megkönnyíti a munkát, viszont mivel én - talán már tudjátok, hogy - biztonsági játékos vagyok, biztos ami tuti alapon, szolidan letűztem a táska elő- és hátlapját. Sima, egyszerű hullámvonalakkal ugyan, de hozzáfogattam a rávasalt vliest a táskamerevítővel megerősített pamutvászonra ;o)
Csak pozitívan tudok nyilatkozni a felvasalható vliesről, ugyanis nem gyűrődött, nem hullámosodott tűzés közben, és nem kellett egyetlen gombostűt sem használnom...
És nem, nem vagyok szerződésben a druszámmal, nem reklámnak szántam, inkább arra gondoltam, ha valaki vívódik, hogy kipróbálja-e... nos akkor egy vonalka az "igen" mellé kerül általam ;o)
Itt látszik közelről a pamutvászon, a hullámos tűzéssel:

A felvasalható (ragasztós) vliest egész pontosan itt találjátok ---->>> felvasalható vlies :o)

Elkészült...

ez a táska is...

Várom a tavaszt, mint a Megváltót, mégis ilyesmiségek "jönnek ki belőlem"...
Nem tudom az okát, hogy miért.... de mivel érzem, hogy nincs ez rendjén, teszek róla, hogy hamarosan minden megváltozzék  ;o)

No és akkor...

... mutatom, ami már befejezett:

 A pöttyös pamutvászon is táskamerevítővel van megerősítve, és átlós irányban rásteppeltem a centi vastag vliest is, hogy ne olyan töttyedt-pöttyedt legyen ;o) Mit mondjak? Nagyon pöpec tartása van ;o)

 Leírom, hogy később is emlékezzem rá...
Ebből a táskából kifelejtettem a kapcsot... ugyanis annyira a korábban mutatott "tetejes" verziók jártak az agyamban... és bevasaltam a kapocs helyére a merevítőt... aztán jól lehülyéztem magam, majd sóhajtva arra gondoltam, hogy még szerencse, hogy nem lyukasztottam ki a kapocs helyén a bélást izé bélést :o)
Aztán amikor a bélés alján lévő nyílás összevarrása volt csak vissza, olyan kopasznak tűnt a táska... és volt valami megmagyarázhatatlan hiányérzetem is...
Hamar leesett a tantusz mit ne mondjak...
De megoldottam, szerintem különösebb probléma nélkül, s, hogy ne felejtsem: bontanom sem kellett semmit ;o)

Polcra került ;o)

Szerintetek...

... milyen bélés illene ehhez:

És ehhez:

 

Második napja várják sorsukat, de nincs itthon olyan textilem, ami illene a belsejükbe...

A méterárushoz meg szeretnék célirányosan menni :o)

Szóval mi a véleményetek?

 

 





És ugye, hogy mennyire más képet fest fekete és meggyszínű textilbőrrel?
Szerintem legalábbis... persze lehet ám ne egyetérteni :o) :o)

No tehát, klaviatúrára fel, feliratkozottak, és read only-k :o)
Mit javasoltok?

Köszönöm a segítséget ;o)

Szilva

Na, hogy lehet...

... sz*rból várat építeni? Na hogy?

Adott egy ötfős család... az öt főből kettő... khmmm... hogy is mondjam... szóval négy helyett eszik (és én nem tartozom közéjük ;o)... és nincs itthon egyebem, mint liszt, tojás, élesztő, és 6 (igen hat) darab virsli...

Hát mit csinál az ember lánya? Csodát... de olyat, hogy újra megnyalják a tíz ujjukat mindannyian ;o)

Előhúztam a tarsolyból a szilveszteri lábtörlőt, és gyorsan megcsináltam.
Egy fotó, hogy dokumentálva is legyen (a tegnap előtti paprikás krumliról nincs képem... és már nem is lesz... de amúgy sem mutatnám meg.. az olyan kommersz kaja, nem?) ;o)

 

Megint szép lett, és megint finom volt ;o)

 

Varrtam is.. mindjárt mutatom...

 

 



Hoztam...

... mára egy tavaszváró vidámságos puttonyt :o) :o)

Csudaklassz hangulatom volt, míg készítettem és aktuálisan ezt is szeretem ;o)
Hehe, mint mindet... :o)

Lássuk a medvét képeket:

 A pamutvászon alatt is ott a bevasalt táskamerevítő, viszont a tuti tartás elérése érdekében vastag vliest steppeltem alá, s erre applikáltam a gömbvirágokat, s a szív formára hajazó leveleket ;o)
Van ott a sötét erő összhatás megtörése okán egy nagyon finom, pasztell árnyalatú szalag is... ugye látszik rendesen ;o) ?

 

Szerintem nagyon bolondos, nagyon bohó, és nagyon egyedi(re igyekeztem elkészíteni ;o)

 

Már a polcon ;o)

 

 

Szilva

 

 

 

Égkék...

Ti hogy álltok ezzel a színnel?
Nekem mindig nagyon "bejövős" volt... van valami, ami mindig, minden alkalommal, minden módon megfog benne...

Ezt a kordot említettem pár nappal ezelőtt...
Íme az első kettő varrmány, mely belőle "született":
Már a polcon :o)

 

A második egy teljesen más méretű és - szerintem - más fazonú, naná, hogy zippzáros (ha már így belejöttem...) :o)

 

 

 

És akkor jöjjön a kettő együtt, mert ugyehogyugye más a fazon és a méret :o)

 

 

Az újabb fazon méretei, csak a pontosság kedvéért ;o)

 

Szélessége alul: 28 cm

Szélessége felül: 25 cm

Magassága: 30 cm

Pánt: 65 cm -113 cm

 

Naugyehogyugye? :o) :o)

 

Btw... már a bolt polcán ;o)

 

 

Szép estét Mindenkinek!

 

Szilva

 

 

 

 

 

 

 



 

 

Menten...

... felrobbanok...

Gyalázat, hogy a postán "hoppon maradt" ügyfél, kényszerhelyzetben lévén, több, mint 27(!) %-os költséget kénytelen fizetni...

Történt ugyanis, hogy a nálam lévő csekkek összege 2.605.- Ft-tal több volt, mint a felvenni kívánt családi pótlék (amit ugye továbbra is két gyerek után kapunk, miközben a volt anyuka a legnagyobb lelki nyugalommal felveszi továbbra is a szeptember óta egyébként nálunk élő lánya után járó, ráadásul emelt összegű családi pótlékot). Szóval 26.600.- Ft volt a felvenni kívánt, míg 2.605.- Ft-tal több, a befizetni kívánt összeg... a pénztárcámban pedig valamivel több, mint 1.500.- Ft volt összesen.

A lényeg, hogy ez utóbbi meglepetésként ért, de gondolom Andrásom vett magához reggel, munkába indulás előtt némi "zsebpénzt", amivel nincs is semmi gond a világon....

Aranyos postáskisasszony lehúzza a csekkeket, elémtolja a "nekem járó" szelvényeket, és közli, hogy 2.605.- Ft-ot kell még fizetnem... Kotrok, fötrök a pénztárcámban, egyszerre ver le a hideg veríték, és kezdek el borzongani a kellemetlen szituáció miatt.

A posta egyébként egy itteni, hozzánk közel lévő kisposta, legtöbbször ide járunk, így ismerjük egymást a dolgozókkal...

Remegve ajánlom fel a fiatal Lyánykának, hogy itthagyom az összes csekkszelvény, és elmegyek a bankba, hogy vegyek fel pénzt (gyalog a város másik végére, de ugye saját bank, mégiscsak ott díjmentes a kp. felvét...). Ő pedig mosolyogva, kedvesen, segítőkészen tájékoztat, hogy a különbözetet kifizethetem a bankkártyámmal is. Felvidulok, megkönnyebbült sóhaj szalad ki a számon...

Az esemény megtörténik, vidáman jövök ki a postáról, mondván: "jé, ezt ilyen könnyedén is lehet..."

Aha... meg ahogy azt én elképzeltem...

Ma beléptem a netbankba, más okból kifolyólag, és a képernyőre pillantva azt hittem megbuggyanok...

A 2.605.- Ft-os fizetés után, 710.- (azaz hetesszáztíz!) Ft jutalékot, banki díjat, bánatom tudja mi a fityfirifittyes jó búsbüdösbánatos rossebbet nyomtak a nyakamba...
Talán a sarc a leginkább ideillő kifejezés...

Régen volt, hogy matematikát tanultam, de ha jól számolom, akkor a 710 a 2605-nek a cca. 27%-a.
Normális dolog ez? Szerintem nagyon nem...

És, hogy ne ilyen mufurcan fejezzem be a posztot, íme egy tavaszos, színes kép... csak úgy :o)

 

 

Délután Angéla ovijában farsang, pillangó lesz.

Majd megmutatom fényképeken, hogy mi módon oldottuk meg "templom egere" stílusú jelmezt házilag :o) Szerintem egyébként egyedi, és ami a lényeg, együtt készítettük az egészet, pontosan Gigi elgondolása, kívánsága szerint... ahogy múlt héten, Andrisom jelmezét is... szintén minimális költségvetésből, ötletesen :o) Ja, a fiacsom óra volt, ha még nem mondtam volna :o) Ő találta ki, Ő szeretett volna egyedi lenni. Nem is volt más óra rajta kívül az iskola alsó tagozatában ;o)

 

Szép napot!

 

Szilva

A laptoptartó...

... igen, a laptoptartó :o)

Kicsivel korábban említettem, hogy mutatom a végeredményt :o)

Nos ilyen lett:

 

A zippzár húzását segítő "fityegő" a táskába befordítható:

 

 

 

 

A táskamerevítő bevasalása mondhatni alap, de pluszban, hogy a laptop védve legyen 1 cm-es vliest dolgoztam a belsejébe :o)

 

 

Szerintem mérföldekkel jobb, mint az előző...

Szerintetek?

 

 

Szép estét Nektek!

 

Szilva

 

Update: elküldtem a fotókat a megrendelőnek, és tetszik Neki, nagyon elégedett, és nagyon várja már, hogy végre nála legyen... :o) úgyhogy nagyon boldog vagyok :o)

 

 

 

 

 

 



 

 

 

Ide nekem...

... az oroszlánt is :o) :o) :o) :o)

Mert megvan,  mert megszületett, és nincs semmi kifogásom... semmi...
Pedig nagyítóval vizslattam végig...
Na jó, ez túlzás (nincs nagyítóm), de tényleg centiről centire néztem... és nem találtam semmit..
Tetszik, és elégedett vagyok.

A zippzárral :o)

 

 

Egy újabb tavaszi táska... sóvárogva tavaszt váró asszony táskája :o)

 

 

Polcon van már :o)

 

 

Jövök még hamarosan, mert elkészültem ennek a laptoptartónak a javított változatával.

Teljesen újragondoltam az egészet, és az anyag, illetve a minta egyezőségén kívül tökéletesen máshogy készítettem el :o) Mutatom hamarosan ;o)

 

 





 

Prototípus(ok)...

... mert a formavilág hasonlatos az eddig megszokottakhoz, azonban mégis más a végeredmény...

És Ők ketten az első fecskék e tekintetben ;o)

A mérete kisebb, és fedele is van, ami ad egyfajta biztonságérzetet az ember lányának...

Íme:

 

 

 

 

 

 

 

 

Ketten együtt :o)

 

 

 

 

Legyen szép napotok!

 

P.s.: majd elfelejtettem, hogy ügyes voltam, és már fel is pakoltam Őket a  kicsiny boltom  polcára, ide  és  ide :o)